Jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv tárgyalásról, esemény megtörténtéről készült írás, amely szükség esetén bizonyító erejű okirat- ha a követelményeknek megfelelően készült el.
A jegyzőkönyv tárgya szerint megkülönböztetünk:
- tanácskozásról (értekezletről, tárgyalásról, parlamenti ülésről stb.),
- eseményről (balesetről, műszaki átadásról, szakértői szemléről stb.),
- kihallgatásról (bírósági, rendőrségi, egyéb kihallgatás).
Attól függően, hogy milyen részletesen kell rögzíteni az elhangzottakat megkülönböztetünk:
- Szó szerinti:
A szó szerinti jegyzőkönyv (lefolyásjegyzőkönyv), mint ahogyan az elnevezése is jelzi minden elhangzott szót tartalmaz. Ennek felvételéhez gyorsírásra, vagy magnetofonra van szükség- esetleg mindkettőt alkalmazzák. A felvett anyagot aztán át kel tenni olvasható formába. - Teljes
- Tömörített (összefoglaló):
A napirendi pontokhoz szorosan kapcsolódó elhangzottakat tartalmazza, és a felszólalások leglényegesebb elemeire terjed ki. - Határozatok (döntések) jegyzőkönyve:
A határozatok jegyzőkönyvében csak a megszületett döntéseket, határozatokat tartalmazza. A döntéseket megelőző hozzászólásokat, vitákat az iratban nem írják le.
A jegyzőkönyv szerkezeti egységei:
- Fejrész tartalma:
- a Jegyzőkönyv szót
- a jegyzőkönyv felvételének időpontját
- felvétel helyét
- jelenlevők megnevezését
- jegyzőkönyvvezető megnevezését
- tárgy megjelölése
- Főrész tartalma:
- beszámoló, vitaindító
- nevekkel megjelölt felszólalásokat, javaslatokat
- határozatokat
- határidőket, felelősöket
- Zárórész tartalma:
- a K.m.f. (Kelt, mint fent) formulát
- aláírások
- hitelesítés