Pénzügy Sziget
Társadalombiztosítás - 4.6 out of 5 based on 9 votes

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

 

Az 1975. évi II. Tv. 1997. December 31-ig volt hatályban. Medgyessy Péter és Kökény Mihály terjesztette elő az

  • 1997. LXXX. Tv. A Tb ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. (Tbj.) (a továbbiakban ezzel foglalkozunk)
  • 1997. LXXXI. Tv. A Tb nyugellátásról
  • 1997. LXXXII. Tv. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-péntárakról
  • 1997. LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényeket, melyek mindegyike 1998. Január 1-jével léptek hatályba.

A Tb reformja 1998. Január 1-től hatályba lépett négy új tv. között a magánnyugdíjról szóló, új alapokra helyezte a nyugellátási rendszert a következők szerint

  • Maradt a felosztó-kirovó reformált tb-nyugdíj
  • Belépett a tőkefedezeti rendszerű (magán) nyugdíj
  • Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztárak
  • Állami szociális ellátó rendszerek

A társadalombiztosítás finanszírozási formái

1. Várományfedezeti rendszer

A biztosított aktív korában történő befizetéseiből tőkealapot hoznak létre elkülönített kamatozó betétszámlán.
Előnye, hogy a közösség létszámváltozásai nem veszélyeztetik
Hátrányai:

  • az infláció nehezen kezelhető. Nagy létszámú közösség esetén túl nagy tőke halmozódik fel, ami kivonásra kerül a gazdaságból
  • az államnak garanciát kell vállalnia a fedezeti tőkében mutatkozó hiányért

Kiszorult a gyakorlatból.

2. Tőkefedezeti rendszer

A tőkealap képzése a mindenkori nyugdíjbavonulók nyugdíjának fedezetére történik, tehát az aktívak nem saját nyugdíjukra takarékoskodnak hanem megtakarításaikból a mindenkori nyugdíjbavonulókat fizetik ki.
Érzékeny a demográfiai változásokra.

3. Felosztó-kiróvó rendszer

Az adott évben befolyó befizetések teremtik meg az adott évi kifizetések fedezetét.
Előnye:

  • nincs tőkefelhalmozás, nincs tőketartalékképzés - külső gazdasági vagy társadalmi katasztrófák nem tehetik tönkre a felhalmozott tőkét, hiszen nincs
  • a nyugdíjrendszer indulásától kezdve lehet nyugdíjat fizetni
  • a biztosító felfutó ágán sokkal alacsonyabb járulékkulccsal tud működni, mert több az aktív, mint a nyugdíjas

Hátránya:

  • a nagyobb demográfiai struktúra-változások súlyosan veszélyeztetik az egyensúlyát

4. Vegyes finanszírozású rendszer

A felosztó-kiróvó és a várományfedezeti rendszer kombinációja. Az állami nyugdíjat magánnyugdíj-pénztári és önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatások egészíthetik ki.

A társadalombiztosítás és a magánbiztosítás összehasonlítása

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS MAGÁNBIZTOSÍTÁS
- az írásbeliség nem kötelező illetve nincs
- általános érvényű, kötelező!
- a biztosítási matematikai számítások másodlagosak
- szociális gondoskodási elven alapul
- nem elsődleges célja a nyereség
- biztosítási esemény:
- rendszerint jövőbeni
- sokszor előre látható (öregség)
- az öregség kivételével véletlen
- pénz vagy természetbeni juttatás a szolgáltatás
- közjogi, társadalmi kategória

- az írásbeliség kötelező
- a felek szabad elhatározásán alapul
- valószínűség számításon alapul
- pénzügyi szemlélet érvényesül
- profit elvárására épül
- biztosítási esemény:

- jövőbeni
- bizonytalan

- mindig véletlen
- pénz vagy valamilyen konkrét szolgáltatás a szolgáltatás
- magánjogi, polgárjogi kategória

A tb törvény alkalmazásában használt fogalmak

Foglalkoztató:

  • ha biztosítottat foglalkoztat
  • tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó
  • társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás
  • álláskeresési támogatásban részesülő személy esetén az ellátást folyósító szerv
  • a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv
  • a kincstár

Társas vállalkozó:

Ha ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

Saját jogú nyugdíjas:

Az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alkalmazásával meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.

Segítő családtag:

Aki díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve saját jogú nyugdíjas, továbbá, aki özvegyi nyugdíjban részesül.

Megbízott:

Aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás ellenében megbízási jogviszony keretében lát el.

Foglalkoztatott:

Aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

Tanulószerződés:

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv szerinti tanulószerződés.

Igazgatási szerv:

  • az állami adóhatóság (APEH)
  • vámhatóság
  • a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős Nyugdíjbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
  • egészségbiztosítási szerv

Minimálbér:

A tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.

Társadalombiztosítási jogviszony

A társadalombiztosítási jog azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, melyekben a társadalombiztosítási szerv a a biztosítottak, hozzátartozók, más ellátásra jogosult személyek meghatározott jövőbeli körülmények bekövetkezte esetén jogszabályban rögzített mértékű ellátásokat nyújt, amelyek keretében a társadalombiztosítási szerv a biztosítottól és munkáltatójától, valamint egyéb személyektől, szervektől bizonyos szolgáltatásokat kap.

A tb jogviszony alanyai

A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve a Magyar Közt. területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő kockázatközösség, melyben a részvétel kötelező.

  1. Tb szerv
  2. Biztosított (kedvezményezetti pozícióban)
  3. Foglalkoztató (kötelezetti pozícióban)

A biztosítottak és a foglalkoztatók a társadalombiztosítás szervezetében egységes rendszert alkotnak.

A tb jogviszony tárgya

Jogok és kötelezettségek összessége, melyek a tb. jogviszonyok alanyait megilletik, terhelik.

A tb jogviszony sajátossága

  1. Másodlagos jogviszony
    A munkavégzésre irányuló jogviszony kezdetétől, annak megszűnéséig tart.
  2. Biztosítási jogviszony
    Fizetési kötelezettség a pénzbeli ellátásokra.
  3. Szolidaritási elv
    Azonos egészségügyi szolgáltatás illet meg minden biztosítottat.

A tb célja

Az egyéni felelősség, öngondoskodás és a társadalmi szolidaritás. Meghatározza az ellátások körét, valamint a foglalkoztatók és biztosítottak kötelezettségeit – a biztosítottak részvételi, a foglalkoztatók fizetési kötelezettségeit.

A biztosítás

A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a tv erejénél fogva jön létre, és a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A biztosítás akkor is fennáll, ha

  • Táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban
  • Gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
    amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

Szünetel a biztosítás (nincs szolgálati idő)

  • Fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesség, valamint a igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve
    • Ha a fizetési szabadságot gyermek gondozása vagy gyermeknevelési támogatásra, illetve gyermekgondozási segélyre való jogosultság címén vett igénybe
    • Ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény, távolléti díj vagy táppénzfizetés történt
  • Előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve
    • Ha vád alól jogerősen felmetették
    • Ha a bűntetőeljárást megszüntették

Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
Az 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni. Ugyanannál a foglalkoztatónál a jövedelmeket össze kell számítani.

A biztosítás nem terjed ki

  • Külföldi állampolgárság
  • Külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottja
  • A képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagja
  • Nemzetközi szervezet tisztségviselője és a vele egy háztartásban élő családtagja
    1965. évi Bécsi szerződés azt állapítja meg, hogy kit lehet a diplomáciai személyzet tagjainak tekinteni
    • diplomáciai képviselő és egyéb megbízottak
    • nemzetközi szervezetek tisztségviselői,
    hogy eredményesen teljesíthessék feladataikat, illetve, hogy a nközi szervezet zavartalanul működhessen.
  • Be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Ktársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő
    • a közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy
    • harmadik állam polgára (nem magyar és nem is EU tagállam polgára)

Azokra akikre a biztosítás nem terjed ki, megállapodást lehet kötni.

A társadalombiztosítási jogosultság

A biztosítottak ellátások igénybevételére való jogosultságát a tb-ban való részvételi kötelezettségük, tb-járulék fizetési kötelezettségük, valamint díjfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg.
A pénzbeli tb-i ellátások a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.
Magánnyugdíj keretében a biztosítottak tagdíjat fizetnek.
Az állam a tb ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a tb kiadásai meghaladják a bevételeket.

A társadalombiztosítási törvény alapján biztosítottak:

  • munkaviszonyban álló személy tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik
    • országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő
    • közalkalmazotti, és közszolgálati jogviszonyban (kinevezési okmányuk van, nem munkaszerződés. Feltétele a megfelelő iskolai végzettség és szakmai vizsga)
    • ügyészségi szolgálati jogviszonyban
    • bírósági jogviszonyban
    • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban (kinevezési okmány)
    • hivatásos nevelőszülő
    • rendvédelmi szervek
    • hivatásos katona
    • szerződéses katona
    • tartalékos katona
  • szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó
  • 5.§ (1) bek. g) pont - A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (=nem m.viszony) keretében munkát végző személy amennyiben jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét
  • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjas
  • 5.§ (2)bek. - Az (1) bek. g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki választott tisztségviselője, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget
  • szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója személyes közreműködésre is kötelezett, a tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni
  • az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként legfeljebb 7 nap vehető figyelembe

A biztosítottak a tb valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

Társadalombiztosítási ellátások

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.

  1. Egészségbiztosítási ellátások

    • egészségügyi szolgáltatás
    • pénzbeli ellátások
      • terhességi gyermekágyi segély
      • gyermekgondozási díj
      • táppénz
    • baleseti ellátások
      • baleseti egészségügyi szolgáltatás
      • baleseti táppénz
      • baleseti járadék
  2. Nyugdíjbiztosítási ellátások

    • saját jogú nyugellátás
      • öregségi nyugdíj
      • rokkantsági nyugdíj
      • baleseti rokkantsági nyugdíj
    • hozzátartozói nyugellátás
      • özvegyi nyugdíj
      • árvaellátás
      • szülői nyugdíj
      • baleseti hozzátartozói nyugellátások
    • rehabilitációs járadék