A bizottsági tevékenység jelentősége
Az önkormányzati alapelvek értelmében a képviselő- testület, a törvény keretei között önállóan, a helyi sajátosságok ismeretében és azok figyelembevétele mellett alakítja meg és határozza meg szervezetét és működési rendjét. ( Mindezt a SZMSZ részletezi.)
A képviselő-testület dönt arról, hogy az önkormányzásból adódó feladatait kivel és milyen mértékben osztja meg, továbbá, mely hatásköreit kívánja saját maga gyakorolni, vagy szerveire átruházni. Ennek megfelelően találkozhatunk olyan önkormányzattal, ahol a képviselő-testület (a kötelezőn felül) nem hoz létre bizottságot, míg lesznek olyanok is, ahol a bizottságok széles szerepkörhöz jutnak.
A bizottságok megfelelő keretet tudnak biztosítani a társadalmi, a szolgáltatást nyújtó szervezetek és más helyi autonómiák kölcsönös együttműködéséhez. Valamint jelentős szerep hárulhat a bizottságokra az önkormányzati hatósági hatáskörök ellátása terén is.
A bizottságok önálló feladat- és hatáskörrel nem rendelkeznek.
A bizottság döntéshozatali tevékenységének jelentősége tükröződik akkor, amikor a képviselő-testület rendeletében a bizottság részére hatósági hatáskört állapít meg, vagy részére hatáskörének gyakorlását ruházza át.
Általában a fontosabb és folyamatosan jelentkező ügyekre, feladatokra állandó, míg az ad hoc jellegű feladatokra ideiglenes bizottságot célszerű létrehozni.
Állandó bizottságot lehet létrehozni pl.:
• oktatási,
• szociális,
• egészségügyi,
• műszaki-kommunális,
• helyi ipari-kereskedelmi ügyekkel kapcsolatosan.
A bizottság jogállása
A bizottság jogi helyzetét az Alkotmány, az Ötv., valamint a képviselő-testület által megalkotott SZMSZ foglalja keretbe. Jogállás: jogszabályok által kialakított jogi helyzet.
A jogi helyzeteket tv.-ek, rendeletek alakítják.
A képviselő-testület a bizottságokat önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottság önkormányzati szervezetben elfoglalt helyének leglényegesebb ismérve, hogy a képviselő-testület szerve, azzal alárendeltségi, míg a képviselő-testület más szerveivel mellérendeltségi viszonyban van.
• Sajátos a viszony a bizottság és a polgármester között. Kapcsolatuk lényege az együttműködés, egymás kölcsönös segítése és tájékoztatása. Kettőjük viszonyában a polgármester jelentős többlet jogosítványokkal rendelkezik: felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, amennyiben ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Az említett együttműködés a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatára, munkatervére, valamint egyéb döntéseire épülő célkitűzések, feladatok előzetes megbeszélésén, valamint az eredményes végrehajtás megszervezésén és biztosításán alapszik. Ennek érdekében a polgármester rendszeres kapcsolatot tart a bizottságokkal. A bizottság kezdeményezheti a polgármester intézkedését, (ha a hivatal tevékenységében a képv.-testület álláspontjától, céljaitól eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.)
• A bizottság és a jegyző közötti jogszabályi kapcsolat:
• A jegyzőt tanácskozási jog illeti meg a bizottság ülésén, illetve köteles jelezni a bizottságnak, ha döntésénél jogszabálysértést észlel. Ezzel szemben a bizottság jogosult figyelemmel kísérni és ellenőrizni a polgármesteri hivatal önkormányzati ügyekkel kapcsolatos tevékenységét.
• A bizottság kezdeményezheti a polgármester intézkedését.
• A hivatal többoldalú segítséget köteles nyújtani a bizottságok működéséhez. Részükre a hivatal dolgozói tájékoztatást adnak, és gondoskodnak a bizottsági működés dologi-technikai és ügyviteli feladatainak segítéséről.
• Bizottság és bizottság között nincs függőségi viszony. Jogi helyzetüket tekintve a bizottságok egyenjogúak. Különbség csak a jogosítványok tekintetében van. Egyes bizottságok a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatáskörben eljárhatnak és abban döntést hozhatnak. Mások önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört is kaphatnak. Az egyes önkormányzati bizottságok feladatkörükben egymástól függetlenül, önállóan járnak el.
Egymás irányába beszámolási kötelezettség nem terheli őket
• Bizottság és a településrészi önkormányzat testülete közötti különbség a feladatok jellegében, és az illetékességi területben fedezhető fel:
BIZOTTSÁG a képviselő- testület által kijelölt feladatot az önkormányzat teljes illetékességi
területén jogosult végrehajtani – SZMSZ- ben rögzített korlátozásokkal TELEPÜLÉSRÉSZI
ÖK. Testülete részére a feladatok összességében jogosult eljárni a saját SZMSZ-ében
meghatározott településrészre kiterjedően.
A bizottság tagjainak számát a képviselő-testület határozza meg az SZMSZ-ben. Egy kivétel: a Ptv. a vizsgálóbizottság létszámát 3 főben állapítja meg.
A bizottság létszámának meghatározásánál két szempontra kell tekintettel lenni:
• a bizottság által ellátandó feladatok nagyságára,
• a képviselő-testület létszámára.
Igazodni kell a bizottság testületi jellegéhez is. Ennek következtében a páratlan számú létszám és annak minimális száma (3 fő) nem vitatható.
Indokolatlanul magas létszámú bizottság szervezése nem ajánlatos, mert az a bizottsági munka eredményességét, operativitását kedvezőtlenül befolyásolja.
A bizottság megalakítása
Általában egy-egy önkormányzati feladatkörre szerveződnek a bizottságok, de egy bizottság – jellemzően a községekben – több feladatkört is elláthat. Folyamatos önkormányzati feladatok ellátására a képviselő-testület „állandó” bizottságot hoz létre, az eseti feladatokra pedig „ideiglenes” bizottságot alakít, illetve alakíthat. (állandó: folyamatos önkormányzati feladatok ellátására alakult; ideiglenes: eseti, ’ad hoc’ feladatokra alakult biz.)
A képviselő-testület bizottságainak megalakításáról, átalakításáról és esetleges megszüntetéséről ülésén, minősített többségi szavazattal dönt.
Kötelezően megalakítandó bizottságok
Bizottság kötelező felállítását és működtetését csak törvény rendelheti el.
A 2 000-nél több lakosú településen, illetve a megyei önkormányzatok tekintetében kötelező a pénzügyi bizottság létrehozása és működtetése.
A pénzügyi bizottság törvény-adta feladatkörébe tartozik többek között:
• az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatról és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteinek a véleményezése;
• a költségvetési bevételek, a vagyonváltozás alakulásának figyelemmel kísérése, a változást előidéző okok értékelése;
• a hitelfelvétel indokainak és gazdasági megalapozottságának vizsgálata;
• a pénzkezelési szabályzat megtartásának, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülésének ellenőrzése.
A bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
Az önkormányzatok pénzügyi feladatokra társulásokat is létrehozhatnak. A községi önkorm.-ok pedig szakmai segítséget kérhetnek a szomszédos, városi önkorm.- tól.
A képviselő-testület legalább két, kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.
A 100-nál kevesebb lakosú önkormányzatoknál a képviselő-testületet a törvény nem kötelezi bizottság felállítására.
Célszerű, ha a képviselő-testület a szervezeti és működési kérdésekhez kapcsolódóan önálló feladatkörrel ügyrendi bizottságot hoz létre.
Ad hoc (ideiglenes) jellegű bizottságok
Az ideiglenes bizottságok az SZMSZ által előírt módon működnek és kerülnek létrehozásra. Az SZMSZ ilyen tárgyú rendelkezéseinek hiányában az állandó jellegű bizottságra előírt szabályokat kell alkalmazni.
Az ideiglenes biz. esetében meg kell határozni:
• a bizottság létszámát
• az elvégezendő feladatokat
• a feladatok teljesítéséről szóló beszámolás módját és idejét A feladat elvégzésével az ideiglenes bizottság mandátuma általában automatikusan megszűnik.
Ideiglenes bizottság alakítása akkor célszerű, ha:
• a képviselő-testület az adott feladatra állandó jellegű bizottságot nem alakított;
• az elvégzendő feladat több bizottság működési területét érinti, és összevont bizottság létrehozatala nem indokolt;
• a feladat sajátos jellege miatt más bizottság kevésbé alkalmas a feladat ellátására;
• speciális napirendek előkészítésére;
• a kiemelkedő fontosságú vagy bonyolult feladat eseti jellegére tekintettel.
Az albizottság
A képviselő-testület a bizottságok többirányú és összetett tevékenységi körére tekintettel állandó vagy ideiglenes jelleggel albizottságokat is létrehozhat, de erre SZMSZ- ben felhatalmazhatja bizottságait is.
Az albizottság a bizottság feladatkörének egy részét látja el. A bizottság a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben nem adhat döntési jogot az albizottságnak. Az albizottság az őt létrehozó bizottságnak alárendelten működik. A bizottság dönthet albizottságának beszámoltatásáról, döntésének felülvizsgálatáról és végső esetbeni visszahívásáról, azaz az albizottság szervezetének és tevékenységének felszámolásáról.
A bizottság létszáma, összetétele
A bizottság tagjainak számát a képviselő-testület határozza meg az SZMSZ-ben. Egy kivétel: a Ptv. a vizsgálóbizottság létszámát 3 főben állapítja meg.
A bizottság létszámának meghatározásánál két szempontra kell tekintettel lenni:
1. .a bizottság által ellátandó feladatok nagyságára (→ a feladatok mennyisége további két problémát okoz: 1.mely feladatokra jöjjön létre biz. 2. mekkora létszámú biz.-i struktúra kerüljön kialakításra)
2. a képviselő-testület létszámára.
Igazodni kell a bizottság testületi jellegéhez is. Ennek következtében a páratlan számú létszám és annak minimális száma (3 fő) nem vitatható. A létszám felső határát két tényező befolyásolja: 1. Ötv. által meghatározott összetételi arány . 2. függ a megalakítandó bizottságok számától és a képviselő- test. létszámától.
Indokolatlanul magas létszámú bizottság szervezése nem ajánlatos, mert az a bizottsági munka eredményességét, operativitását kedvezőtlenül befolyásolja.
Nem lehet bizottság tagja:
• polgármester
• alpolgármester
• jegyző
• polgármesteri hivatal dolgozója
Az Ötv. szerint a bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevő más választópolgárt. A bizottságok feladatait akkor tudják eredményesen ellátni, amennyiben az előbb említett szervek képviselői tagjai lehetnek a bizottságnak. A képvis- test. az SZMSZ- ben határozza meg azokat a társadalmi szerveket és szervezeteket, amelyekkel közvetlen kapcsolatot kíván létesíteni, akiket közvetlenül fog tájékoztatni az önkorm. előtt álló feladatokról.
A bizottság munkájában a képviselő és a nem képviselő bizottsági tagok egyenjogúak, közöttük sem a jogok és kötelezettségek, sem pedig a kedvezmények tekintetében tilos megkülönböztetést tenni.
A bizottsági tagot mind a tiszteletdíj, mind pedig a kijelölt természetbeni juttatás csak megbízatása idejére illeti meg.
A képviselő-testület két – esetleg több – fordulóban is dönthet a bizottságok megalakításáról. Több forduló esetében a képviselő-testület először dönt a bizottsági struktúra kialakításáról, majd csak a második lépcsőben választja meg a bizottságok elnökét és képviselő tagjait.
Amennyiben a bizottságnak olyan speciális ismeretre van szüksége, amilyennel a bizottság tagjai nem rendelkeznek, a kérdés megválaszolására, a feladat elvégzésére, a vizsgálat lefolytatására stb. külső, eseti szakértőt kérhet fel, illetve problémájával segítségért a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz is fordulhat.
A bizottság elnökének, tagjainak megválasztása és felmentése a képviselő-testület át nem ruházható jogosítványa. Megválasztásukhoz minősített többségű szavazat szükséges.
A bizottság elnökéül csak önkormányzati képviselő, míg a megyei közgyűlés bizottságának elnökeként csak megyei tanácsnok választható. A bizottság elnökének személyére a polgármester, illetve bármely képviselő tehet javaslatot. A bizottságba nem képviselő tag is beválasztható.
A bizottság munkájában a képviselő és a nem képviselő bizottsági tagok egyenjogúak, közöttük sem a jogok és kötelezettségek, sem pedig a kedvezmények tekintetében tilos megkülönböztetést tenni.
A bizottsági tagot mind a tiszteletdíj, mind pedig a kijelölt természetbeni juttatás csak megbízatása idejére illeti meg.
A képviselő-testület két – esetleg több – fordulóban is dönthet a bizottságok megalakításáról. Több forduló esetében a képviselő-testület először dönt a bizottsági struktúra kialakításáról, majd csak a második lépcsőben választja meg a bizottságok elnökét és képviselő tagjait.
A bizottsági tagok tiszteletdíja
A képviselő bizottsági tag tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető, a nem képviselő bizottsági tag az alapdíj 50%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető. A természetbeni juttatások azonos mértékben illetik meg a bizottság képviselő és nem képviselő tagját.
A bizottsági tagot mind a tiszteletdíj, mint pedig a kijelölt természetbeni juttatás csak megbízatása idejére illeti meg. A tiszteletdíj összege, illetve a természetbeni juttatások köre és mértéke csak a rendeletben meghatározott esetekben és a lefolytatott eljárást követően meghozott jogszerű testületi döntésben foglaltak szerint mérsékelhető vagy vonható meg.
A bizottság funkciói, a bizottság működése
A bizottság feladat- és hatásköre
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje főszabályként a képviselő-testület. Így e testület dönthet arról, hogyan osztja meg jogosítványait maga és szervei (pl. bizottságai) között.
A kötelezően megalakítandó bizottságok feladatait a létrehozásukat előíró jogszabályok határozzák meg. A többi bizottság feladata rendeltetéséből következik. A képvis.- test. egyes önkormányzati tevékenységének folyamatos ellátását, illetve ellenőrzését a bizottságok feladatkörébe utalhatja. (Elsősorban olyan közszolgáltatásoknál, ahol szükség van az állandó képviseleti kontrollra.)
A bizottsági feladat- és hatáskörben 3 nagyobb tevékenységfajtát lehet megkülönböztetni.
A bizottság döntés-előkészítő tevékenysége
Ennek értelmében a bizottság előzetesen megtárgyalja a képviselő-testület elé kerülő fontosabb javaslatokat. Ugyancsak a képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket is, amelyek az illetékes bizottság által nyújthatók be, illetve az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a testület elé.
Az Ötv. értelmében a bizottság indítványára a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület ülését.
A bizottság saját előterjesztő- előkészítő munkája során részeként, szakmai jogorvoslatokat szerezhet be:
• hivatali dolgozóitól
• külső szakértőktől
• helyszíni szemle során
• más önkorm.- i bizottságtól -a lakossági társadalmi szervezeteitől
A bizottság döntési jogköre
A képviselő-testület saját hatáskörének átruházásával a bizottságot döntési jogkörrel ruházhatja fel. Ez alól két kivétel van:
3. az át nem ruházható hatáskörök,
4. az átfogó, koncepcionális szemléletet igénylő kérdések köre.
A bizottság önkormányzati hatósági és önkormányzati nem hatósági jogkörben kaphat döntési jogosítványt:
• A bizottság hatósági jogkörben hozott döntésével szemben jogorvoslatnak van helye. A benyújtott fellebbezés tárgyában a képviselő-testület dönt. Döntésével szemben – jogszabálysértésre való hivatkozással – felülvizsgálatért a bírósághoz lehet fordulni.
• A nem hatósági jellegű bizottsági döntéseknél nincs ügyfél, így az előbbi értelemben vett jogorvoslatról sem lehet szó. Ezen bizottsági döntések felülvizsgálatát jogsértésre való hivatkozással az illetékes közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti, melynek eredményétől függően bírósághoz fordulhat.
A jegyző törvényben nevesített kötelezettsége, hogy valamennyi esetben a jogsértést jelezze a bizottságnak, és annak orvoslásához segítséget nyújtson.
A bizottság feladatai a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében
A bizottság általában a képviselő- testület felkérésére, vagy kijelölése esetén vesz részt a hozott döntések végrehajtásának szervezésében, valamint ellenőrzésében. A bizottságnak az ellenőrzés során a hivatali munkát nem szabad akadályoznia. Ezért a bizottság munkatervében, illetve ellenőrzési tervében már előre meg megtervezi és megnevezi: - a vizsgálat célját, szempontjait
• ellenőrzés időpontját és időtartalmát
• és időben értesíti mindenről az ellenőrzésre kijelölt szerv vezetőjét
A bizottság általában a képviselő-testület felkérésére vagy kijelölése esetén vesz részt a hozott döntések végrehajtásának szervezésében, valamint ellenőrzésében.
A bizottsági ellenőrzés egyik fő területe a polgármesteri hivatal képviselő-testületi döntések előkészítésére, végrehajtására irányuló tevékenysége. Ha a bizottság e témakörben, feladatkörében eljárva a polgármesteri hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
Nem terjed ki a bizottság ellenőrzési jogosítványa a törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben a polgármester, a jegyző számára előírt államigazgatási hatósági jogkör és államigazgatási feladatra, annak végrehajtására.
A bizottság az ellenőrzés során szerzett tapasztalatairól tájékoztatja a polgármestert, valamint a jegyzőt. Komolyabb probléma, hiányosság esetén a bizottság a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
Az ellenőrzés másik területe közvetlenül a pénzügyi bizottsághoz kapcsolódik. Az önkormányzati gazdálkodás önállósága, az önkormányzati tulajdon és vagyon léte szükségessé teszi a képviselő-testület számára, hogy a belső ellenőrzés e sajátos formáját is működtesse. E tevékenység a kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottság feladata.
Célszerű, ha a képviselő-testület e bizottsághoz rendeli az önkormányzat teljes pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését.
A bizottság működése
A bizottságok működésére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület az SZMSZ-ben határozza meg.
A bizottságok általában a képviselő-testület üléseihez igazodva fejtik ki tevékenységüket. A képviselő-testület az SZMSZ-ben meghatározhatja a bizottsági ülések minimális számát. Ezen túlmenően azonban, az ülések összehívásáról maga a bizottság dönt.
A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülés elrendelésének szabályai megegyeznek a képviselő-testület ülésénél írtakkal.
A bizottság ülését annak elnöke hívja össze. Az ülésre a bizottság elnöke a tagokon kívül bárkit meghívhat. A bizottság ülésén a megjelent, bizottsági tagsággal nem rendelkező képviselők, valamint a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. A jegyzőt a tanácskozási jog a bizottság ülésén a törvény erejénél fogva, meghívásától függetlenül megilleti. A polgármester szerepköréből adódóan rendelkezik a bizottsági üléseken tanácskozási joggal. Szavazati jog azonban csak a bizottság tagjait illeti meg.
A képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak.
A bizottsági képviseletet ellátó személyt is csak tanácskozási jog illeti meg.
Az ülés előkészítéséről a bizottság elnöke, míg az ügyviteli és dologi feltételekről (pl. meghívó elküldése, helyiség biztosítása) a hivatal erre a feladatra kijelölt dolgozója gondoskodik.
A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott bizottsági tag vezeti.
A bizottság ülése főszabályként nyilvános. A bizottság elnöke az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai során megállapítja a határozatképességet. Ezután a bizottság elnöke előterjeszti a napirendi javaslatot, majd annak elfogadását követően vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét.
A bizottság döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Döntésének megjelenési formája a jegyzőkönyvbe foglalt határozat, amely a bizottság tagjaira nézve kötelező. Más szervre vagy személyre nézve a bizottság határozata csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály kifejezetten kimondja.
A bizottság hatósági hatáskörében a KET szabályainak megfelelően alakszerű határozatot hoz. A bizottság e döntése viszont csak az ügyfélre nézve írhat elő jogokat és kötelezettségeket.
A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (Ötv. 110. § ) az adott ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról bizottsági elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot (elnököt) a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
Tehát:
1. Bizottsági döntés általában a tagokra kötelező.
2. Bizottsági hatósági hatásköre ügyfélre kötelező.
A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
Figyelem!! Nem része tételnek, de tudni kell!! (A szerk.)
A településrészi önkormányzat
A községek és városok eltérő településszerkezetéből adódik, hogy vannak olyan településrészek, amelyek a település egészén belül viszonylag önálló egységet alkotnak (pl. egy városon belül családi házas övezet). Az adott településrészek közösségek, melyek sajátos problémákkal és érdekekkel küzdenek.
Minderre figyelemmel az Ötv. lehetővé teszi a településrészi önkormányzat létrehozását, tehát a településrész kap önállóságot a település képviselő-testületétől. Különösen fontos lehet részönkormányzat létrehozása üdülőterületen, ahol ezáltal lehetővé válik az üdülőtulajdonosok érdekeinek megjelenítése a képviselő-testület döntéshozatalában.
A képviselő-testület SZMSZ-ben dönt a településrészi önkormányzat létrehozásáról. Az így létrehozott részönkormányzatot az adott településrész nevéről indokolt elnevezni. Településrészi önkormányzat létrehozását bármely képviselő, továbbá az érintett lakosság kezdeményezheti a választópolgárok meghatározott százalékának aláírásával. A javaslatot az érintett képviselők és a bizottság véleményének kikérése után a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A településrészi önkormányzati testület vezetőjét és tagjait a képviselő-testület választja meg a településen megválasztott képviselőkből és a településrészen lakó más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője csak települési képviselő lehet.
A részönkormányzati testület tagjainak kiválasztása többféleképpen történhet:
5. a Vt.(választásról szóló tv.) és Ve. ( választási eljárásról szóló tv.) szerint,
6. falugyűlésen ( 1 – 2 000 lakosú településrész esetében),
7. delegálással ( üdülőterület esetén az üdülőterületi egyesület által).
A települési részönkormányzat a képviselő-testület szerve, feladat- és hatáskörét, működési rendjét a képviselő-testület határozza meg az SZMSZ-ben. A képviselő-testület hatásköréből általában azokat a hatásköröket célszerű átruházni, amelyek elsősorban vagy kizárólag az adott területrészt érintik. E feladatok ellátásához a testület anyagi eszközöket is biztosíthat a részönkormányzat számára.
A képviselő-testület nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását:
5. az egyesítéssel létrejött településrésztől,
6. a külterületi lakott helytől (fogalmát az Ötv. nem rögzíti, ezért célszerű azt az SZMSZ-ben megtenni),
7. az olyan üdülőterülettől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét.
A településrészi önkormányzati testület munkáját a képviselő-testület által létrehozható hivatali kirendeltség segítheti, amely egyben a településrész lakossági ügyintézésében ügyfélszolgálati teendőket is elláthat. Kirendeltség létrehozása csak a nagyobb településrészeken indokolt.
Az üdülőterületeken indokolt mérlegelni időszakosan működő, helyszíni ügyfélszolgálat működtetését.
A részönkormányzati testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a testület vezetője ír alá.
A fővárosi kerületi képviselő-testület az Ötv. 28. §-a szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot.
A megyei jogú város esetében városrészi önkormányzati szerepkört tölthet be a közgyűlés által kialakított kerületben, a kerület területén megválasztott képviselőkből létrehozott kerületi képviselő-testület. Munkáját a kerületi hivatal segíti, melynek vezetője az elöljáró.
Az elöljáró:
5. A megyei jogú város kerületének területén létrehozott kerületi képviselő-testület hivatalának vezetője.
6. A közgyűlés nevezi ki.
7. Gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket.
25. A bizottság jogállása, funkciója, megalakítása, összetétele
- Találatok: 17692