Jogalanyok

A jogviszony alanyai a jogképes, azaz jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek.

1. Az ember
2. A jogi személy
3. Állam
4. A jogképességgel felruházott nem jogi személy szervezet

Az ember jogképessége a vagyonjogi viszonyokban általános. Elvileg kiterjedhet minden jogra és kötelezettségre, amelyet ember egyáltalán megszerezhet. A jogképesség az életkorra, nemre, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül azonos. Az élve születéstől a halálig terjed. Cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember rendelkezik olyan szintű belátási képességgel, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy vagyonjogi jogviszonyokban a saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. A Ptk. Szerint cselekvőképes a 18. életévét betöltött. 14-18 év között korlátozottan cselekvőképes, pl. rendelkezhet saját keresettel. Ez alatt cselekvőképtelenek. A vétőképesség belátási képességet jelent, de ez arra vonatkozik, hogy látja-e, hogy cselekvésével kárt fog okozni.
A jogi személy olyan jogképes szervezet, amelyet jogszabály annak nyilvánít, illetve jogszabály jogi személyként elismeri és a szervezetet jogképességgel ruházza fel. Ehhez feltételeknek kell megfelelnie (jogi személyiség kritériumai): jog által elismert cél, vagyon, ügyintéző és képviselő szervek, viszonylag önálló felelősség.
Az állam alapvetően közjogi jogalany. Mint a vagyoni viszonyok alanya, ugyancsak jogi személy, ahol nem mint közhatalom, hanem bármely más jogi személlyel egyenrangú félként lép fel.
Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak és kötelezettségeinek terjedelme nem általános, hanem konkrét.

Alanyváltozásról akkor beszélünk, ha jogviszony alanyaiban jogutódlás következik be. Végbemehet egyetemes jogutódlással, egyedi jogutódlással.

Jogviszony tárgya és tartalma

A vagyonjogban a szolgáltatás, amire a jogiszony irányul. Tartalma mindazon jog és kötelezettség, amely a jogviszony alanyait az adott jogviszonyból folyóan megilleti. Az alanyi jog azt jelenti, hogy a jogszabály a jogosult részére cselekvési, illetve érdekkielégítési lehetőséget biztosít. A cselekvést, az érdekkielégítést a jogszabály elismeri, és védelemben részesíti. Pl. tulajdonjognál a jogszabály a tulajdonosnak biztosítja a használati, birtoklási és rendelkezési jogosultságot. A tulajdonos viszont nem köteles a tulajdonát használni. A jog gyakorlásáról a tulajdonos dönt. Vagyonjogi igény: az alanyi jog érvényesíthetősége. A jog elévülhet, azaz az állam nem ad részére eszközöket az igény érvényesítésére. Jogvesztő határidőket is megszabhatnak. Rendeltetésszerűen kell alkalmazni őket, különben joggal való visszaélésnek minősül.