A jegyző a polgármesteri hivatal vezetője. A képviselő-testület a jegyzőnek hatáskört nem adhat. Az önkormányzat szervei között a jogalkotó nem nevesíti a jegyzőt, a jegyző ezért nem szerve az önkormányzatnak.
A jegyző főbb feladatai az Ötv. 36. § (2) bekezdése értelmében:
• A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
• Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
• A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
• Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tarozó államigazgatási ügyeket.
• Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket neki a polgármester ad át.
• Tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának, a részönkormányzat testületének ülésén.
• Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
A jegyző teendői, amelynek ellátása közvetve vagy közvetlenül biztosítja a hivatali munkát:
• Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, az önkormányzati bizottságoknak, a részönkormányzatok testületeinek, a nemzeti és etnikai kisebbségek testületeinek, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
• Szervezi a jogi felvilágosító munkát.
• A polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
• Tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézés időszerű problémáiról.
• Gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
• Gondoskodik az önkormányzati rendeletek tartalmának megismertetéséről és végrehajtásáról, valamint figyelnie kell, hogy a megfogalmazott rendelkezések időszerűsége fennáll-e.
A jegyző ágazati, szakmai feladat- és hatásköre (nem teljes részletezettségben, csak a legfontosabbak):
• közreműködés a helyi képviselők és a polgármester, valamint az országgyűlési képviselők választása előkészítésében.
• Anyakönyvi, házasságkötési eljárás.
• Népesség-nyilvántartás.
• Tűzvédelem, polgári védelem.
• Szabálysértési eljárás.
• Különböző ágazati ügyek (pl. Földművelésügy, ipar, kereskedelem, építésügy, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás-közművelődés).
• Gazdálkodás, adó- és illetékügyek.
A polgármester irányító és a jegyző vezetői munkájával kapcsolatban kiemelést érdemelnek még a következők:
• A polgármesteri hivatal tekintetében csak egy irányítás érvényesülhet. A polgármester irányítson, az ide sorolható feladatokat az alpolgármesterrel se ossza meg, mert a többcsatornás irányítás a hivatali munkában zavarokhoz vezet.
• Az irányítást a polgármester – a törvényben meghatározott körben – a jegyző útján végezze, az utóbbi dolga viszont a hivatal dolgozóinak vezetőkénti inspirálása, beleértve a közvetlen utasítás jogát is.
A jegyző feladatai igen sokrétűek. Feladatai átfogják az önkormányzat egészét. A jegyző – a polgármester külön utasítása nélkül is – önállóan, „automatikusan” cselekedni köteles akkor, ha azt az önkormányzati érdekek megkívánják. Ilyen kötelezettsége például: önkormányzati döntések kezdeményezése, előkészítése, alternatív javaslatok kidolgozása vagy kidolgoztatása. A kezdeményezés történhet jogszabályi előírások alapján, de lehet olyan helyi közügy kapcsán is, ahol indokolt intézkedés, döntés hozatala. A döntések végrehajtásának megszervezésében – hivatalvezetőként – önálló intézkedések meghozatalára jogosult.
A jegyzőt (körjegyzőt, főjegyzőt) is megilleti az emléktárgy, vmint a kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap alapítása és adományozása. (Ktv.49/N.§.(2) Erre akkor kerülhet sor, ha a képviselő-testület a Ktv. 4.§-a alapján kiadandó önkormányzati rendeletben őt felhatalmazza. Az elismerés anyagi vonzatát az önkormányzat költségvetési rendeletében célszerű meghatározni. Körjegyzőség esetén a képviselő-te4stületek az együttes ülésen alkotott önk-i rendeletben rendelkezheznek a Ktv. 4§-a szerinti szabályokról, a polgármestereket településenként illeti meg az alapítás, ill, adományozás joga, míg a korjegyző egy közszolgálati szabályzatban szabályozza a juttatásokat.
A jogalkotó a jegyzői intézmény útján kívánta biztosítani az önkormányzat működésének szakmai hátterét. A jegyző feladatkörében világosan elkülöníthetők:
• a képviselő-testület működésével,
• a polgármester munkájának segítésével,
• a hivatal vezetésével, valamint
• a munkáltatói jogosítványok gyakorlásával összefüggő teendői.
A jegyző helyettesítése:
• az aljegyző,
• ennek hiányában a polgármesteri hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselője,
• lehet megállapodás alapján a szomszéd település meghatározott szakembere is.
A körjegyző speciális jogköre:
A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására más községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt hozhat létre. Ez a közös hivatal a körjegyzőség.
A körjegyzőségekhez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el. Ha pedig a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város, a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
A körjegyző részletes feladatait a törvény és az érdekelt képviselő-testületek között létrejött megállapodások határozzák meg. Irányadók rá a jegyzőre vonatkozó előírások is.
Néhány speciális jogkör:
• Ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tarozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.
• Évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.
• A képviselő-testületek egyeztetett szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, de hetente legalább 1 napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani.
• A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert [Ötv. 36. § (4) bekezdése].
A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő megállapodás hiányában – a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá. (Ötv.39.§(1)
A jegyző (körjegyző) jelzési kötelezettsége jogszabálysértés észlelése esetén
A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (Ötv.36.§(3)
A képviselő-testület döntésénél észlelt jogszabálysértés esetén, amennyiben a jegyző jelzésére nem történik meg a kért orvoslás, a jegyző a kifogásait nyomatékosan megfogalmazva célszerű, ha csatolja a testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
Törvénysértőnek tűnő bizottsági döntés esetén a felülvizsgálatra a képviselő-testület jogosult, amely a jegyző észrevételei tárgyában állást foglal. Amennyiben a testület a jegyző ellenében az önkormányzati bizottság álláspontját fogadja el, úgy a bizottsági döntés helyébe már a képviselő-testület döntése lép, amellyel kapcsolatban továbbra is jogában áll a jegyzőnek az, hogy kifogásait fenntartsa. Ennek megfogalmazása a fentiekhez hasonló módon történhet, amely szintén csatolható a jegyzőkönyvhöz.
A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül köteles a jegyző megküldeni a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. (Ötv. 17.§(2)
A törvénysértő testületi döntés kapcsán a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője indíthat pert, önkormányzati hatósági ügyben pedig az ügyfél, illetve az, aki az ügyben egyébként fellebbezést is benyújthat. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
A polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
Bírósági felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
A magas színtû és minõségi önkormányzati közigazgatás nélkülözhetetlen személyi feltétele a jól képzett, szakszerûen és eredményesen dolgozó; etikusan eljáró és viselkedõ köztisztviselõi kar. Az e követelményeknek való megfelelés értékelése és ellenõrzése nem képzelhetõ el folyamatos és személyre szabott minõsítés és teljesítményértékelés nélkül. A köztisztviselõi személyi állomány versenyhelyzetbe hozását nagyban elõsegítené a magán köztisztviselõ jogintézményének kidolgozása és bevezetése. A köztisztviselõi esküben foglaltak, továbbá az etikus eljárás és viselkedés értékelésére és a szakmai követelmények (képzés, továbbképzés, önképzés stb.) érvényesülésének – pártpolitika-mentes – ellenõrzésére és számonkérésére ma már halaszthatatlan feladat a köztisztviselõk szakmai köztestületének (kamarájának) törvény általi létrehozása, és a köztisztviselõk etikai kódexének e szakmai szerv általi kidolgozása és mûködtetése. Alap- és megoldandó kérdés a jegyzõ önkormányzati-állami szerepkörének újragondolása és jogállásának e szerepkörhöz való igazítása. A szakmaiság folyamatosságának és pártsemlegességének biztosítását nagyban elõsegítené a jegyzõ kinevezésének (választásának) határozott idõtartamhoz kötése; alkalmazásának, szakmai munkája értékelésének, minõsítésének a közigazgatási hivatal vezetõjének véleményezõ (elõzetes egyetértõ, utólagos jóváhagyó) jogkörébe utalása. Megfontolandó a jegyzõ szakmai követelmények alóli felmentése megadási lehetõségének a megszüntetése is.
(Magyar Polgármester c. folyóirat, Fogarasi-cikk)
Figyelem! Ehhez a tételhez külön megadott szakirodalomból, a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcs. mentőkérdés tárgya lehet:
Munkáltatói aktusok:
- általános érvényű (normatív) aktusok: szabályzatok, utasítások, programok vagy konkrét köztisztviselőhöz nem címzett munkáltatói intézkedések
o a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározása, ill, e jogkör átruházása
o a közig. szerv kiemelt céljainak meghatározása
o a közszolgálati szabályzat
o a közszolgálati adatvédelmi szabályzat
o nyilvános közzététel
o pályázat kiírása
o munkaköri leírások elkészítése (ügyrend)
o egyéb normatív utasítások (szabályzatok)
- egyedi aktusok: foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggők, ill. a foglalkoztatási jogviszony konkrét alanyára vonatkoznak (kinevezés, eskü, a foglalkoztatott munkaköri leírása, teljesítménykövetelmény meghatározása, minősítés, személyi anyag, jogviszony megszüntetése, adatnyilvántartás, egyedi munkáltatói utasítás)
Munkáltatói jogok:
o szervezetalakítási jog
o alkalmazási jog (pályázat kiírása, elbírálása, kinevezés)
o a díjazás joga (nem alanyi jogú illetmény megállapítása, illetményemelés, külön juttatások biztosítása, jutalmazás)
o az irányítás és vezetés joga (munkaidő-beosztás meghatározása, munkavégzés feltételeinek meghatározása, a munka konkrét végrehajtására vinatkozó utasítási jog)
o a fegyelmezési jog (fegyelmi eljárás, egyéb eljárás - pl. vagyonellenőrzési eljárás - megindításának joga
o kártérítési jog
o adatkezelési jog (személyes adatok)
o a megszüntetés joga
Munkáltatói kötelezettségek:
o a kinevezési feltételek meglétének ellenőrzése a kinevezéskor és a jogviszony fennállása alatt
o a munkavégzés irányítása és ellenőrzése
o a teljesítményértékelés és minősítés, vmint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összevetési eljárás lefolytatása (teljesítménykövetelmény lehet: ügyhátralék ledolgozása, kitűzött szakmai feladatok ellátása, eredményesség-gazdaságosság-hatékonyság javítása)
o az előbbre sorolási és dijazásfizetési kötelezettség
o az elszámoltatási kötelezettség (vagyonnal, iratokkal,stb)
Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, ill. személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára. Ha jogszab. másként nem rendelkezik, ezeket a jogokat egységesen és általánosan a szervezet vezetője gyakorolja.
Megosztott munkáltatói jogkör: nem feltétlenül tartalmazza valamennyi munkáltatói jogot. Jogszabály, belső szabályzat, vagy egyedi utasítás rendelkezik róla. (pl: a polgármester a saját jogán gyakorolja a jegyzővel szemben az egyéb munkáltatói jogokat ( eskü, vagyonnyilatkozat, teljesítménykövetelmény kitűzése, értékelés) A teljesítményértékelés alapján az illetménynek az alapilletménytől való eltérítése azonban már a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, mert a kinevezés magában foglalja az illetmény megállapítását is.
A munkáltatói jogkör befolyásolását jelentő jogkörök: korlátozó jellegűek, belső szabályzat v. egyedi utasítás állapíthatja meg a munkáltatói jogkör gyakorlóján kivüli személy v. szerv számára
o pályázatkiírási jog kötelezettje (más írja ki a pályázatot, nem a munkáltató)
o véleményezési jog (intézkedéseket csak vélemény beszerzését követően lehet tenni)
o javaslati jog
o előterjesztési jog
o ellenjegyzési jog
A munkáltatói jogok gyakorlásávan összefüggő, más szervezetet megillető jogok:
o egyetértési jog
o együttdöntési jog
o kifogásolási jog
o véleményezési jog
o tájékoztatási kötelezettség
Kizárólagos munkáltatói jogkör: át nem ruházhatók
Párhuzamos (szimultán) munkáltatói jogkör: ugyanazt a munkáltatói jogkört egy időben több személy is gyakorolhatja (pl. utasítási jog)
Feltételes munkáltatói jogkör: olyan jogkör, amelyet átmenetileg más személy is gyakorolhat.
A munkáltatói jogkör gyakorlásának időbeli hatálya: a jogkör gyakorlója az intézkedését mikor teheti meg azon köztisztviselők tekintetében, akikre a munkáltatói jogköre kiterjed.
A kinevezésről ill. a kinevezés módosításáról kinevezési (módosítási) okmányt kell készíteni, amely tartalmazza:
o besorolási osztályt és fizetési fokozatot
o illetményt, annak besorolása szerinti alapilletményhez viszonyított beállási szintet
o munkakört és meghatározott feladatkört
o munkavégzés helyét
o előmenetelhez előírt kötelezettségeket
o egyéb rendelkezéseket (elismert közszolgálati jogviszony, próbaidő, stb)
30. A jegyző, körjegyző feladat- és hatásköre
- Találatok: 15586