19. Tárgyi jog

Valóságos jog a jogi szabályok összessége, amely tér és idő dimenzióban olyan jogi szabályokból áll, amelyek alanyi jogok és alanyi kötelezettségek érvényesülését illetőleg érvényesítését alapozzák meg.
A jogszabály az a norma, amelyre a jogalanyok alanyi jogosultságot vagy alanyi kötelezettséget vezetnek vissza, amelyről azt tartják, hogy abból alanyi jogaig és alanyi kötelességeik eredhetnek. Más szóval, jog az a szabályosság, amelynek jogszabályi mivoltát az emberek nem vonják kétségbe, amely számukra elhihető jogi szabály.
Tárgyi jog ( vagy pozitív jog )az adott tér-idő összefüggésében megjelölhető hatályos jogszabály, illetőleg jogszabályok összessége. A tárgyi jogot a jogszabályok szövege jeleníti meg. A Tárgyi ( objektív ) jog: nem alanyi ( szubjektív ) jog. Nem arról szól, hogy egy meghatározott jogalanyt egy bizonyos kapcsolatban milyen alanyi jogok illetnek meg, hanem, hogy valakit valamilyen kapcsolattípusban milyen jogosultságok vagy kötelezettségek illetnek meg. A tárgyi jog tehát nem tény és nem tényszerűség, nem jogosultság vagy kötelezettség helyzete, hanem jogi szabály.
Olyan szabály amelynek segítségével a jogalkalmazó szervek alanyi jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg: azaz, amit a jogalkalmazó szervek olyan szabálynak tartanak, amelyekből alanyi jogokra és kötelezettségekre lehet következtetni.
A hivatalos jogalkalmazó szervet köti a jogi norma mint tárgyi jog. A jogalkalmazó a hatályos jogot tartozik alkalmazni és nem mást: azt a tárgyi jogot, amely érvényes.
A tárgyi jognak, mint szabálynak keletkezése szerint két típusa van:
–szokásjog: szokás útján keletkezik és marad fenn.
–-kodifikált jog: jogalkotásra jogosított szervek alkotják meg.
A tárgy jognak mint szabály tartalmának általánosan három alaptípusa van:
–anyagi jog – jogokat és kötelezettségeket állapít meg
–eljárás jog -  azt állapítja meg, hogy alanyi jogként a jogalkalmazó szervek előtt az anyagi jog hogyan érvényesíthető, az eljárásban való részvétel milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár
–szervezeti jog – a jogalkotásra, kormányzásra, közigazgatásra, bíráskodásra jogosult szervek felépítését állapítja meg.