Az önkormányzat gazdálkodása:
Az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági, piaci viszonyok bármelyik más szereplője. Megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek őket, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetve terhelik.
Az önkormányzati gazdálkodás keretében a képviselő-testület jogkörei: (Ötv. 88. §)
•    alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet;
•    hitelt vehet fel (likviditási gondjai enyhítésére) és kötvényt bocsáthat ki, ennek fedezetéül állami hozzájárulás és az önkormányzati törzsvagyon nem használható fel;
•    dönt a célhoz nem kötött forrásai, szabad pénzeszközei rövidebb vagy hosszabb időre betétként történő elhelyezéséről az állami hozzájárulás kivételével;
•    dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
Fontos szabálya a törvénynek az is (Ötv. 89.§), hogy az önkormányzat az intézményét támogatásban részesítheti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit. Az intézmény e támogatást és saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat bevételei növelésére fordíthatja.
Az önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez is támogatást nyújthat.
Ötv. 91. §- a magában foglalja, hogy az önk. meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
A helyi önk. a költségvetés tervezetét a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek figyelembevételével állítja össze, és rendelet formájában teszi közzé. A rendeletnek kötelezően tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat költségvetési szervenként elkülönítetten, és az önkormányzatra összesítve együttesen.
A polgármester a helyi önk. gazdálkodásának első félévi és háromnegyed éves helyzetéről is köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
A zárszámadási rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, melyet a polgármester a költségvetési évet követő négy hónapon belül terjeszti a KT elé.
Kivételes intézkedések:
•    Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet nem állapította meg azon év január 1-jéig, amelyre szól, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad – a felhatalmazás időtartamának meghatározásával – a polgármesternek a helyi önk. Bevételeinek beszedésére, kiadásainak fedezésére, intézkedések megtételére.
•    Ha év közben a körülmények a költségvetés teljesítését veszélyeztetik, akkor a polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, a pót- és új előirányzatok bemutatásával.
Költségvetési kapcsolatok:
•    Az Ötv. Szerint a helyi önk.-k egymás mellé rendeltek, de mindegyikük kapcsolatban van az érintett minisztériumokkal. Az állami költségvetés kapcsolatrendszerét az államháztartási tv. Határozza meg.
•    A helyi önk.-k érdeke hosszabb távú programok készítése, de a gazdasági feltételei erősen függnek az éves központi költségvetéstől. A központi tervezési munkában az önk.-k érdekeit országos érdekszövetségek képviselik.
•    Az önk. Gazdálkodásának végrehajtó szerve a megyei önkormányzati hivatal, a (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, ill. A közös képviselő-testület hivatala.
•    Minden helyi önk., sőt több helyi önk. Együttesen is költségvetési szervet alapíthat abból a célból, hogy közhatalmi és közszolgáltatási feladatait saját intézményeivel lássa el.
A gazdálkodás ellenőrzése:
Az Ötv. 90. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. A képviselő-testületnek tehát gondoskodnia kell arról, hogy az önk. költségvetése egyensúlyban legyen, és hogy ne váljon fizetésképtelenné.
Az önk.-k gazdálkodási-pénzügyi tevékenységéhez 3 fajta ellenőrzés kapcsolódik: (Ötv.92.§)
1. Külső ellenőrzés: A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2. Belső ellenőrzés: A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.
A pénzügyi bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
a,             véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b,             figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c,             vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
3. Felügyeleti, intézményi ellenőrzés:
Az önkormányzat természetesen nem korlátlanul tehet meg mindent a rábízott közösségi (önkormányzati) vagyonnal. A vagyonkezelés- és gazdálkodás jogilag nagyrészt szabályozott. A jogellenes döntés lehetővé teszi az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó szervezet, a megyei közigazgatási hivatal beavatkozását.
A fővárosi, megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önk. Köteles könyvvizsgálót megbízni az alábbi feladatok ellátására: gazd.-i, pü.-i tev. Folyamatos figyelemmel kísérése, az összeállított beszámolók megvizsgálása aszerint, hogy az előírások szerint készült-e, valós képet ad-e. Elláthatja e feladatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékében szereplő könyvvizsgáló, vagy szervezet.