A beszerzés szerepe, jellemzői
- Nagy szerepe van az innovációban – ötletek forrása (pl. termék/ technológia fejlesztésénél).
- Szerepe van a logisztikai rendszer teljesítményének előmozdításában, gyors és pontos ellátás, minőség javítása, költségcsökkentés által (pl. nagy tételek miatti kedvezmények).
- Közvetítőként működik a vállalat és a külső piaci szereplők között, a kapcsolat milyensége befolyásolja a vállalatról kialakult képet, pl. a pénzügyi magatartás által.
- Elsődleges feladata a működés során felmerült igények kielégítése (termelőnél/ szolgáltatónál/ kereskedőnél egyaránt).
- Információforrás – piaci szereplőkről, árakról, új technológiákról, trendekről, termékek beszerezhetőségéről stb.
A beszerzés helye a vállalaton belül (10p) Nem mindegy, ki foglalkozik a beszerzési tevékenységgel, és hol helyezkedik el a vállalaton belül.
I) Centralizált beszerzés: Központosított a beszerzéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet egyetlen részleg/szervezeti egység látja el, jellemzően a vállalati központban. Pl. Interspar, Bicske kp.
II) Decentralizált beszerzés: A beszerzési tevékenységek szervezeti egységekhez kapcsolódnak (telephely, üzem…) pl. Still,
1) Előnyei:
a) Közvetlen felelősségvállalás (költség, ellátás színvonala...)
b) Kevesebb koordinációs szükséglet – az igények jobban felismerhetőek, közvetlenül az egyes felhasználókhoz kapcsolódnak.
c) Vevőorientáltság, kevésbé bürokratikus működés
d) Közvetlen kapcsolat a beszállítóval
2) Hátrányai:
a) A beszerzéseket külön-külön hajtják végre, így a nagy tételekből adódó kedvezmények elmaradnak.
b) Egységes fellépés hiánya, az egységek külön-külön tárgyalnak a beszállítókkal.
c) A piaci információk széttagoltak.
d) Rugalmatlanabb rendszer, költséghatékonysági problémák
e) Fontos az együttműködés a vállalat többi részlegével, a kommunikáció fontossága.
A termékek és szolgáltatások beszerzése közötti fontosabb különbségek
A szolgáltatásnál:
• nem tudunk felette tulajdonjogot szerezni
• „megfoghatatlanság”
• „elválaszthatatlanság” 1 időben azonos helyen, az eladó és a vásárló
• „hullámzó teljesítmény”
• „tárolhatatlanság”
A szolgáltatás számos szempont alapján csoportosítható.
A vevővel kiépített kapcsolat szorossága alapján végzett csoportosítás a legfontosabb.
I) Laza kapcsolatú pl. csomagküldő szolgálat, szállítás, hírközlés
1) A vevő nem vagy csak rövid ideig van kapcsolatban a fogyasztóval
II) Szoros kapcsolatú (oktatás, egészségügy, jogi tanácsadás)
1) A szolgáltatás megvásárlója folyamatosan jelen van a szolgáltatás előállításánál
III) Közepes kapcsolatú (étkeztetés, javító szolgáltatások)
1) Fogyasztóval való együttmőködés
Vevő-szállító kapcsolatok
- Két megközelítés:
1. Versenyeztető kapcsolat:
a. A vállalat az ár alapján dönt a beszállítókról, versenyeztetés, a vállalat uralmi viszonyban, a mai magyar piaci viszonyokra jellemző, a beszállító ellenfél.
2. Együttműködő kapcsolat:
a. A vállalat versenyképességét kívánja javítani, cél, kevés beszállító, hosszútávú kapcsolatok, kölcsönös előnyökre alapozva
b. stratégiai partnerkapcsolatok kialakítása.
|
Együttműködés |
Versenyeztetés |
Kapcsolat jellege |
A beszállító partner; bizalom; információ átadás; közös problémamegoldás |
A beszállító ellenfél, a vállalat uralmi viszonyban, bizalomhiány, elzárkózás |
Szállítók száma |
1 vagy kevés |
Sok |
Kapcsolat hossza |
Közép-és hosszútáv |
Rövidtáv/ egyszeri alkalom |
Szerződés |
Rugalmas, keretszerződések év elején, melyek irányadóak az évre |
Merev, szigorú, szabályozott, minden részletre kiterjedő |
Közös tevékenység |
Van, jelentős |
nincs |
Tevékenység, termelés |
Lehet összekapcsolt, integrált |
Elkülönül |
Rendelés |
Gyakori, kis tételek is |
Alkalomszerű |
Tárgyalási stratégia |
Mindkét fél számára előnyös stratégia |
Győztes-vesztes stratégia |
Szállító kiválasztása |
Tárgyalás által |
Versenyeztetés, ár alapján |