Mint egyes jog az alanyi jog valakinek a jogosultsága vagy kötelezettsége. Vagyis térben és időben azonosítható személyt tényszerűen megillető jogosultság vagy kötelezettség.
Egy jogi norma valamilyen társadalmi helyzetet általánosan, tipizálva ír le, az elvárt magatartás megjelölése hasonlóképpen általános és a szabály így érvényes. A szabály azonban nem általában érvényesül, hanem mindig kornkrét esetekben és pontosan meghatározható személyek kapcsolataiban.
A norma szövege elvonatkoztatás, absztrakció. A jogi szabály alapján értelmezendő eset viszont tény: térben és időben megfigyelhetően egy bizonyos helyzet.
Ezzel a helyzettel akik kapcsolatba kerülnek egymással, e kapcsolatnak az alanyai. A jogi szabályok általánosságából levezethető a konkrét esetben valakit megillető jogosultság vagy kötelesség az alanyi jog.
Az alanyi jog nem jogi norma, hanem jogi jelentőségű tényszerűség, ha a jogosultságával csakugyan él az akit az megillet.Alanyi jogosultság lehetséges úgy is, hogy azzal nem élünk, vagy akár nem is tudunk róla. ( rendkivüli gyermekvédelmi támogatás, tulajdon jogot szerez egy csecsemő – alanyi joga a birtoklás ) Ebben az értelemben az alanyi jog lehetőség, megengedett emberi cselekvési helyzet. Kétféle lehetőség van: választás, hogy az ember él-e alanyi jogosultságával vagy nem.
Ez a lehetőség függő helyzet, akarati kérdés.
Mint szerzett jog az alanyi jog azt jelenti, hogy a jogosultság személyhez kötött, s ez kétségbe nem vonható. A jogosultság és kötelezettség egy bizonyos személyre kifejezett.
Az alanyi jog alapja lehet jogszabály, bírói ítélet, közig. Határozat vagy szerződés: az alanyi jog léte, vagy nem léte ezekre vezethető vissza.
A jogszabályból eredő alanyi jog reálisan a legkevésbé megerősített, mert a jogszabályok megváltoztathatóak. Az alanyi jog megváltozik azálatal, hogy a jogszabály megváltozik.
Ha az alanyi jog bírói ítéletből  keletkezik az ítéletnek anyagi jogerő szempontjából olyan kötőereje van, hogs ugyanabban az ügyben ugyanazon ügyfelek között – eljárásjogi alapon – kizárja újabb döntés hozatalát, egyszerűsítéssel: a jogerős bírói döntés végleges. Érvényes akkor is, ha időközben a jogszabályok megváltoztak.
A közigazgatási döntés jogereje, viszonylagos. A körülmények változása ( tények, jogszabályok ) miatt a közigazgatási döntés megváltoztatható: a döntés jogereje viszonylagos. A szerzett jog nem végleges, megváltoztatható.
A szerződés kötőereje a legerősebb, mivel ahhoz a szerződő felek egybehangzó akarata szükséges, hogy megválatozzék, azaz, egy újabb szerződés. Kivételes esetben változtathatja csak meg jogszabály, ítélet vagy hatósági határozat. A szerződést főleg egy másik szerződés módosíthatja.
A szerződésben az alanyi jog ( érvényes akarat ) változtatja az alanyi jogot. Az ítéletben és a hatósági döntésben a hivatalos jogalkalmazó változtatja azt, végül ha a jogalkotás változtatja az alanyi jogot ennek közvetlenül csak vonatkozása van: elvonatkoztatott általánosságként érvényes.
A modern jogrendszernek előfeltevése a szerzett jogok tiszteletben tartása, az alanyi jogok folyamatos érvényesülésének biztosítása. A jogi normarendszer stabilitása nagymértékben a szerzett jogok folyamatos elismerésével valósulhat meg.Az alanyi jogok mindazonáltal nem örökre szerzett jogosultságok. - a jogi szabályok változtathatósága miatt.
Minden olyan új szabályozás, amely korábban megszerzett alanyi jogokat szüntetne meg, a jogalanyok bizonyos körében ellenérzéseket kelt. Ezért a jogi szabályozás gyakorlati elve az, hogy lehetőség szerint, az új szabályozás kerülje a korábban jóhiszeműen szerzett alanyi jogok sértését.