A raktározás szükségessége, szerepe az ellátási láncban

A raktározás az egyik meghatározó logisztikai tevékenység.
Feladata: az ellátási lánc különböző fázisai között jelentkező áruáramlási ütemkülönbségek kiegyenlítése.
Fő funkciója: a tárolt készletekből a jelentkező igények az adott logisztikai követelményrendszernek megfelelően legyenek teljesítve.

Ahhoz, hogy a terméket értékesíteni lehessen, el kell juttatni a fogyasztókhoz, felhasználókhoz.

Az ellátási lánc az a folyamat, amely egy termék előállításának kiindulási fázisától a végső fogyasztóig való eljuttatásának útját foglalja magában.

Ennek során a termék számos alakítási, megmunkálási és kezelési fázison haladnak át, amíg olyan helyzetbe kerülnek, amely a fogyasztók, felhasználók számára megfelelő.

Az ellátási lánc két szintre bontható:
•    Külső ellátási lánc: a termék előállításában és értékesítésében résztvevő gazdaságilag elkülönült egységek kapcsolata
•    Belső érték lánc: az egyes gazdálkodó egységeken belüli, azok funkcionális alrendszerei közötti kapcsolatot tartalmazza.

Külső ellátási lánc

Külső ellátási lánc

Belső értéklánc

...

Az ellátási láncban két alapvető áramlási folyamat zajlik le:
1.    Információáramlás: kétirányú, az áruáramlás kiváltó, szabályzó és ellenőrző eszköze
2.    Áruáramlás: mindig egyirányú (kivéve a hulladékkezelés)

1. Információáramlás

Az információáramlásban kitüntetett szerepe van a vevői igényeket tartalmazó információknak. Ezek iránya ellentétes az áruáramlással, a végső felhasználó (vevő) igényeiből kiindulva eljutnak a teljes ellátási lánc minden szereplőjéhez.

A végső felhasználónak kitüntetett szerepe van az ellátási láncban, mert ő dönti el, hogy mindaz a tevékenység, ráfordítás, amely a felkínált termékben testesül meg, számára megfelelő-e. Ha igen, akkor ezt vásárlásával jelzi. Ez a vásárlás a mozgatóereje a teljes ellátási láncnak.

A logisztika feladata pedig az, hogy a lánc folyamatait úgy szabályozza és bonyolítsa le, hogy az eleget tegyen a mindenkori vevő igényeinek, követelményeinek.

2. Áruáramlás (ld. Tk. 183.o ábra)

Az áruáramlás időbeli lebonyolítása szempontjából 3 alapesetet különböztetünk meg:
1.    Az első esetben egy adott időszakban az ellátó termékkibocsátási üteme megegyezik az ugyanazon időszak termékfelhasználási ütemével, amely folyamatos anyagáramlást eredményez. A gyakorlatban ez az eset igen ritkán fordul elő, ekkor nincs szükség raktározásra!!
2.    A második esetben a termékkibocsátási ütem egy adott időszakon belül nagyobb, mint az ugyanazon időszak termékfelhasználási üteme. Ekkor az időszakosan felesleges terméket raktározni kell.
3.    A harmadik esetben egy adott időszakban a termékfelhasználás üteme nagyobb, mint az ugyanazon időszak termékkibocsátási üteme. Ilyenkor a többletigényt raktárból kell biztosítani.

A leggyakrabban a 2. és 3. eset áll fenn, illetve ezek váltják egymást. Bizonyos esetekben azért van szükség az adott időszak igényeit meghaladó termékkibocsátásra, hogy a következő időszakban fellépő többletigényt ki lehessen majd elégíteni. Ezek az időszakok különböző időhorizontúak lehetnek, de az optimális az, ha minél rövidebbek, mivel így lehet alacsonyabb készletszintet és gazdaságosabb működést elérni.

A termék kibocsátási és felhasználási ütemei közötti különbségnek igen sok oka lehet:
•    Idényszerűség a termelésben, vagy felhasználásban (pl. ásványvíz, jégkrém)
•    Termékelőállítás technológiai tényezői (nem gazdaságos túl keveset vagy túl sokat gyártani egyszerre)
•    Változó igényekhez való alkalmazkodás képességének fenntartásához szükséges előgyártás (divattermékek, szezonálisan reklámozott termékek)

Optimális esetben hosszabb időtávon érvényesül az alábbi összefüggés:

∑ I ki = ∑ I be

Ha ez az egyensúlyi állapot felborul, akkor az ellátási láncban zavar lép fel. Ha a termékkibocsátás nagyobb, mint a felhasználás, akkor árutöbblet (elfekvő készlet) keletkezik, ha viszont a felhasználási igény nagyobb, mint a rendelkezésre álló árumennyiség, akkor áruhiány lép fel.

Raktárak helye az ellátási láncban

A raktárak helyét az ellátási láncban két szempontból lehet vizsgálni:
1, Funkcionálisan
2, Térben

1, Funkcionálisan:
A funkcionális elhelyezkedést az ellátási láncban elfoglalt pozíció határozza meg. A vállalat az ellátási lánc önellátó egysége, amelynek a tevékenységét a vállalati logisztikai rendszer fogja össze.

A vállalati logisztikai rendszer részterületei:
•    Beszerzési logisztika
•    Termelési logisztika
•    Elosztási, értékesítési logisztika

A 3 szakmai terület kapcsolatrendszerének ugyanazok a jellemzői, mint az ellátási lánc bármely tényezője közötti kapcsolatnak.
A vállalat működésének célja, mozgató ereje valós ill. potenciális vevői igények kielégítése, vagyis az értékesítés. A vevői igények feltárása a vállalati marketing tevékenység feladata. Az értékesítés határozza meg a termelés feladatait, a termelés pedig a beszerzés feladatait. Ezek a részterületek (beszerzés, termelés, értékesítés) ugyanolyan szállító-vevő kapcsolatban vannak egymással, mint az ellátási lánc bármely fázisában 2 egymást követő elem, vagyis az áruáramlási ütemkülönbségek kiváltják a vállalaton belüli raktározás szükségességét.
A vállalat áru áramlási rendszerben betöltött funkciója szerint beszélhetünk:
•    termelés ellátási raktárról (beszerzés és termelés között)    (Alapanyag raktár)
•    félkész termék raktárról (a termelés egyes fázisai között)    (Félkészáru raktár)
•    késztermék raktárról (termelés és értékesítés között)    (Végtermék raktár)

A termelés elosztási folyamathoz tartozik a terméket előállító vállalat működési területén kívül levő, tehát a külső ellátási lánc részét képező kereskedelmi elosztó raktár (K) is, amelynek a feladata megtermelt termékek eljuttatása a térben szétszórt felhasználókhoz.

Raktártípusok funkcionális elhelyezkedése az ellátási láncban:

Raktártípusok funkcionális elhelyezkedése az  ellátási láncban

A – Alapanyag raktár
F – Félkészáru raktár
V – Végtermék (késztermék) raktár
K – Kereskedelmi raktár

2, Térbeli elhelyezkedés:
Az ellátási feladatok minél hatékonyabb módon történő kielégítése határozza meg.
A hatékonyság azt jelenti hogy minél magasabb kiszolgálási színvonalat minél alacsonyabb költséggel valósítsanak meg.
Gazdasági szempontból a raktárak térbeli elhelyezését a minimális költségre való törekvés határozza meg. Mindig össze kell hasonlítani, hogy a szállítói költségek vagy egy új raktár létesítése a kedvezőbb. Térbelileg távol levő raktárak hátránya lehet, hogy a fellépő termékigényeket nem tudja azonnal teljesíteni. Emiatt a vevői elégedettség csökkenhet. A vevők máshonnan szerzik meg a nekik szükséges terméket.
A raktár létesítési és üzemeltetési költségei a létesítési hely szempontjából közömbösek (bárhol építjük fel, ugyanannyiba kerül), ezért csak az áru utánpótlási és kiszállítási költségei a meghatározóak. A raktártelepítés optimális helyét ezért a szállítási összteljesítmények minimuma határozza meg.

Raktározás fejlődési tendenciái a logisztikai követelményrendszer érvényesülésével:

Raktározási feladat minden olyan esetben keletkezik, amikor az ellátási láncban ütemkülönbségek mutatkoznak.

A raktározás két alapvető funkciója:
Tárolási funkció: Raktározás megelőző fázisban létrehozott termékek állagmegőrző elhelyezése.
Ellátási funkció: a következő felhasználási fázis igényei szerint az áru rendelkezésre bocsátása.

A raktározás csak akkor lehet hatékony, ha összhang van a tárolás és ellátás között. A tárolt készleteknek a feladata lehetővé tegyék az ellátási tevékenység minőségi lebonyolítását.
Logisztikai követelményrendszernek megfelelő raktározási tevékenység jellemzői:
•    Ellátási körzetből érkező megrendelések igény szerinti kielégítése, gyors átfutási idővel, nagy pontossággal, rugalmassággal.
•    Megrendelések megfelelő szintű kielégítéséhez szükséges minimális készletek tárolása.
A raktározás szerepe azért meghatározó, mert az ellátási lánc egymást követő fázisai a közöttük lévő raktárakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz és gócpontját képezi az áru és inf. áramlásnak egyaránt.
Emiatt napjainkra a raktározás technikai és szervezési módszerei igen nagyfokú fejlődésen mentek keresztül melyek alábbi jellemzői egyben a mai korszerű raktárakra is érvényesek:
1.    Új módszerek megjelenése a raktárszervezésben:
A számítógépes programok megjelenése. A számítógépes programok segítik a raktár forgalmi adatainak elemzését, raktár elrendezést, komissiózó rendszere kezelését, raktárirányítási folyamat megtervezését.
A logisztikai követelményrendszernek való megfelelés súlypont eltolódást eredményezett a raktár tervezésében, mivel korábban a tárolási módok, eszközök és a tárolótér elrendezése volt a fő feladat. Manapság az ellátási funkcióhoz kapcsolódó komissiózási folyamat és a raktárirányítás tervezése a legfontosabb.
(Komissiózás: A raktározás azon feladata, melynek során a raktári árukészletből az egyes megrendelések szerinti áruválaszték kerül összeállításra.)
2.    Integrálódás a termék előállítási és elosztási folyamatába:
A raktáraknak olyan áruáramlási és információáramlási kapcsolatban kell állniuk a környezetükkel, amely lehetővé teszi, hogy az ellátási láncba egyenrangú tag lehessen.
3.    A megrendelések teljesítéséhez szükséges árfutási idők csökkenése:
A logisztikai követelményrendszer egyik pontja a „megfelelő idő”, amely a vevő követelménye. A vevő elvárja hogy igényeit minél gyorsabban kielégítsék. A raktáraknak ezért a megrendeléseket minél gyorsabban kell teljesíteni. Ez vezet elégedett vevőhöz/ profithoz!
Ehhez két feltétel szükséges:
-    Külső feltétel: a megrendelőkkel való jó kommunikáció
-    Belső feltétel: a raktári folyamatok gyors és pontos lebonyolítása. (pontos raktártervezés, gyors kiszolgálás)
4.    Az áru és információáramlás integrációja:
A raktáron belüli áruáramlásban számos mozgatási és kezelési fázisa van az árubeszállítástól a kiszállításig. Ezt a folyamatot irányítani és követni kell, amely a raktárirányírás feladata. Hatékonyságához a két folyamat egyidejűsége és szinkronitása kell.
5.    Magas fokú gépesítés, automatizálás, raktári gépek specializációja:
A két alapvető vevő igény (gyors és pontos) kielégítése érdekében a raktári folyamatok egyre nagyobb hányadában az élőmunkát kiváltja a gépesítés és az automatizálás (áru és info áramlásban egyaránt). A raktárak gépesítésére jellemző hogy az általános célú anyagmozgató gépek mellett nagyszámú speciális gépet fejlesztettek ki (magas emelésű, kis útszélességű, kötöttpályás felrakógépek, komissiózó automata stb).
6.    Számítógépes raktárirányítás:
A szgek egyre nagyobb szerepet kapnak a raktárak külső és belső kapcsolatainak kezelésében, mivel manapság manuális módon a kellő gyorsaság és pontosság nem érhető el.
7.    Helytakarékos tárolási módok alkalmazása: magas szintű tárolótér kihasználás – költség csökkentési lehetőséget teremt, amely profitnövelő tényezőként hat.

14. tételhez (nem itt tanultuk, ez csak vázlat, bővebb anyag más tantárgyaknál!!!)

Az elosztási rendszerek típusai:
1. közvetlen: a termelő közbenső lépcsők nélkül közvetlenül szállít a fogyasztónak.
2. közvetett:
•    egylépcsős: (félig közvetlen): a termelő készáru raktára elosztó raktárként funkcionál, közvetlenül szállít a kiskereskedelmi hálózatba. Pl. rövid szavatossági idővel rendelkező élelmiszeripari termékek esete.
•    többlépcsős: A termelő és a kiskereskedő közé a nagykereskedelmi tevékenység épül be. A termékek döntő többségénél e rendszer bizonyult a leghatékonyabbnak mivel mind készletezésben, mind szállításban lehetőség van a gazdaságos, technikailag kidolgozott módszerek alkalmazására.
•    háromlépcsős: a termelő és a nagykereskedő közé újabb lépcső épül be. Célszerű: olyan esetekben, amikor a termelés egy meghatározott szakmában igen kiterjedt és a termelőkkel való kapcsolattartás speciális szakismeretet igényel.

Kihelyezett raktárak:
•    Kihelyezett ellátó raktárak: több ellátó (termelő) áruját egy raktárba gyűjtik össze, amelynek feladata egy felhasználó ellátása.
•    Kihelyezett elosztóraktár: az ellátó a késztermék tárolási és elosztási feladatait kihelyezi.  Jellemzője: egy termelő egy vagy több telephelyen megtermelt áruját külső szerv teríti a felhasználók között.

Logisztikai ellátó - elosztó központok: több termelő ellátó és felhasználó összekapcsolásával alakultak ki. Nem kizárólag a tárolás és elosztás feladatát veszik át partnereiktől, hanem számos olyan szolgáltatást nyújtanak, amely révén a termék előállítás és elosztás folyamata komplex módon lesz hatékony.

Raktártípusok: alapanyag rakt., félkész áru rakt., készáru rakt., elosztó rakt