A közigazgatás rendezése röviden:

A viszonylagos gazd-i konszolidáció alatt elő kellett venni az önkormányzatokra vonatkozó közig-i reformokat. Ez vezetett a közig. rendezéséről szóló 1929. XXX. tc-hez, amley az önkormányzatok alapszerkezetét érintetlneül hagyva a belső összetételen és a hatáskörökön jelentős változtatásokat vezetett be.

A törvény négy fő részből állt:

1. Az első részben az önkormányzati szervezetek újjászervezsééről szólt, leszállította a tv-hatósági bizottsági tagok számát. Megszüntette a nyers virilizmust, a virilis tagokat a virilisek maguk választják.
2. A törvénynek a hatósági fokozatokra vonatkozó második részében az a vezető gondolat vonul végig, hogy a magyar fórumrsz. bonyolultságát kiküszöbölje és a jogszerűség biztosítás mellett az eligazodást könnyebbé, az eljárást gyorsabbá tegye.
3. A tv. harmadik része az egyes önkormányzati tisztségviselők és alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyáról rendelkezik. Emelni akarták a vármegyei tisztviselők szellemi színvonalát, alaposabbá tenni a képzést. A törvény bevezette a fogalmazók számára a közig-i gyakorlati vizsgát, kötelezővé tette az államtudományi doktorátus letételét.
4. A tv. negyedik része az önkormányzati tisztviselők elleni fegyelmi eljárást szabályozta. A fegyelmi jogszolgáltatás terén új intézményt teremtett a fegyelmi bíróság megszervezésével.
   

A közig-i biz. hatáskörét a közig. rendezéséről szóló 1929. XXX. tc. jelentősen megcsorbította, mert a közig-i biz. plénumától a fegyelmi, az adó- és illetékügyek kivételétől megvonta az érdemleges intézkedést, s így annak csak egyéb jogköre maradt érintetlen. Az elsőfokú hatáskört a tv-hatóság első tisztviselőjére (alispán, polgármester) bízta. A közig-i biz. teljes ülésétől elvont másodfokú hatáskört a tv. közérdekű ügyekben a kisgyűlésre, egyesek magánügyeiben pedig a tv-hatóság első tisztviselőjére ruházta.

Új szerv lett az 1929. III. tc. szerint a vidéki tv-hatóságokban a kijelölő bizottság. Újonnan szervezték az igazoló választmányt, melynek feladata lett a tv-hatósági biz. megalakulásával kapcsolatos tennivalók ellátása. Az igazoló választmány állította össze a legtöbb adót fizetők névjegyzékét, a tv-hatósági választók névjegyzékét, elbírálta a névjegyzék ellen beadott felszólalásokat, a választások szabályellenessége miatt beadott felszólalásokat.

Az 1929. évi törvénnyel megszűnt a vármegyei állandó választmány, amely a közgyűlési ügyeket készítette elő.

A közig. reformjáról szóló tv. kiterjesztette a kormány jogkörét a tv-hatósági biz. feloszlatására, amennyiben az tv. alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedik, v. az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít. A feloszlatást a Magyar Közlönyben közhírré kellett tenni.

A főispán jogköre a tv-hatóságok élén változatlanul maradt. A főispánnak már olyan széles jogköre volt, hogy a 1929. XXX. tc. sem tudott újabb jogkört adni.
A főispánnak közig-i hatósági jogköre meglehetősen korlátozott volt, annál nagyobb az a hatáskör, mely az önkormányzati testület szerveiben az elnöki tiszt viselésére, ill. a kormányhatóságok által kinevezett tisztviselők kérdésében véleményadásra vonatkozott. Az ott működő összes állami tisztviselő eljárásáról az illetékes miniszterhez jelentést tehetett, joga volt az egyes állami tisztviselőktől a konkrét esetre felvilágosítást adni.

Az alispán volt 1929 után is a vármegyei tv-hatóság első tisztviselője, és a jogköre is változatlan maradt. Törvényes helyettese maradt a főjegyző, aki mellett a másodfőjegyző, a vármegyei aljegyzők, 1929 óta a vármegyei fogalmazók, a közig-i gyakornokok, mint az alispán közvetlen alárendeltjei látták el a fogalmazási teendőket, vezették a jkv-eket, mint előadók működtek a közgyűlésen, ill. a közig-i bizottságokban.

A tiszti főügyész maradt változatlanul a tv-hatóság jogtanácsosa. őre volt a jogszabályoknak. Fegyelmi ügyekben a közvádat képviselte.
A járás első tisztviselője továbbra is a főszolgabíró maradt. ő volt általában az elsőfokú közig-i és rendőrhatóság.

A vármegyék és tv-hatósági jogú városok között mint közigazgatási egységek között a legnagyobb különbség az volt, hogy a vármegye elsősorban közig-i egység volt, a város feladatainak azonban sokkal nagyobb körét foglalták le a vagyonjogi kérdések, a város vagyonának hasznosítása, a gazdálkodás és az adópolitika érvényesítése. Városi tv-hatósággá vmely helységet csak tv. emelhetett. Szervei voltak a közgyűlés, a kisgyűlés, a kijelölő választmány, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi biz., a számonkérőszék. Ehhez járult a városi tanács, a polgármester, az árvaszék, a közig-i biz. és a szakbizottságok.

A város legfőbb intézkedő-rendelkező szerve a városi tanács. 1929-ben a tv. a városban is létrehozta a kisgyűlést, mint a közérdekű ügyekben könnyebben határozó, inétzkedő hatóságot.
Másrészt a polgármester hatáskörébe utalta az eddig a városi tanács hatáskörébe tartozó magánérdekű ügyeket. Így a városi tanács feleslegessé vált, és azt a tv. megszüntette. Helyette főleg a polgármester egyszemélyi hatóságát emelte ki.
A polgármester mellett a tv-hatósági jogú város tisztviselői voltak a helyettes polgármester, a tiszti főügyész, a főjegyző, a tanácsnokok, az árvaszéki elnök, ülnökök, aljegyzők. A tanácsnokok és a főjegyző nemcsak a tanács tagjai voltak, hanem vezetői ügykörükben a polgármester személyes felelősségének érintetlenül hagyásával önálló kiadmányozási joguk is volt.

A megyei város nevet az 1989. évi tv. adta a kisebb városoknak. Ez lényegileg magasabb szervezetű község maradt, amely azonban a járási hatóság jogkörét saját területén ellátta. A megyei város szervei voltak a képviselő-testüleg, a községi elöljáróság, a kijelölő választmány, az igazoló választmány, a polgármester és a tisztviselők. A képviselő-testület volt a megyei város legfontosabb testületi szerve (a tagok száma az 1929. XXX. tc. szerint 60-nál kevesebb és 120-nál több nem lehetett).

A reformok változást hoztak a kis- és nagyközségek szervezetében is. A községi választójogot az 1929. évi reform akként szabályozta, hogy a választójog azt a személyt illeti, aki a községi választás évében a község érvényes névjegyzékébe fel volt véve, és legalább hat éve lakott ott. Legalább 2 éve fizet a községben adót. A választójogot csak személyesen lehetett gyakorolni. A község jogaiban, szerveiben sem a közig-i reform, sem egyéb tv-ek lényeges változtatásokat nem eszközöltek. Jelentősebb változtatások a jegyzőképzésben voltak. A jegyzőtanfolyamokat a század elején állították fel. A '30-as években tovább emelték a követelményeket, és a felvételi vizsgát is megkívánták.