Információtartalom vázlata

  • Milyen okmányban rögzíti az üzletkötés feltételeit? A választott ügyirat milyen adatokat tartalmazzon?

Adásvételi szerződés:

Az adás-vétel valamely dolog tulajdonba adása pénz ellenében. Az adás-vételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani. A vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Az adás-vétel tárgya lehet minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból, azaz nem forgalomképtelen.

Forgalomképtelen az a dolog:

  • ami kizárólag csak állami tulajdonban lehet
  • amire a törvényben bírói ítéletben elidegenítési és terhelési tilalom áll fent.

Kisebb fogyasztási cikkekre vonatkozó adás-vétel oly módon jön létre, hogy a szerződés megkötésekor az adás-vétel tárgyát képező dolgot át is adják.

Vannak olyan esetek is amikor a szerződés megkötése és a dolog átadása nem egy időpontban történik. Ebben az esetben az adás-vétel a szerződés megkötésével jön létre, de a tulajdonjog átszállása csak a dolog átadásával. Az adás-vételiszerződés létre jöhet szóban vagy írásban egyaránt. Nincs formakényszer (kivétel az ingatlan adás-vételiszerződés, csak írásban köthető).

Adás-vételi szerződés alanyai:

Az eladó és a vevő. Az eladó fő kötelezettsége a dolog tulajdonjogának átruházása és a dolog birtokának átengedése. A vevő főkötelezettsége a dolog átvétele és a vételár megfizetése. Fő kötelezettségeken túl mind az eladót mind a vevőt mellék kötelezettség terheli.

  • tájékoztatási kötelezettség: köteles a dologgal kapcsolatos lényeges tulajdonságokról tájékoztatást adni.
  • Köteles a dologgal kapcsolatos okiratokat átadni: pl minőségi tanúsítványok, garancia jegy, ÁNTSZ engedélye
  • az átruházással kapcsolatos költségek kit terhelnek
  • a jogszavatosság az eladó főkötelezettsége azért, hogy 3. személynek nincs olyan joga az adásvétel tárgyát képező dolgon ami a vevő tulajdonszerzését akadályozná pl: haszonélvezeti jog, elővásárlási jog