A normatív kijelentés: rendelkezés. Minden jogi szabály rendelkezés. A jogszabály nem logikai hanem normatív kijelentés. Ha egy jogszabály logikai kijelentésnek látszik, akkor is normatív kijelentés. A normatív kijelentés nem arról szól, hogy a logikai kijelentés szabályai szerint mi igaz, hanem hogy a normatív rendelkezés szerint mit kell érvényesnek tekinteni.. Az, hogy mit kell érvényesnek tekinteni, nem megállapítás, nem állítmány, hanem rendelkezés.: akarat kifejezése.
A normatív kijelentés mindenkor rendelkezés, akkor is ha tényről van szó. Ha egy jogszabály azt mondja ki, hogy Magyarország főváros Budapest, ez sem megállapítás hanem előírás: azt jelenti, hogy fővárosnak Bp-et KELL érteni.
A normatív ítélés szabályozó tevékenység. Szabályozó jellegű kijelentéseinek az elvont lényege nem az, hogy két fogalaom egy logikai állítás segítségével összekapcsolhtó, hanem az összekapcsolást az fejezi ki, hogy   MI KELL HOGY LEGYEN.
Normával szemben érvényesnek csak norma állítható. S ezek egyformán érvényesek.
Jogi norma kimondásánál a kalkulus (műveletek szabályainak rendszere ) azt rendelei, hogy mi legyen. A normativ tartalom terjedelme nem feltétlenül az, ami van, amiről állítani lehet valamit, hanem amiről rendelkezni lehet. A normatív kijelentés nem állítás hanem elrendelés, érvényes felszólítás.