08. A község, a város, a megyei jogú város és területük

A község, a város és területük
A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagolódik. (Alkotmány 41.§(1). Község alakításáról, egyesítéséről, községegyesítés megszüntetéséről a köztársasági elnök dönt (Ötv.94.§(b) Községalakítást az érintett településrész lakosságának kell kezdeményeznie (Ötv. 52.§(1) településrészi tanácskozáson (falugyűlésen)
A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább 300 lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül.
Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább 3 tagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből. Ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból.
Az előkészítő bizottság javaslatot tesz
•    az új község területére,
•    szakértői vélemény alapján a község elnevezésére,
•    a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására,
•    a költségek viselésére.
A javaslat elkészítéséhez – az előkészítő bizottság felkérésére – a megyei közigazgatási hivatal vezetője szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.
Az előkészítő bizottság a javaslatát ismerteti a lakossággal a helyben szokásos legeredményesebb módon.
A kezdeményezésről a választópolgárok falugyűlésen vagy településrészen tartott helyi népszavazással döntenek. Ez a kötelező helyi népszavazás egyik esete. Ezután az előkészítő bizottság javaslatára a képviselő-testület határozatába foglalja az új község alakításának a kezdeményezését. Az esetleg eltérő kisebbségi véleményt is tartalmazó községalakítási kezdeményezésről szóló képviselő-testületi határozatot a polgármester felterjeszti a belügyminiszternek.
Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület. Eltérő megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani.
Községegyesítés megszüntetése esetén – eltérő megállapodás hiányában – a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területükkel. Ez esetben is kötelező helyi népszavazást kiírni vagy falugyűlést tartani. Hat hónapon belül az érintett képviselő-testületek megállapodnak a vagyon és a közigazgatási terület megosztásában, valamint az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik fél keresete alapján a megyei bíróság dönt.
Helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, ill. Város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tesznek az új település nevére. A megszűnt község a nevét településrész-névként megtartja.
Az egyesülés során a községek valamennyi joga és kötelezettsége az új községre, ill. A városra száll át.
A képviselő-testület a településrész lakóhelyi közösségének kezdeményezésére, kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat. Nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását:
•    az egyesítéssel létrejött településrésztől,
•    a külterületi lakott helytől,
•    az olyan üdülőterülettől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét.
Az érintett képviselő-testületek megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről, vagy cseréjéről.
Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok – falugyűlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított – többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz, lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha azt az ott lakó választópolgárok többsége helyi népszavazással kezdeményezi.
A képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye képviselő-testülete állást foglal.
A területváltozás költségeit az a község, város viseli, amelynek javára történt a területátcsatolás.
A község, város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban levő más helység nevével. Községegyesítés megszüntetését követően a község általában az egyesítés előtti nevét használja. Új községnévről a lakossági állásfoglalás előtt kérni kell a földrajzi nevekben illetékes szerv szakmai véleményét. Települések egyesülését követően a megszűnt község a korábbi nevét településrésznévként megtartja. A város és község elnevezéséről a döntés minden esetben a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik.
A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. Önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető.
A városban működő, községekre is kiterjedő illetékességű állami szervek illetékességi területét összehangoltan, a lakosság számára kedvező módon kell meghatározni.
A megyei jogú város
A megyei jogú várossá válás két módozata:
•    az Országgyűlés – a képviselő-testület kérelmére – az 50000-nél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja.
•    a megyeszékhely város megyei jogú már a törvény hatálybalépésével egyidejúleg.
A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is.
A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.
A megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre. Kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket.
A megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre.
A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság 10 tagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, ill. A megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét – megállapodás szerint – felváltva a megyei jogú város polgármestere, ill. A megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.
Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.
A köztársasági elnök az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt: a városi cím adományozásáról,
•    község alakításáról, egyesítéséről, községegyesítés megszüntetéséről,
•    a város, község elnevezéséről.
A körjegyzőséghez tartozó községeket – ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni – a megyei közigazgatási hivatal vezetője jelöli ki. A lakosság érdekeit sértő kijelölés ellen a képviselő-testület a belügyminiszterhez fordulhat.
A nagyközségi címet használhatják azon települések képviselő-testületei, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak; továbbá amelyek területén legalább 5000 lakos él.
A címmel sem többletjogosítvány, sem többlethatáskör nem jár.
Az Ötv. Következményeket fűz a nagyközségi állapothoz: ha a körjegyzőség székhelye nagyközség, akkor a körjegyzői feladatokat a nagyközségi jegyző látja el a polgármesteri hivatal bevonásával várossá nyilvánítást nagyközség kezdeményezhet.