Szabály: az emberi akarat befolyásolására általánosan alkalmas, érvényes kijelentés, amely azt állapítja meg, hogy az egyén valamilyen helyzetet, hogyan értsen, illetőleg valamilyen helyzetben hogyan viselkedjen. Kapcsolatokat érint, csak ebben az összefüggésben van értelme: eleve társadalmi mint az akarat befolyásolásának tényezője.
A norma társadalmisága az egyén legáltalánosabb tulajdonságaiből és körülményeiből egyaránt következik.Az ember egyénként tudja egyéni akarásának, más ember akarása korlátja lehet.
A norma azért is társadalmi jellegű, mivel nincs magába vett akarás, ahogyan egyén sincs mások nélkül.
Nem azért társadalmi jellegű, mert az mindenkinek szól. Nem szólhat mindenkinek, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy szeretnénk ha mindenkinek szólna.Nem is azért társadalmi jellegű, mert a társadalom alkotja és fogadja el.A társadalom közvetlenül semmit sem alkot és nem fogad el semmit: midnezt egyének teszik.
Ha az egyének összetartozásukat tudják és akaratukban ez tényezővé válik, az összetartozás viselkedésekben nyilvánul meg. E funkcionális kapcsolatok értelmezése a szabály mint társadalmi szabály.
Csak valamilyen létező közösségnek, társulásnak, társadalomnak lehetnek elsődlegesen érvényes normái.A normák viszonyokról, kapcsolatokról s összefüggésekről állapítanak meg valamit, nem pedig egy bizonyos egyénről, vagy egy egyedi kapcsolatról. Nem az egyéneket, hanem kapcsolataikat tipizálják.
A norma így:előfeltételezett  vagy elvárt tényekhez rendelt elvárt tulajdonságok és tények rendszere, azaz kódrendszer és egy értékelőrendszer. Pl: magatartás, érték és értékelés együttes funkcionálásának előfeltétele, ha magatartásnormáról van szó.
A norma mint kódrendszer tudásrendszer és értelmezési séma. Olyan fogalmakat használ amelyek pl. Kapcsolatokat, helyzeteket típusként fejeznek ki, ezeket rendszerint csak a norma kódrendszerében lehet valamire felhasználni. Pl: eretnek, alperes. - a normában használatos fogalmak egy része technikai és rendszeri célokat szolgál, arra valók, hogy a norma tudásrendszere alapján szemléljük a világot.
A norma mint elvárásrendszer véreredményben döntéstípusokból vagy típusdöntésekből áll. Az elvárás nem azt állapítja meg, ami tényként van, hanem azt, hogy bizonyos helyzetben hogyan kellene viselkedni.
A természettudományi törvények nem normák, hanem okozottsági tények előírásai. A normák ezzel szemben társadalmi szabályok, amelyek azt írják elő, hogy mi legyen. Rendeltetésük az akarat formálása és az akarat közvetítésével a viselkedés formálása. Az akaratra való hatás legegyszerűbb formája pedig az, hogy azt közlik, hogy mi legyen a magatartás. Ebben az értelemben a magatartásszabályok fikciók. Érvényesülésük folytán pedig tényszerűségek.
Az emberi viselkedés normakövető.
A normativitás az, hogy társulások, közösségek működése, az emberek viselkedése szabályok szerint megy végbe. A normativitás: eszme.
Az hogy az ember nem mindig normakövető, nyilvánvaló teszi a normát megszegő magatartásoknak egyáltalán nem elhanyagolható sokasága.
Érték: - társadalmi vagy konkrét érték – a dolgokhoz, jelenségekhez, kapcsolatokhoz, intézményekhez fűződő minősítés, amelyhez az ember azt a képzetet társítja, hogy mások vagy a  maga számára annak jelentősége van. Az érték valaminek a tulajdonságát fejezi ki az értékelő ember szempontjából.
Az értéktulajdonság nem attól függ csupán, hogy az értékelő ember, arról mit tart.
Előszereteti érték – a magányos ember számára a kedvenc macskája többet jelent, mint bármelyik macska.Kultúrtörténeti érték: Petőfi Sándor pipája a korabeli hasonló pipáknál sokkal értékesebb, noha használai értéke nincs.
Az értéktulajdonságokat mások akarata és viselkedése jelentősen befolyásolja.
Egy tárgynak tulajdonságai vannak, nem pedig értéktulajdonságai. A tárgyhoz fűzött emberi érdek, akarat, magatartás fejeződik ki az értéktulajdonságok megállapításában, s ez vagy bizonyosság vag valószínűség. Az érték objektivitása az, hogy a tárgy valóságos tulajdonságai elvileg mennyiben szolgálhatnák az emberi célokat.
Pl:egy kicsi szegény országnak nyilvánvalóan nem célja, hogy űrállomást építsen, egy nagyhatalomnak esetleg igen.
Időbelileg: száz éve az uránércnek értéktulajdonságot nem tulajdonítottak, ma pedig igen.
Ha a szempontok rétben és időben változnak, ugyanez az értékelésnek és maguknak az értékeknek a változását jelenti.
Az értéknek való minősítés összefüggésekben használatos. Jelentékeny részüket érzés hordozza, így térben és időben ugyan értelmezhetők, ám emocionális hátterük nélkül nem. ( anyaság )
Az értékek viszonylagosak, általában aktuális célszerűségi elvárásoknak felelnek meg. Egy társadalmon belül nem egységesek, de sokfélék egymásnak ellentmondóak.
Az értékek megállapíthatók ( konstatálhatók ) és visszafejthetők ( rekonstruálhatók ), mint előre jelezhetők ( prognosztizálhatók )
A normativitás szabályosság a társadalom számára. Az értékek jelenidejűek ténylegesen. S legfeljebb a jovőnek is szántak. A normák értékítélet alapján állnak, társadalmi értékeket fejeznek ki.Minden társadalmi érték kifejezhető normában, és minden norma valamilyen társadalmi értéket fejez ki. A társadalom minden normája változásnak kitett: az értékítélet változékony.
Ha a társadalmi normák értékítéletet fejeznek ki, akkor osztják az értékítélet sorsát. Vagyis térben és időben változékonyak.