A hatályos választójogi törvény szerint az országgyűlés 368 tagból áll. A képviselők közül 176 egyéni választókerületből, 152 területi listáról, 58 pedig országos listáról került a Parlamentbe.
Alakuló ülés: a választásokat követő 1 hónapon belül az államfő hív össze, és nyit meg. Az alakuló ülést a korelnök vezeti, munkáját a 4 legfiatalabb képviselő, mint korjegyző segíti.
Az országgyűlés tisztségviselői: az elnök, az alelnök és a jegyzők

  • Az elnök: őrködik az országgyűlés tekintélyén, ügyel a házszabály helyes alkalmazására, szervezi a Parlament munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét.
  • Az Országgyűlés 3 alelnököt és 8 jegyzőt választ. A gyakorlati parlament munka során az elnök és az alelnök között megegyezésen alapuló munkamegosztás van.
  • A parlament elnöke által megállapított sorrendben egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül a Házszabály szerint lehetőleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.

Az országgyűlés bizottságai:

  • Állandó: jelenleg 13 állandó bizottsága van az országgyűlésnek
  • Ideiglenes
  • Különbizottságok: ezek is állandó bizottságként műkődnek, számuk 4
  • Vizsgálóbizottság

Frakciók: a politikai pártok választási programjukat elsősorban frakciójukon keresztül képesek a törvényhozásban érvényesíteni. A párt és a frakciója közötti viszonyt jogszabályok nem rendezik, ez a pártok hatáskörébe tartozik.

A kormány szervezet és ügyrendje:
A kormány a végrehajtó hatalom meghatározó jelentőségű központi szerve. Köteles az OGY által elfogadott törvények végrehajtására. A parlamentnek tartozik felelőséggel. Az OGY mellett önálló kormányzati tevékenységet fejt ki ill. kezdeményezi a törvényalkotást.
A kormány összetétel:
A pártok közötti parlamenti viszonyok miként alakulnak. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az OGY tagjai többségi szavazattal választják meg.
A miniszterelnök meghatározó szerep:
A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki és menti fel, állít ki minisztereket a minisztériumok élére.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány:
Ha a kormány nem felel meg a Parlament bizalmának a képviselők legalább 1/5-e a miniszterelnökkel szemben, írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be. Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek javasolt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Ez a konstruktív bizalmatlansági indítvány.
A kormány ülései:

  • a. Hetente tartanak ülést, amit a miniszterelnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezet
  • b. A kormány akkor határozatképes ha tagjainak több mint a fele jelen van

A kormány feladati és hatásköre:

  • 1. Általános feladatok
  • Az alkotmányos rend védelem
  • Az alapjogok védelem és biztosítása
  • Biztosítja a törvények végrehajtását
  • Gondoskodik a társadalmi, gazdasági tervek kidolgozásáról
  • Irányítja a minisztériumok munkáját
  • Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét
  • Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait
  • Közreműködik a külpolitika meghatározásában
  • 2. Kivételes feladatok:

Az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet. Jogosult az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá vonni.

  • 3. Jogalkotói hatáskör:

A kormány rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz amelyek a törvénnyel ellentétesek nem lehetnek.