47. Rendeletalkotás

A mai világban a kormányzati tevékenységnek jellegzetes módszere.Irányítási technika elsősorban épp ezért nem nevezhető igazán jogi tevékenységnek.
A kormányzati irányítás bizonyos értelemben helyzetelemzés, célök kijelölés, vezérlés, ellenőrzés, felügylet, koordináció, integráció, átszervezés, személyi döntés. A döntések legtöbbje vagy:
1.)OPERATÍV: műveleti döntés arról, hogy bizonyos ügyben valakinek vagy valakiknek milyen intézkedést kell tenni.
2.)A NORMATÍV döntés lényegében ugyanez, de jogszabály formájában kifejezve. Elvileg bármelyik kormányzati döntés kifejezhető operatív illetve normatív formában.
A kormányzati döntésnek nem elegendhetetlen formája a rendeletalkotás. Elvileg úgy is lehet kormányozni, hogy rendeletalotásra egyáltalán nem kerül sor. ( ma ez nem jellemző )
A kormányzati tevékenység során kiadott rendelet egy része törvényi felhatalmazás alapján történik. A magyar jog szerint, ha egy törvény zárórendelkezése kimondja, hogy a törvény meghatározott napon lép hatályba, és annak végrehajtásáról a kormány rendelkezik, akkor ez azt jelenti, hogy a kormány a törvény végrehajtására jogosult, és köteles un. Végrehajtási jogszabályt kibocsátani. A kormány és különösen a miniszteri rendeletek jelentős hányada ilyen.
Nem kifejezetten egy bizonyos törvény végrehajtása érdekében rendelkeznek, hanem aktuális közcéloknak az adott helyzetben ésszerűnek tartott megvalósítása érdekében. E rendeletek a tényleges helyzethez igazodnak: céljuk gyakorlati, arról szólnak, hogy milyen gyakorlati célok megvalósítása szükséges, és annak értelmezéséhez használnak fel alapként törvényeket.
A rendeletalkotás korlátja általában az, hogy aha valamiről törvényben kell rendelkezni, arról rendelet elsődlegesen nem szólhat, hanem a törvény végrehajtása érdekében kell rendeletet alkotni. Ilyenkor a rendeletek kiadására a törvény nem ad felhatalmazást. A hatályos jognak túlnyomó részben közvetlenül alkalmazható szabályai rendeletek.
A törvényalkotás és rendeletalkotás gyakorlati és elvi megkülönböztetése:
–A törvény azért áll a rendelet felett – mindenek felett - , mert azt a parlament hozza, az egész lakosság képviseletében és a parlamenti pártok megegyezéseként. A rendelet végrehajtó pozicióban áll a törvényhez képest, azt a kormány ( kormányrendelet ) vagy a kormány tagjai ( miniszteri rendelet ) jogosultak kiadni.
Különösen az eredményes és ellenőrizhető kormányzás képzete helyezi előtérbe a rendeletalkotást mint irányítási és ellenőrzési technikát.
A rendeleti jogalkotás kormányzati célokat szolgál, alakítani próbálja a társadalmi viszonyokat kormányzati elképzelés szerint: ezért nevezhető : KONSTRUKTÍNAK. Elvileg a rendeletben kiadott jogi érték nemigen különböztethető meg a kormányzati céltól.
A rendeletalkotás megnövekedés abból adódik, hogy a modern kormányzás egyre több társadalmi kérdést kísérel meg közigazgatási módszerekkel megoldani vagy legalább kezelni. A kormáynzati célkitűzések és feladatok kibővülése a rendeletalkotás növekedésével jár.
A konstruktív jogalkotás politikai indítatású és politikai jellegű. Ez különben a törvényalkotás tulajdonsága is. Mindazonáltal csak egyoldalúsággal állítható az, hogy a politikum mint kormányzati szempont legfőképpen a rendeletalkotásban nyilvánul meg.