17. A helyi önkormányzati képviselő jogállása (elemei) , megbízatás keletkezése és megszűnésének esetei

A települési képviselő jogállása
A települési képviselő a választók érdekeit képviseli a település egészéért vállalt felelősséggel, illetve részt vesz a helyi közakarat kifejezésében és megvalósításában. Mindennek biztosíték- és garanciarendszerét a képviselői jogállás foglalja egységbe.
A törvény keretei között a helyi önkormányzati képviselő-testületek szervezeti és működési szabá SZMSZ), vagy mlyzatukban (ás önkormányzati rendeletükben a helyi képviselőknek további jogokat és kötelezettségeket is megállapíthatnak.
A települési képviselő jogi helyzetét a következő elemek jellemzik: megbízatása választással jön létre,
•    a képviselő-testület tagja,
•    érdekképviseletet lát el,
•    felelőssége átfogja a település egészét,
•    megbízatása társadalmi jellegű,
•    esküt tesz.
A képviselők jogállása
Jogállás: jogszabályok által kialakított jogi helyzet.
A jogi helyzeteket tv.-ek, rendeletek alakítják.
Pl:- választójogi tv.-ek Övjt.
•    választásról szóló tv. Ve.
•    működésről szóló tv. Ötv.
•    képviselő jogállásáról szóló tv. Kjt.
•    polg. mester választásáról szóló tv. Ptv.
Jogállás elemei: (logikai sorrendi kapcsolat van közöttük)
1. Választás
Az önkormányzati képviselő jogállása választással jön létre.
•    1 fordulós
•    relatív többséggel szavaznak (legtöbb érvényes szavazat)
•    10 000 lélekszám alatti település esetén kislistás választással zajlik
10 000 lélekszám feletti település esetén vegyes választással zajlik
Vegyes választás lehet:
•    egyéni választókerület szerinti és listás kötött lista, nem személyre szavaz a választó,
hanem a listát állító szervre
•    önkormányzatoknál nincs országos lista
2. A megválasztott jelölt az önkormányzati képviselő- testület tagja lesz
•    adott település választott képviselője lesz
•    a választással egy időben automatikusan a testület tagja lesz
3.A képviselővé válás foglalkoztatási jogviszonyt ( a képviselő megtartja eredeti, kereső foglalkozását, új kereső  tevékenység nem jön létre)
•    társadalmi megbízatásként működik!
•    tiszteletdíjat kaphat, illetményt nem! (a tiszteletdíjról a képv.- test. dönt)
4.A képviselői tevékenység lényege
•    választópolgárok képviselése (mindig csak az adott település polgárait)
•    az adott település egészét képviseli
•    érdekképviselt áll fenn: település érdekeit figyelembe véve
5. Képviselő felelősségei
•    politikai felelősség (alkotmányos fel.)
•    a legközelebbi általános választáskor érvénysül legközelebb a felelőssége (mit valósított meg)
•    büntetőjogi felelősséggel is tartozik
•    polgárjogi felelősséggel
nem rendelkezik:
•    fegyelmi felelősséggel
6. Összeférhetetlenség
•    eredeti tisztségét és foglalkozását figyelembe kell venni, függ tőlük a megválaszthatósága A képviselő köteles megbízatása idejére tisztségét és foglalkozását megszűntetni, ha azzal összeférhetetlen képviselői mivolta. Ha nem szűnteti meg, összeférhetetlenségi eljárás dönt ügyében. Ha a testület elnézi az összeférhetetlenséget, nem indít eljárást, akkor a hivatal köteles eljárást indítani.
7. kötelező: •    eskütétel és vagyonnyilatkozat tétel
Ha egy éven belül nem teszi meg ezeket, megszűnnek képviselői jogai.
Ha az 1.-7. pontban leírtak valamelyike nem jön létre, nem valósul meg, nem jöhet létre a képviselői jogviszony!
A képviselői tevékenység érdek-képviseleti jellege
A képviselő megválasztásával és testületi taggá válásával kétirányú tevékenység alanyává válik: mint választott képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit a testületi ülésen és azon kívül, mint a képviselő-testület tagja köteles részt venni saját testülete döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, szervezésében és ellenőrzésében.
A település egészét átfogó képviselői felelősség
A települési képviselőt, függetlenül megválasztásának módjától, érdekképviseleti tevékenységéért a település egészére kiterjedő felelősség terheli egyrészt választói, másrészt a testület irányában.
A politikai felelősség érvényesítésének oka lehet például az alkotmányellenes működés.
A települési képviselő jogviszonya nem foglalkoztatási jogviszony, tevékenységéért a képviselő-testület tiszteletdíjat állapíthat meg.
A testület jogi felelősségének kereteit azok a hatályos jogi szabályok adják, amelyek meghatározzák a képviselő-testület jogát és kötelességét, feladat- és hatáskörét.
A testület etikai felelőssége olyan jogon túlmutató elemekből áll össze, amelynek következtében a testület választóival szembekerül, és ez másként, mint a testület kollektív lemondásával, nem oldható fel. Ilyen pl.: a nyilvánosság előtt megfogalmazott ígéret, amelyet jogos és elfogadható ok nélkül nem tartott meg, illetve azt megváltoztatta.
A képviselő választókkal szembeni, egyéni politikai felelőssége csak a következő választási ciklusban érvényesíthető, azáltal, hogy a választók nem választják újra.
A képviselő társadalmi megbízatása
A települési képviselő feladatait társadalmi megbízatásként látja el. Ez viszont azt igényli, hogy a képviselőt a munkahelye, a vállalt feladat teljesítése végett a szükséges időtartamra – legalább a testületi munkában való részvétel erejéig – a munkavégzés alól mentesítse. Ennek anyagi terheit a törvény szerint az adott képviselő-testület viseli.
A képviselő-testület a települési képviselőnek rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjat, illetve természetbeni juttatást állapíthat meg.
A települési képviselő eskütétele
A törvény értelmében a települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
A képviselői megbizatás keletkezése
A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, a közgyűlés  alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyűlési listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevelének átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését - követő ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig az önkormányzati képviselő nem gyakorolhatja jogait.
A képviselői megbízatás megszűnésének esetei
A helyi képviselői megbízatás megszűnésének egyes eseteit maga az Alkotmány, az Ötv., illetve a Vt. Nevesíti és határozza meg, de vannak a megszűnésnek olyan esetei is, amelyek csak jogértelmezéssel állapíthatók meg.
1.    A megbízatás lejárta. A megszűnés legáltalánosabb esete. Az Alkotmány értelmében a képviselői megbízatás időtartama 4 év. A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az időközi választás kivételével – az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. Ennek értelmében a képviselő-testület megbízatása a 4 év elteltével októberre kiírt önkormányzati általános választás napjáig tart.
2.    Ugyancsak a törvényi szabály alapján szűnik meg a képviselői megbízatás, ha az Országgyűlés feloszlatja azt a képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétessé vált. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a feloszlatás kimondásának idejével lesz azonos. Az Országgyűlés a feloszlatás kimondásával egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást. Az így megválasztott képviselők megbízatása csak a már említett ciklus végéig tart.
3.    Megszűnik a képviselői megbízatás, ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondja saját feloszlását. Ebben az esetben 75 napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni.
4.    - a választójog elvesztésével,
5.    – a magyar állampolgárság megszűnésével
6.    - a magyarországi lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely megszűnésével.
7.    szűnik a képviselői megbízatás, ha arról a képviselő lemond. A lemondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelynek érvényességéhez nincs szükség sem elfogadásra, sem jóváhagyásra.
8.    Megszűnik a képviselői megbízatás a képviselő halálával, minden külön intézkedés nélkül.
Figyelem! Nem része a tételnek, csak ajánlott info (A szerk)
A Vt. Értelmében nincs választójoga annak, aki:
•    cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
•    közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
•    szabadságvesztés büntetését tölti,
•    büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszerkezelés alatt áll.
A képviselõk létszáma és felelõssége
Az önkormányzati választások egyik állandóan visszatérõ témaköre a képviselõk létszámának csökkentése. Álláspontunk szerint a csökkentés önmagában nem old meg semmit, és nem vezet sehova. A problémát nem az önkormányzati képviselõk magas számaránya, hanem a magyar önkormányzati rendszer szétaprózottsága okozza, amely oknak csak egyik következményeként értékelhetõ a képviselõi létszám jelenlegi számszerûsége.
Az önkormányzati képviselõi megbízatás kardinális tartalmi eleme a képviselõi tevékenység eredményessége, a jogok és kötelességek teljesítésének mérése, a képviselõi teljesítmény lakossági megelégedettséggel való szembesítése. E kérdéskör törvényi szintû szabályozása még várat magára. A jelenleg létezõ egyetlen negatív törvényi szabály – megszûnik az önkormányzati képviselõ megbízatása, ha egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület ülésén – az említettek hiányát még részben sem képes pótolni. A képviselõ politikai felelõsségének négyévenkénti általános érvényesülése mellett meg kell találni, és törvényileg nevesíteni kell az önkormányzati képviselõ által a település egészének alárendelt választói érdekeknek a képviseletéért vállat felelõssége mibenlétét és eseteit, anyagi és eljárásjogi normáit. Ide értendõ a képviselõ-testület által hozott, és az önkormányzatnak (a választópolgári közösségnek) anyagi kárt okozott döntéseiért viselt képviselõi egyéni anyagi felelõssége kérdése is.
Említettek egyik elõfeltétele a képviselõi tevékenység mibenlétének alapos, az anyagi eszközökkel való gazdálkodás szabályainak elemi ismerete. A jogalkotónak ebbe az irányba – az önkormányzati képviselõk képzése, továbbképzése érdekében a képviselõ-testületek felé – tett erõtlen kinyilatkoztatása lényegében érdemi tett nélkül maradt. Talán nem teljesen haszontalan és eretnek javaslat bizonyos ismeretek meglétének a képviselõi jelöltség jövõbeni feltételeként való jogszabályi megkövetelése.  (Magyar Polgármester c. folyóirat, Fogarasi-cikk)