Pénzügy Sziget

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Információtartalom vázlata

  • A robbanóanyagok és -tárgyak főbb jellemzői
  • A robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagok besorolási vizsgálata
  • Az ADR 1. osztályon belüli alosztályok és összeférhetőségi csoportok
  • A szállításból kizárt robbanóanyagok

Robbanó anyagok:

  • Szilárd vagy folyékony anyagok (vagy keverékek/elegyek), amelyek vegyi reakció útján olyan hőmérsékletű, nyomású és akkora sebességű gázfejlesztésre képesek, ami alkalmas a környezet károsítására
  • Pirotechnikai anyagok: olyan anyagok, amelyeket hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás, illetve ezek kombinációjának előidézésére hoztak létre, és ez a hatás önfenntartó, öntermelő vagy reakció útján keletkezik
  • Azok az anyagok, amelyek önmagukban nem robbanásveszélyesek, de robbanó gáz-, gőz- vagy porkeveréket alkothatnak, nem tartalmaznak, nem tartoznak az 1. osztályba

Robbanó tárgyak:

  • Egy vagy több különböző robbanó vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgyak
  • Azok a tárgyak, amiket valamilyen gyakorlati szempontból hasznos robbantási vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártottak
  • Az olyan kismennyiségű, vagy olyan jellegű robbanó vagy pirotechnikai anyag, amelynek meggyulladása nem jár szétrepüléssel, tűzzel, füsttel, zajjal, nem tartozik az 1-es osztályba

Az 1. osztálynak 6 alosztálya van:

  • 1.1→olyan anyagok és tárgyak, melyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye
  • 1.2→olyan anyagok és tárgyak, amelyek a szétrepülés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem
  • 1.3→olyan anyagok és tárgyak, melyek tűzveszélyesek és robbanás vagy szétrepülés, illetve ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül: azok az anyagok, amelyek égése jelentős hősugárzást eredményez, vagy amelyek egymás után úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy/és szétrepüléssel járnak
  • 1.4→olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásának vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a csomagra korlátozódnak. Külső tűz hatására a csomag teljes tartalma nem robban fel azonnal
  • 1.5→kismértékben érzékeny anyagok, amelyeknek normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy robbanásuk veszélye csekély. Külső tűz hatására nem robbannak fel
  • 1.6→rendkívül érzéketlen tárgyak, elhanyagolható a véletlen beindulásuk veszélye. Egyetlen tárgy felrobbanására vonatkozik a kockázat

Osztályba sorolás kritériumai:

ENSZ „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” tartalmazza a vizsgálati sorozatot.

Ha a teljes tömeg felrobban, akkor az 1.1 osztályba sorolják. Ha nem következik be a robbanás, de a következők valamelyikére sor kerül:

  • perforáció a tesztek közben használt vizsgálati ernyőn
  • szétrepülő fémdarab energiája 20 J-nál nagyobb→akkor az 1.2 alosztályba sorolják

Ha nem sorolható az 1.1-be vagy az 1.2-be, de a következő események valamelyike előfordul:

  • valamely vizsgálati ernyőn túlnyúló tűzgolyó, vagy szúróláng
  • tüzes anyag kivetése 15 méternél nagyobb
  • a termék égési ideje 100 kg nettó termékre vetítve 35 másodpercnél rövidebb, égő anyag felületi teljesítménye több mint 4kW per négyzetméter értékkel haladja meg a tűz értékét→akkor az 1.3-as alosztályba sorolják

Ha nem következik be olyan esemény, amelynek alapján a terméket az 1.1, 1.2 vagy 1.3 osztályba kellene sorolni, de a következő események valamelyike előfordul:

  • a tűz lángján túl több mint 1 méterre kiterjedő tűzgolyó vagy szúróláng
  • tüzes anyag kivetése a termékből, amely a csomagok vagy a becsomagolatlan tárgyak szélétől több mint 5 méteres távolságban ér földet
  • valamelyik vizsgáló ernyő 4 milliméternél mélyebb behorpadása
  • olyan szétrepülő fémdarab, amelynek energiája a kézikönyvben megadott távolságtömeg összefüggések szerint becsülve 8 J-nál nagyobb
  • a termék mért égési ideje 100 kg nettó anyagra vetítve 30 másodpercnél rövidebb→1.4 alosztályba tartozik

Ami ezekbe az osztályokba nem sorolhatók azok az 1.5, 1.6 alosztályokba sorolhatók

Tűzijátékok és osztályozásuk:

Az ENSZ alapértelmezett osztályozási listája: Az Enschedében történt tűzijáték katasztrófa következményeként szigorodott az importált tűzijátékok vizsgálata. Az ENSZ által összeállított lista alapján a tűzijátékokat összetételük szerint az 1.1, 1.2, 1.3 és 1.4 osztályokba sorolják.

Az S-összeférhetőségi csoport: Oly módon becsomagolt vagy kivitelezett anyagok és tárgyak, amelyeknél a véletlen működésbe lépésből származó összes veszélyes hatás a csomag belső terére korlátozódik.

Az 1.1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak meggyulladásának és robbanásának három fő hatása a lökéshullám, a törmelékek szétrepülése és a hősugárzás.

Az 1.1 alosztály emberekre gyakorolt hatásai:

  • Tüdő-összeesés
  • Épületek összeomlása
  • A betörő ablakok üvegrepeszei által okozott elhalálozás
  • A fejet vagy a testet érő ütés
  • A törmelék vagy repeszek becsapódása
  • Hősugárzás

Szállításból kizárt anyagok és tárgyak: Azok az anyagok, amelyek nagymértékben robbanás érzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció lép fel.