Bár a feladatok és hatáskörök címzettje a képviselő-testület, a feladatok teljesítése, illetve a hatáskörök gyakorlása részben azonos, részben azonban eltérő alanyi kört érint.
A képviselő-testület a feladatok elvégzéséről háromféle módon gondoskodhat: leggyakrabban a szervei ( polgármester, részönkormányzat testülete, bizottságai, polgármesteri hivatal), továbbá a jegyző bevonásával,( lehetőség van arra is, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat testületéhez is juttathat feladatokat, illetve a teendők ellátására társulást hozhat létre ) a feladatok egy részét ( főleg a közszolgáltatások területén ) a képviselő-testület által alapított intézmények teljesítik, lehetőség van más szervek illetve magánszemélyek bekapcsolására.
Ötv. Szerint:
Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
Elvileg adott a lehetőség a népszavazás alkalmazására.
Az önálló, befolyásoktól mentes hatáskörgyakorlás az önkormányzatiság egyik elengedhetetlen kritériuma. Az önkormányzat jogainak védelme érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulhat, illetve hatáskörének jogszerű gyakorlása bírói védelemben részesül.
A helyi önkormányzat – törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntéseit az Alkotmánybíróság és bíróság, kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
A hatáskör önálló gyakorlásából következik a hatáskörelvonás tilalma. A hatáskörelvonás alkotmányellenes. A helyi önkormányzathoz telepített hatáskör csak törvénnyel vonható el és az önkormányzati alapjogok megsértése nélkül.
Jogi védelem is megilleti az autonómiákat.
Bírósági jogvédelem:
•    Alkotmánybíróság
•    Területileg illetékes bíróság
Ugyanakkor az önkormányzattal szemben is van jogvédelem.
Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.
Az önkormányzat szervtipusai:
•    testöletként vagy egyszemélyben máködő
•    választott illetve nem választott munkaszervezet
Az át nem ruházható hatáskörök:
A helyi önkormányzatok kiterjedt feladat- és hatásköre szinte nélkülözhetetlenné teszi, hogy a képviselő-testület a hatáskörének egy részét átruházza.
Az átruházást befolyásoló tényezők:
•    a képviselő-testület meghatározó szerepének biztosítása,
•    az ügyek súlyának, jellegének, gyakoriságának figyelembe vétele,
•    a személyi feltételek következményeinek szem előtt tartása,
•    a túlsúlyos döntési pontok elkerülése,
•    gazdaságossági, hatékonysági szempontok érvényesítése,
•    ellenőrzés, nyilvánosság igénye.
Az át nem ruházható hatáskörök az Ötv. Szerint:
•    a rendeletalkotás,
•    szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
•    a helyi népszavazás kiírása, önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
•    a gazdasági program, költségvetés megállapítása;
•    önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
•    megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzathoz való csatlakozás;
•    intézmény alapítása,
•    közterület elnevezése, emlékműállítás;
•    eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
•    a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,
•    állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről;
•    véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
•    amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
A képviselő-testület bővítheti az át nem ruházható hatásköröket.
A törvény által meghatározott felsorolásból eredő korlátok a megyei közgyűlésre is vonatkoznak.
Helyi kisebbségi önkormányzat testületére nem ruházható át hatósági, valamint közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskör.
Önkormányzati döntést hozhat „saját jogán”, mint a hatáskör címzettje: a képviselő-testület,
•    törvény felhatalmazása alapján, kivételesen a polgármester, főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke,
•    helyi népszavazás.
Felhatalmazás alapján hozhat önkormányzati döntést: a képviselő-testület bizottsága,
•    a részönkormányzat testülete,
•    a helyi kisebbségi önkormányzat testülete,
•    társulása,
•    a polgármester.
A polgármesteri hivatalra hatáskör át nem ruházható, felelős mindig a képviselőtestület! Az alpolgármester és a tanácsnok helyzete: sem saját jogon, sem felhatalmazás alapján nem juthat hatáskörhöz.
A képviselő-testület nem csak az általa választott bizottságnak és személynek (szerveinek) juttathat hatáskört, hiszen a képviselő-testületnek nem szerve a kisebbségi önkormányzati testület és a társulás.
Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. E szabály alól azonban az Ötv. Tesz kivételt, mivel a helyi kisebbségi önkormányzat testülete a hatáskörét az elnökre és bizottságaira ruházhatja.
A képviselő-testület önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
A képviselő-testület:
•    az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja;
•    a bizottság döntését felülvizsgálhatja.
A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely teleülési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.