Sajátos jogalanyi meghatározás, amely többeknek együttes jogosultságát, illetve kötelezettségét feltételezi. Nem általános, hanem kivételes jogalanyiság.  A kollektiv jogok alanya a társadalomnak közvetlenül valamely közössége. A közösség a társadalom egészén része, összetevője, és az egészhez képest kisebbség. A kollektív jogok alanya ebben az értelemben a kisebbség jogalanyisága, ha annak közvetlenül jogai és kötelezettségei lehetnek, amelyek kizárólag a kisebbséget illetik meg. A kollektív jogalanyiság tisztán szellemi joglanyiság: reálisan puszta elképzelés.
Pl. egy államban megengedett valamely etnikum tagjának hatósági eljárásban a saját anyanyelvének használata, ez magyarázható kollektív jogként, ténylegesen azonban ez a természetes személynek a joga.
A jogalanyiság szempontjából az igazi kollektív jogok nem jogi normák, hanem jogpolitikai elvek. Tartalmuk nem tetszőleges, és elsősorban politikailag jellegzetes.
A kollektív jogalanyiság nem azonosítható azzal az alanyi jogi helyzettel, ha ketten vagy többen közösen vagy akár egymás helyett is jogosultak vagy kötelezettek valamire. Nem kollektív jogalany a házaspár, a közös tulajdon tulajdonosai, a részvénytulajdonosok, a pertársak stb.
Bizonyos értelemben a kollektív jogalanyiság a tömegjogban való részesség, amely olyan jogról, megengedett magatartásról szól, amelyet ugyan egyénileg, de másokkal együtt lehet gyakorolni, mint pl. A képviselőválasztás, népszavazás, sztrájk, tüntetés stb. Ebben az értelemben a tömegjogok bárkit megilletnek és nincs jelentősége valamely közösséghez, vagy kisebbséghez való tartozásnak.
A kollektív jog alanyának minősítése teljesen akarati: valóságosnak tartott, vagy eleve fiktív kapcsolatot feltételez emberek között abból a szempontból, hogy az érintettek összetartoznak. Együtt lehetnek jogosultak vagy együtt és egymásért kötelezettek, és másképpen, mint a társadalom más tagjai.
A kollektív jog alanya ezért csak kivétel lehet a társadalom más jogalanyaihoz képest: megkülönböztetés. Pozitív megkülönböztetés, ha előnyöket biztosít a kisebbségnek. Negatív diszkrimináció, ha hátránnyal jár. Jelenleg ez elfogadhatatlan: nagyon sok hatályos alkotmány ennek kifejezett tilalmát írja elő.
Ezért a kollektív jogok mint politikai követelések, jogpolitikai eszmék, kizárólag jogosultságokról szólnak.