09. A területszervezési eljárás szabályai (1999. évi XLI.tv. a területszervezési eljárásról)

A területszervezési ügyek:
Az Alkotmány az ország területének tagozódása körében egy területiegységet, a megyét említi. A centrális irányítás alatt álló államigazgatási szervek egy részének működési területe nem igazodik a megye határokhoz.
A legfontosabb területszervezési döntéseket a legfelsőbb államhatalmi szerv, az Örszággyűlés hozza:
•    meghatározza az állam területi tagozódását
•    a települési kéviselő-testület minősített többségű htározatával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. A más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye közgyűlése állást foglal.
A területszervezési ügyek köre::
•    település átcsatolása másik megyéhez,
•    új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
•    településegyesítés,
•    várossá nyilvánítás,
•    területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,
•    megyei jogú várossá nyilvánítás,
•    megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,
•    a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása,
•    fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önkormányzattá nyilvánítása,
•    települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása
A területszervezési eljárások közös szabályai:
•    a kezdeményezés mindig települési szintről indul
•    a polgármester (főpolgármester) a kezdeményezést, az előkészítő iratokkal együtt, a fővárosi, megyei közig. Hiv. vezetője útján termeszti fel a belügyminiszterhez ( a polgármesternek ki kell kérni az előkészítő eljárás során a területen érintett kisebbségi önkormányzat véleményét is, s erről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.)
•    a közig.hiv. vezetője ellenőrzi az eljárás törvényességét és a kezdeményezés törvényi feltételeinek teljesítését, s ezt követően (beérkezéstől számított 8 napon belül) felterjeszti a belügyminiszterhez
Az állami területi tagozódsát érintő területszervezési ügyekben az Ogy. És a köztársasági elnök – az ogy-i képviselői és az önkormányzati ált. Választás évének kivételével – évente egy alkalommal dönt.
Az Ogy. Hatáskörébe tartozó területszervezési ügyekben: a helyi kezdeményezést a belügyminiszterhez minden év április 30-ig lehet felterjeszteni. A belügyminiszter augusztus 30-ig tett előterjesztése alapján a Kormány a kezdeményezést szeptember 30-ig nyújtja be az Ogy-nek, amely december 31-ig dönt. A döntés a következő ogy-i képviselői általános választás napján, vagy a következő önkormányzati általános választás napján lép hatályba.
A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyekben – kivéve a várossá nyilvánítást – a kezdeményezést a belügyminiszterhez ( a helyi önkormányzati ált. Választás évének kivételével) minden év április 30-ig lehet felterjeszteni. A belügyminiszter november 30-ig nyújtja be javaslatát a köztársasági elnökhöz, aki december 31-ig dönt. Döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.
A területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett önkormányzat területén helyi kisebbségi  
önkormányzat működik - a polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi kisebbségi
önkormányzat véleményét, és erről a képviselő-testületet tájékoztatja.
A polgármester, a főpolgármester a kezdeményezést az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi,  
megyei közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel a belügyminiszternek.
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője az iratokat az érkezést követő nyolc napon belül véleményével együtt felterjeszti a belügyminiszternek.
Település átcsatolása másik megyéhez
A települési képviselő-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár. Erről és a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezés különösen az alábbi területeken várható előnyöket mutassa be:
a) közigazgatási szolgáltatások,
b) állami, rendészeti szolgáltatások,
c) alapellátást meghaladó közszolgáltatások,
d) egyéb lakossági szolgáltatások,
e) munkaerő mozgás irányai, ezen belül a legjelentősebb foglalkoztatók,
f) kistérségi kapcsolatok, társulások, a megye, a régió területfejlesztési programjához való kapcsolódás.
(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.
(3) A települési képviselő-testület a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli a földhivatal által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén az új megyehatárt jelenti.
(4) A kezdeményezésről megtartott helyi népszavazás eredményét a települési képviselő-testület határozatba foglalja, melyet a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékel.
(5) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései - a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb 3 hónapon belül - állást foglalnak, abban részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.
(6) A kezdeményezésről véleményt kell kérni az alábbi szervektől, amelyek arról a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő 60 napon belül állást foglalnak:
a) az illetékességi terület változásában érintett állami, rendészeti, közigazgatási szervek,
b) kistérségi területfejlesztési társulás(ok),
c) azon települések önkormányzatai, amelyek - a tervek szerint - az alapellátást meghaladó közszolgáltatásokat biztosítják a kezdeményező önkormányzat lakossága számára.
Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése
(1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményező előkészítő bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára.
(2) A tájékoztató tartalmazza az előkészítő bizottság javaslatát az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére.
(3) Az előkészítő bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási anyagát.
9. § (1) Az előkészítő bizottság a javaslatáról kéri a képviselő-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés számítási anyagával együtt a helyi népszavazás előtt ismerteti a választópolgárokkal.
(2) A helyi népszavazás előkészítése körében a képviselő-testület által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a képviselő-testület állásfoglalásait az előkészítő bizottság kezdeményezéséről, javaslatairól.
10. § (1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30 napon belül a képviselő-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatát az előkészítő iratokkal együtt az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a belügyminiszternek.
11. § (1) A belügyminiszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még előterjeszthető.
(2) A belügyminiszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartottak meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított 3 napon belül az előkészítő bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének küldi meg.
12. § (1) Az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a belügyminiszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a belügyminiszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A belügyminiszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.
(2) A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított 30 napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a belügyminiszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A belügyminiszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek.
13. § Községgé nyilvánítás esetén a választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt önkormányzatok állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt önkormányzat keresete alapján a megyei bíróság dönt.
Településegyesítés
14. § (1) A településegyesítést kezdeményező képviselő-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntő képviselő-testület polgármestere az ülést követő 15 napon belül terjeszti fel a kezdeményezést és annak előkészítő iratait a belügyminiszternek. Az előkészítő iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértői vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait.
(2) A belügyminiszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselő-testületek által kérhető felülvizsgálatra a 12. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.
Várossá nyilvánítás
15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.
(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni:
a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,
b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői,
c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői,
d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői,
e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,
f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői,
g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,
h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,
i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.
16. § (1) A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető.
(2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit.
17. § (1) A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának időtartamára szól. A belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a belügyminiszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.
(3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.
Területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között
18. § (1) Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdése alapján létrehozott, területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, előnyeit, illetőleg feltételeit, így különösen: a fogadó települési önkormányzat székhelyétől való kisebb távolságot, a lakosság számára előnyösebb megközelítést, a közigazgatási, az intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének előnyeit; megvizsgálja és bemutatja, hogy az átadás jár-e hátrányokkal az átadó település önkormányzatára, lakosságára nézve.
(2) A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a közigazgatási hivatal vezetője szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.
(3) A képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell.
(4) A népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
(5) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást (bírói döntést) az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetést követően legkésőbb az önkormányzati általános választás évében január 31-éig kell megküldeni a belügyminiszterhez és a KSH-hoz. A települési képviselő-testület a felterjesztéshez mellékeli a földhivatal által készített határvonal-leírást és térképvázlatot.
Megyei jogú várossá nyilvánítás
19. § (1) A képviselő-testület a megyei jogú várossá nyilvánítást kérelmező határozatában rögzíti, hogy területén mely megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el önállóan, illetve melyek vonatkozásában kezdeményezi társulás létrehozását a megyei önkormányzattal.
(2) A városi képviselő-testület megkeresésére a megyei közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb 3 hónapon belül előzetesen állást foglal a társulás létrehozásáról.
A fővárost érintő területszervezési ügyek
20. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, a fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fővároshoz való csatlakozás esetén az 1-3. §-okat, az 5-10. §-okat megfelelően alkalmazni kell.
Fogalommeghatározások
20/A. § E törvény alkalmazásában:
a) lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek, figyelemmel a természetes határokra;
b) belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része;
c) külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.