Feltételes szabály. A jogi magatartásszabályok legtöbbje ilyen. A norma tartala feltétlen azt azonban feltételességként tünteti fel. A feltételesség a rendelkezé tulajdonsága: itt a normatív tartalom differenciált és tartalmilag legfeljebb közvetve feltétlen.
A feltételes tartalom az a rendelkezés, hogy ha van valamilyen tény, akkor arra nézve elrendelt az, hogy az ilyen esetekbeb minek KELL  lennie.
A norma hipotetikus tartalma a “ ha .... akkor” alakban fejezhető ki. Ami tehát a norma szerint tényállás annak a rendelkezés szerint kell megvalósulnia.
“ Ha valaki bűncselekményt követ el, akkor azt meg kell büntetni.”
Ha a vevő adás-vételi szerződést köt, a vételárat meg kell fizetnie.
A ha akkor kifejezés látszólagosan okozati jellegűvé teszik. Ok-okozat itt azonban nem logikai, hanem elrendelt, vagyis normatív. Normatív rendelkezés folytán kell a büncselekményt elkövetőt bűnösnek nyilvánítani.
A feltételesség az alanyra vonatkozik. Az alany megjelölése a tulajdonságok hordozójának jelölése. Ha az alany bizonyos tulajdonságokat birtokol, hordoz, akkor rá nézve érvényesek a rendelkezések szerinti következmények.
Kategórikus norma alanya bárki és egyúttal mindenki. ( mindenki jogalany )
A hipotetikus norma alanya bárki lehet, de nem mindenki az ( mindenki köthet adásvételi szerződést, de nem mindenki köt adásvételi szerződést ) A bárki és akárki szétválasztása a hipotetikus normában történik meg. Alanynak csak az számít aki a szabályban kifejezett feltételességet kielégíti. Az alany nemcsak minőséggel hanem tulajdonsággal is meghatározott.
A hipotetikusság így nem egyszerűen csak az alany tulajdonsága, hanem az, hogy az alany milyen helyzetbe kerülhet. A hipotetikus norma az alanyt EGY  bizonyos helyzetbe feltételezi. A kategórikus norma az alanyt általában feltételezi.