Információtartalom vázlata
- Milyen okmányban rögzíti az üzletkötés feltételeit? A választott ügyirat milyen adatokat tartalmazzon?
Adásvételi szerződés:
Az adás-vétel valamely dolog tulajdonba adása pénz ellenében. Az adás-vételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani. A vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Az adás-vétel tárgya lehet minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból, azaz nem forgalomképtelen.
Forgalomképtelen az a dolog:
- ami kizárólag csak állami tulajdonban lehet
- amire a törvényben bírói ítéletben elidegenítési és terhelési tilalom áll fent.
Kisebb fogyasztási cikkekre vonatkozó adás-vétel oly módon jön létre, hogy a szerződés megkötésekor az adás-vétel tárgyát képező dolgot át is adják.
Vannak olyan esetek is amikor a szerződés megkötése és a dolog átadása nem egy időpontban történik. Ebben az esetben az adás-vétel a szerződés megkötésével jön létre, de a tulajdonjog átszállása csak a dolog átadásával. Az adás-vételiszerződés létre jöhet szóban vagy írásban egyaránt. Nincs formakényszer (kivétel az ingatlan adás-vételiszerződés, csak írásban köthető).
Adás-vételi szerződés alanyai:
Az eladó és a vevő. Az eladó fő kötelezettsége a dolog tulajdonjogának átruházása és a dolog birtokának átengedése. A vevő főkötelezettsége a dolog átvétele és a vételár megfizetése. Fő kötelezettségeken túl mind az eladót mind a vevőt mellék kötelezettség terheli.
- tájékoztatási kötelezettség: köteles a dologgal kapcsolatos lényeges tulajdonságokról tájékoztatást adni.
- Köteles a dologgal kapcsolatos okiratokat átadni: pl minőségi tanúsítványok, garancia jegy, ÁNTSZ engedélye
- az átruházással kapcsolatos költségek kit terhelnek
- a jogszavatosság az eladó főkötelezettsége azért, hogy 3. személynek nincs olyan joga az adásvétel tárgyát képező dolgon ami a vevő tulajdonszerzését akadályozná pl: haszonélvezeti jog, elővásárlási jog