07. Hatalom

A hataloma a szabadság érvényesíthető állapota adott helyen és időben. Társadalmi összefüggésekben értelmezhető: a természet okozatosságában értelmetlen kijelentés.
Az emberek közötti kapcsolatban az erő helyzete, vagy annak a helyzetnek a képzete. Olyan akarat, amely mások szubjektív hozzájárulása nélkül, vagy annak ellenére érvényesül, és akivel szemben érvényesül, számára kényszerkötelezettségek keletkeznek. Egyiknek a hatalom a szabadság kifejlete, ugyanakkor a másiknak a szabadság korlátozása.
A hatalom az emberi együttműködés, a társadalom jelensége és eredménye. Olyan akara, amely mások szubjektív hozzájárulásával, azzal összhangban érvényesül. Bár nem teljesen azonos az egyén elképzeléseivel, mégis abban valami közöset fedez fel, így számára vállalható közös kötelességek keletkeznek.
Egyénileg a hatalom a szabadság korlátozása, ugyanakkor közösen a hatalom a szabadság kifejlete.
Az egyén számára az értelmes kérdés, hogy neki van-e hatalma? Ha helyzet folytán hatalmi pozicióba kerül, előbb utóbb mind a két értelmezési lehetőséggel találkozik: kényszerkötelezettségeket állapít meg mások számára, de ezt úgy is értelmezheti, mint mások szabadságának közös kifejletét.
Aki helyzete folyamán nem kerül hatalom poziciójába, előbb-utóbb a hatalom lépéseit kényszerkötelezettségeknek látja
A társadalom kapcsolatai e miatt sem alkalmasak hosszú ideig tartó egyensúlyi állapotokra: a tulajdon,  szabadság é a hatalom igazán elegendő ahhoz, hogy ebben hosszantartó egyensúlyi helyzet ne alakulhasson ki.
A hatalom lehet közhatalom és magánhatalom. A magánhatalom érvényesülhet egyének – egyének és közösségek, egyének és társulások, közösségek egymás közötti, társulások egymás közötti, továbbá közösségek és társulások kapcsolataiban.A közhatalom  a társadalom egésze nevében fellépő hatalom, A hatalom érzete vagy képzete, amely befolyás, irányítás, parancsolás nyomása önmagukon: kényszerűség.A teljes kiélése a hatalomnak az, amikor a hatalom birtokosa  önmaga képzeli el azt, hogy mi lenne jó más embereknek, akár a társadalomnak.
A hatalom lehetőség. Nem tény és nem akarat: inkább ezeknek sajátos találkozása.Működése,érvényesülése folytán valóságos. Ehez kötődik egyfelől a parancsolgatás, az irányítás érzete, másfelől a befolyásoltság, nyomás alatt tartás, kényszerítés érzete.
A hatalom szabályok és szabályosságok nélkül nem valóságos: a tartalom ugyanis elképzelt.