Köztisztviselők

A köztisztviselő fegyelmi úton történő felelősségre vonását a tv. tartalmi és alaki jellegű feltételekhez köti.
Tartalmi szempontból fegyelmi vétség elkövetését írja elő. Ez akkor valósul meg, ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő valamely kötelezettségét vétkesen megszegi. A magatartást akkor kell vétkesnek tekinteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A vétkesség két fokozata: a gondatlan és a szándékos magatartás.
Alaki jellegű előfeltétel, hogy a felelősségre vonásnak megfelelő eljárási szabályok szerint kell megtörténnie.
A fegyelmi eljárás célja annak megállapítása, hogy a köztisztviselő követett-e el kötelességszegést, abban vétkes volt-e és hogy mindezek alapján helye van-e fegyelmi büntetés kiszabásának, ill. milyen súlyú fegyelmi büntetés kiszabása indokolt. A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának jogkörébe tartozik. A munkáltai jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén köteles megindítani.
Jegyző, aljegyző tekintetében a fegyelmi jogkört a képviselő-testület gyakorolja.
Az eljárás megindításának határideje: a fegyelmi vétség felfedezésétől számított három hónap (szubjektív határidő), ill. elkövetésétől számított három év (objektív határidő).
A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, mellyel a munkáltató a közig. szervnek az eljárás alá vontnál magasabb besorolású (ennek hiányában vezető) dolgozóját bízza meg (vizsgálóbiztos), aki az eljárás során meghallgatja az eljárás alá vontat, közli vele a megállapításokat és azok bizonyítékait, szükség szerint bizonyítást folytat le, az eljárás alá vont védekezéséről jegyzőkönyvet vesz fel. (Szükség esetén az önkormányzati szerv munkáltatója a képviselő-testületből is felkérhet tagot.)
Ha a meghallgatáson való részvételben a köztisztviselő akadályozott, részére í megállapításokat írásban kell megküldeni, és fel kell szólítani, hogy védekezését 8 napon belül terjessze elő.
Az eljárás alá vont az iratokba betekinthet, másolatot kérhet, jogi, szakszervezeti képviseletet vehet igénybe.
A fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselő a vizsgálóbiztos javaslatára legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggeszthető, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, valamint ha a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartását indokolja. A felfüggesztés idejére illetmény jár, melynek fele vissztartható, és azt hivatalvesztés esetén nem kell kifizetni. Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
Ha az ügyben büntető eljárás indult, az eljárást fel lehet függeszteni.
A vizsgálóbiztosnak 15 nap áll rendelkezésére, aminek egyszeri meghosszabbítását kérheti. A vizsgálat befejezése után jelentését javaslatával együtt átadja a munkáltató részére.
Az ügy érdemétől háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója, tagjai az általa felkért, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, ill. megbízatású köztisztviselők. (Nem lehet tag, akit tanúként meghallgattak, az eljárás alá vont hozzátartozója vagy más okból nem elfogulatlan. Ha az önkormányzat hivatalában nincs elegendő ilyen köztisztviselő a polgármester a testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat.

Meg kell szüntetni az eljárást, ha annak tartama alatt:

  • A közszolgálati jogviszony megszűnik,
  • A cselekményt nem az eljárás alávont követte el,
  • Elkövetése nem bizonyítható,
  • A felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

A kiszabható fegyelmi büntetések:

  • Megrovás,
  • A várakozási idő meghosszabbítása legfeljebb 2 évre,
  • 13. havi juttattás megvonása, csökkentése,
  • Visszavetés egy fizetési fokozattal,
  • Visszavetés egy besorolási fokozattal,
  • Címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása,
  • Hivatalvesztés.

A 13. havi juttatás csökkentése, megvonása a megrovás kivételével a többi büntetéssel együtt is alkalmazható.
Ha a köztisztviselő a vétkességét elismerte, a cselekmény súlya csekély és a tényállás egyszerű, a megrovás büntetés vizsgálat nélkül is kiszabható.
A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a várakozási idő alatt, amíg a visszavetéskori fizetési vagy besorolási fokozatát újra el nem éri, egyéb esetekben 2 évig, hivatalvesztés esetén 3 évig. A köztisztviselő ezen idő alatt köteles számot adni arról, hogy fegyelmi hatálya alatt áll. Ezt követően a fegyelmi büntetésre vonatkozó adatokat minden nyilvántartásból törölni kell. Hivatalvesztés büntetés esetén annak jogerőre emelkedése után 3 évig a köztisztviselő közig. szervnél nem alkalmazható.
A fegyelmi büntetés végrehajtására a büntetés kiszabásának jogerőre emelkedése után kerülhet sor (fellebbezés 30 nap!). Ha a köztisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. A hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozatot, annak jogerőssé válása ellenére sem lehet végrehajtani a szülési szabadság tartalma alatt.

Közalkalmazottak

Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét megszegi.
A fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Akkor köteles fegyelmi eljárást indítani, ha jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, továbbá ha azt a közalkalmazott kéri.
Az eljárás megindítására a felfedezésétől számított 1 hónapig, illetve az elkövetésétől számított 1 évig van lehetőség. Ez utóbbi objektív határidő vezető állású közalkalmazott esetén 2 évre, magasabb vezető beosztású esetén 3 évre emelkedik.
Az eljárás hasonló, mint a köztisztviselőknél, vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató, az az ügyet kivizsgálja, javasolhatja a felfüggesztést, az érintettet meghallgatja, jelentést tesz a munkáltatónak, fegyelmi tanács határoz az ügy érdemében.

Kiszabható fegyelmi büntetések:

  • Megrovás,
  • Előmenetelben várakoztatás 1 évvel,
  • Címtől való megfosztás,
  • (Magasabb) vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása,
  • Elbocsátás.

A határozat ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Az elbocsátás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított 1 évig a közalkalmazott a Kjt hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható vezető ill. magasabb vezető beosztásban.
/Bíróságnál fegyelmi bíróság és 2. fokú fegyelmi bíróság dönt./