Raktárirányítás:

A raktár külső és belső áruáramlási és információáramlási folyamatainak vezénylése, amely lehetővé teszi a raktári ellátási és tárolási feladatainak hatékony lebonyolítását, a folyamatok aktuális állapotának regisztrálását.

Tevékenységi körei:

  • Aktív tevékenységek:
    Olyan utasítás jellegű információk kibocsátását jelentik, amelyekre vmilyen árumozgás következik be.
  • Passzív tevékenység:
    Regisztráló munkaműveletek elvégzését jelenti.

Feladatainak csoportjai:

Raktár külső kapcsolatainak kezelése

  • Beszállítói megrendelések kiadása
  • Vevői megrendelések fogadása, feldolgozása
  • Raktári munkafolyamatok vezérlése
  • Tranzakciók vezérlése

Törzsadatok nyilvántartása

  • Beszállítók
  • Vevők
  • Cikkek
  • Erőforrások (tároló helyek)
  • Készletgazdálkodás
  • Készletnyilvántartás
  • Készletszint meghatározása
  • Készletutánpótlás lekérése
  • Leltározás

A raktárirányítás módszerei:

  1. Raktárirányítás papír alapú információ hordozóval: az utasítások kiadása, mind a visszaigazolás papíron történik.
    • Jellemzői
      • Többszöri manuális tevékenységet igényel, így nagy a hibalehetőség
      • Nem érvényesül az árumozgás és információáramlás egyidejűségének követelménye
      • Ellentmondásos döntések keletkezhetnek
  2. Automatikus raktárirányítás: az irányítási és végrehajtási szint emberei közreműködés nélkül közvetlen kapcsolatban van.
    • Jellemzői:
      • Az áruáramlási és információáramlási folyamat teljesen integrált
      • Csak speciális esetekben alkalmazható
      • Megvalósítása ktges
  3. Raktárirányítás helyi terminállal, kijelzővel:
    Vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolattal érkeznek a végrehajtás helyén lévő terminálokhoz vagy kijelzőkhöz, az utasítások vizuálisan olvashatók le,
    • Jellemzői:
      • Papír nélküli információátvitelt tesz lehetővé
      • Megvalósul a valós idejű adatkezelés
      • Részfeladatok végrehajtására specializált
  4. Raktárirányítás vonalkódos tranzakciókkal:
    A vonalkódok információhordozó szerepét kihasználva történik a raktári tranzakciók irányítása és a visszajelzések kezelése.
    • Az irányítás kiterjedhet a teljes raktári folyamatra
    • Ogén tárolási módok egységes kezelésére
    • Végrehajtási szint közötti kapcsolat rádiófrekvenciás
    • Az áruáramlás és az információáramlás integrációja teljes mértékű.

Gazdasági mutatók

  1. Statikus mutószámok
    • Kapacitás:
      A raktár milyen nagyságrendű lehetőséget kínál áruelhelyezésre. kétféle kapacitásról beszélünk:
      • Építészeti kapacitás: Qé (a tárolótér köbméterben kifejezett nagysága)
      • Technológiai kapacitás: Qt (figyelembe veszi a tárolási módot és a kiszolgáló gépek helyigényét).
    • Raktárkapacitás-kihasználás:
      Azt mutatja meg, hogy a gyakorlatban a létrehozott tárolási lehetőségből mennyit lehet hasznosítani. A kihasználás két szempontból vizsgálható:
      • Technológiai szempontból (a tárolási és üzemelési jellemzőket érvényesíti) Nt
      • Forgalmi szempontból (egy meghatározott időpontra vagy időszakra számítható) Nfp
  2. Dinamikus mutatószámok
    • Átbocsátóképesség:
      Azt fejezi ki, hogy egy adott időszakban a raktár milyen volumenű áruforgalom lebonyolítására képes. Mérőszámai lehetnek: m időszak, t időszak, db időszak
    • Átbocsátóképesség kihasználása
    • Forgási sebesség:
      A készletezési és értékesítési tevékenységet jellemző mutatószám.