A csődeljárás lényege, hogy az adós haladékot kap fizetési kötelezettségeinek teljesítésére azért, hogy hitelezőivel egyezséget köthessen. Az eljárást minden gazdálkodó szervezet kérelmezheti. Anyagi jogilag nem szükséges a csődeljárás kezdeményezéséhez a fizetésképtelenség fennállása.
A csődeljárás után két éven belül újabb csődeljárás nem kérelmezhető. A csődeljárást elrendelő határozat kezdő napjától számított 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg. A moratórium nem mentesít a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, a közterhek, a vagyonfelügyelő felszámított költségei, valamint az ÁFA kifizetése alól. A fizetési haladék ideje alatt az adós kifizetéseket nem eszközölhet, kivéve, ha a vagyonfelügyelő hozzájárul.
A hitelezők és az adós kérelmére a bíróság a 90 napos fizetési haladékot egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. A csődeljárásban hitelezőként csak az vehet részt, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható, vagy az adós által nem vitatott követelése van.
A csődeljárásokban a megyei bíróságok illetve a Fővárosi Bíróság járhat el. A bíróság feladata, hogy meghozza a moratóriumról szóló határozatot, igazolja a csődeljárást, illetve döntsön annak befejezéséről.
A törvény kötelezően előírja vagyonfelügyelő kinevezését. A vagyonfelügyelőt a bíróság rendeli ki, feladata az adós gazdasági tevékenységének felügyelete a hitelezői érdekek szem előtt tartásával.
A csődeljárást az adós kérelmére indítják meg. A kérelemhez mellékelni kell:

  1. az adós tulajdonosi jogait gyakorló szerv egyetértéséről szóló igazolást
  2. a gazdálkodó szervezet 3 hónapnál nem régebbi mérlegét
  3. a hitelezők névsorát, a hitelek összegét, lejáratukat

A bíróságnak a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében a csődeljárás kezdő időpontjától (kérelem kézhezvétele) számított 15 napon belül tárgyalást kell tartania.
A bíróság megszűnteti a csődeljárást, ha:

  1. az adós kérelme formai hibát tartalmaz
  2. a tulajdonosok nem járulnak hozzá a csőd iránti kérelemhez
  3. az említett kétéves határidő még nem járt le
  4. a hitelezők nem járulnak hozzá

A megszüntető határozatot közzé kell tenni a Cégközlönyben. A bíróság adhat haladékot is, amelynek időtartama alatt az adósnak csődajánlatot kell kidolgoznia, mely tartalmazza a reorganizációs programot is.
A csődeljárásban létrejövő egyezségnek tartalmaznia kell a hitelezők által elfogadott programot az adós fizetőképessége helyreállítására vonatkozóan, a végrehajtás és az ellenőrzés módját, a követelések teljesítésének határidejét, elengedését vagy átvállalását. A hitelezők vagy harmadik személyek átvállalhatják az adós tartozásait, tulajdont szerezhetnek az adós vagyonában, illetve kezességet vállalhatnak kötelezettségeiért.
Ha a hitelezők elfogadják a reorganizációs programot, az egyezséget írásba kell foglalni. Az egyezséget jóvá kell hagynia a vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak.