• Két alapvető eleme van:
    • Objektív(jogellenes magatartás)
    • Szubjektív(felróhatóság)
  • A jogi felelősséget a tényleges és jogellenesnek minősített magatartás váltja ki
  • A jognak tételesen fel kell sorolnia az általa jogellenesnek minősített magatartásokat (Btk.-konkrétan, magánjog-általánosan)
  • A jogellenes magatartást felróhatóan kell elkövetni
    • Nem elég a bűncselekmény tényállásának megvalósítása, az elkövetőnek bűnösnek is kell lennie
    • (Pl: beszámíthatatlan piromán gyújtogat- objektíven jogellenes, de ez neki nem felróható)
  • A jog nem ismer eredményfelelősséget
  • Ha valaki felróhatóan jogellenes magatartást tanúsít
    • Vele szemben a jogi felelősségi szankciót kell alkalmazni
    • Tehát beáll a felelősségi tényállás, és a felelősségre vonás potenciális lehetősége
    • Az effektív felelősségre vonáshoz a felelősségi tényállást bizonyítani kell (általában bírósági eljárások keretében)
  • A felelősségi szankciókat az egyes jogágak határozzák meg (polgári jog: kártérítés)
  • A bizonyítási teher elosztásáról is az egyes jogágak szabályai döntenek
  • A jogi felelősség a múltra reagál, de célja a jövőre irányított
  • Cél: speciális ill. generális prevenció (a társadalom minden tagját visszatartani a jövőbeni jogsértésekről)
  • Két alapvető típusa van:
    • Bűntető típusú: klasszikus forma: büntetőjogi felelősség, létezik még igazgatósági felelősség, fegyelmi felelősség
    • Reparatív típusú: magánjogi kártérítés felelősség