Pénzügy Sziget

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Információtartalom vázlata

  • Az EU közlekedéspolitikája.
  • Az integrált közlekedési láncok.
  • TEN hálózat.
  • TINA hálózat.
  • A közlekedési csomópontok szerepe.
  • Komplex tengeri kikötők.
  • Komplex légi kikötők.
  • Multimodális szárazföldi közlekedési csomópontok.
  • Áruforgalmi központok.
  • Logisztikai központok.

Az EU Közlekedési Minisztereinek Tanácsa 2001-ben közzétette a 2010-ig szóló közlekedéspolitika Fehér Könyvét.
(Közlekedés politika)
Célkitűzések:
•    társ. gazd. környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévő közlekedési rendszer létrehozása
•    újonnan csatlakozó (ott) országok bekapcsolása
•    perifériák jobb elérhetősége (páneurópai közlekedési hálózat)

Prioritások:
•    regionális egyenlőtlenségek csökkentése
•    szűk keresztmetszetek megszűntetése
•    torlódások mérséklése
•    közlekedési. módozatok közti egyensúly helyreállítása
•    (Az ezredfordulón az Európai Unió 15 országában a személyközlekedési kereslet 82 %-át személygépkocsival, 6 %-át autóbusszal, 5 % át vasúton, 7 % át repülőgéppel, a teherszállítási igények 72 %-át tehergépjárművekkel, 13 % át vasúttal, 9% át belvízi hajózással, 6 %-át csővezetékes szállítással elégítették ki.)
•    közl. pol. középpontjába a használókat állítani
•    válasz a közl. globalizációjának kihívásaira

A Transzeurópai Hálózatok. (10p) (röviden TEN – Transeuropean Networks) az infrastruktúra 3 nagy területén - közlekedés, távközlés, energia - az Európai Unióban található hálózatok fejlesztési programját jelenti. A Közösség elősegíti a nemzeti hálózatok összekötését és a rendszerhez történő csatlakozást, támogatja a kieső területek bekapcsolódását az Unió vérkeringésébe.
A TEN-T – a közlekedési TEN - a nemzeti hálózatok egységes, rendszer- és közösségi szemléletű kialakítását jelenti a különböző szállítási módok közötti optimális munkamegosztás és a különböző nemzeti hálózatok közötti átjárhatóságot biztosító műszaki harmonizáció figyelembevételével. Az Európa Tanács és a Parlament 1996-ban fogadta el a közlekedési TEN terveit, amelyek célként tűzik ki egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúrahálózat létesítését az EU területén 2010-ig

A TEN-T hálózat magyarországi elemei.

TEN-T hálózat magyarországi elemei

TINA rendszer: közlekedési infrastruktúrafejlesztési program
Az Európai Unió fellép, h az egyes országokban milyen infrastruktúrafejlesztésre van szükség
Fejlesztési terveket dolgoz ki, és ehhez kapcsolja az információs hátterét

I)    A vasúti program fejlesztése részben lezajlott.
1)    Piaci hatás érvényesül, felosztották különböző területekre, amelyik külön terület tönkre megy arra nincs szükség.
2)    Területek:
a)    Személy
b)    Vagonok
c)    Mozdonyok üzemeltetése és bérbeadása

II)    Közúti területen
1)    Az informatikai háttér közelebb áll a fejlesztéshez (GPS)
2)    Az Eu- határozik
a)    Közlekedésbiztonsággal
b)    Környezet szennyezés max. mértékét
c)    Javaslat: közlekedésben foglalkoztatottak munka körülményének javítása
d)    Egyforma legyen a 4 hálózat (vasúti, közúti, légi, folyami)

A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók” 4 db.
1.    7-es: (Duna folyó)
2.    4-es: (ÉNy-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke)
3.    5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé)
4.    10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)

Mo. Logisztikai Központok (lehetnek vasúti, közúti, folyami)
I)    Folyami
1.    Dunán fejlesztésre van szükség (Duna- Majna –Rajna) a merülési mélység alacsony, ezért szükséges a tisztítás
a.    Ez a legkevésbé gazdaságos, csak bizonyos időszakokban
b.    Győr-Bp.- Baja, azok a nemzetközi kikötők, ahol az árut levámolhatják
2.    Tisza nem része az Eu által meghatározott folyosónak, de meg kell említeni

II)    Légi fuvarozás
1.    Budapest = elosztó központként működik (Kelet Európai)
2.    Debrecen= logisztikai központ
3.    Sármellék= inkább személyi forgalmat fogad

Helsinki folyosón található logisztikai központok
4-es folyósó
1.    Győri- Gönyü (trimodális =3 fuvarozási ágazat, de főleg folyami és közúti)
i.    Az árut nem pakolják pl. autó, felgördül a hajóra
2.    BILK (intermodális = jelenleg közúti és vasúti, de mivel közel van a csepeli szabad kikötő, így van légi fuvarozás is)
3.    Szeged-Kiskundorozsma trimodális (közút, vasút, belvíz, de főleg vasúti, közúti)
4.    Sopron
5-ös folyosó
5.    Nagykanizsa (fejlesztés alatt áll)
6.    Székesfehérvár (bimodális= vasúti, közúti)
7.    Harbon park (campona környéke, vasúti, de fejlesztés alatt)
8.    Miskolci (közúti, vasúti)
9.    Záhonyi (közúti, vasúti, belvízi (Tisza))
10.    Debrecen (trimodális (közút, vasút, légi)

Magyarországi áruforgalom Európai határai
I)    Balti tenger (Szlovákia-lengyel tranzit, főként Lengyeli kikötők)
1)    Gdansk, Gdynia, Szczecin
2)    Kompjáratok = Swinonyscie, Várnemünde, Getser
II)    Északi tenger (Kanadai-Amerikai fuvarozáshoz alkalmas Ezek a legfejlettebbek)
1)    Németországi: Hamburg, Bréma
2)    Holland: Amszterdam, Rotterdam => (Duna-Majna-Rajna végállomása)
3)    Belgium: Antwerpen
4)    Kompjárat: Csalagút (Dover- Colais)
III)    Atlanti óceán
1)    Francia o.: Brest
IV)    Földközi tenger (Gibraltári szoroson keresztül)
1)    Olasz: Genova
2)    Francia: Marseille
V)    Adriai tenger (Gibraltári szoros és Szuezi csatorna
1)    Olasz: Triesz
2)    Szlovénia: Koper
3)    Horváth: Rijeka,(Fiume)
VI)    Fekete tenger (Boszporusz csatornán át)
1)    Románia : Constanca