- Két alapvető eleme van:
- Objektív(jogellenes magatartás)
- Szubjektív(felróhatóság)
- A jogi felelősséget a tényleges és jogellenesnek minősített magatartás váltja ki
- A jognak tételesen fel kell sorolnia az általa jogellenesnek minősített magatartásokat (Btk.-konkrétan, magánjog-általánosan)
- A jogellenes magatartást felróhatóan kell elkövetni
- Nem elég a bűncselekmény tényállásának megvalósítása, az elkövetőnek bűnösnek is kell lennie
- (Pl: beszámíthatatlan piromán gyújtogat- objektíven jogellenes, de ez neki nem felróható)
- A jog nem ismer eredményfelelősséget
- Ha valaki felróhatóan jogellenes magatartást tanúsít
- Vele szemben a jogi felelősségi szankciót kell alkalmazni
- Tehát beáll a felelősségi tényállás, és a felelősségre vonás potenciális lehetősége
- Az effektív felelősségre vonáshoz a felelősségi tényállást bizonyítani kell (általában bírósági eljárások keretében)
- A felelősségi szankciókat az egyes jogágak határozzák meg (polgári jog: kártérítés)
- A bizonyítási teher elosztásáról is az egyes jogágak szabályai döntenek
- A jogi felelősség a múltra reagál, de célja a jövőre irányított
- Cél: speciális ill. generális prevenció (a társadalom minden tagját visszatartani a jövőbeni jogsértésekről)
- Két alapvető típusa van:
- Bűntető típusú: klasszikus forma: büntetőjogi felelősség, létezik még igazgatósági felelősség, fegyelmi felelősség
- Reparatív típusú: magánjogi kártérítés felelősség