A munkajog és a közszolgálati jog közötti összefüggések a munkavégzés kapcsán az alábbiakban mutathatók ki:

  1. a szabályozott életviszonyok hasonlóságában
  2. az alapelvekben,
  3. az alapvető jogszabályi rendelkezésekben.

A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének általános szabályait az Mt. tartalmazza (3. §), melyeket a közalkalmazottak és köztisztviselők tekintetében is alkalmazni kell. Ezek a szabályok a következők:

  • jóhiszeműség,
  • tisztesség,
  • együttműködési kötelezettség,
  • tájékoztatási kötelezettség,
  • személyes adatok védelme,
  • szolgálati titok megőrzése,
  • olyan magatartás tanúsítása, mely a munkáltató és mások érdekeit nem sérti.

A köztisztviselőt további kötelezettségek terhelik (37. §):

  • köteles megtartani a szolgálati és államtitkot,
  • nem adhat tájékoztatást olyan tényről, melynek kiszolgáltatása a közigazgatási szerv, munkatársa vagy állampolgár számára hátrányos vagy jogtalan előnyt nyújtana,
  • feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.
A munkaviszony abszolút polgári jellegű jogviszony (alanyai egymásnak mellérendeltek, jogi kényszerelem nincs jelen). A közszolgálati jogviszonyban jelen van az állami kényszer eleme (a munkáltató fegyelmi hatáskör gyakorlója).

Mindkét jogviszonyra érvényes további alapelvek:

Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás.

Rendeltetésszerű a joggyakorlás akkor, ha a jogi normákat a jogalkotói szándékkal összhangban gyakorolják.

Tilos a joggal való visszaélés.

Ebben az esetben elválik a szándék (amely nem megengedett) és a tényleges magatartás (amely jogszerű). Pl. a hivatalt tilos csak azért átszervezni, hogy egy bizonyos dolgozótól jogszerűen meg lehessen szabadulni.

Együttműködési kötelezettség tartalma:

  • a munkáltató biztosítani köteles a munka ellátásához való tájékoztatást,
  • a munkavállaló pl. köteles bejelenteni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,
  • egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkáltatót hátrányosan érinti.

Diszkrimináció tilalma:

A bizonyítási teher megfordul, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem volt diszkriminatív (pl. a munkásfelvételben).

Előnyben részesítés kötelezettsége (pozitív diszkrimináció):

Munkaviszonyra vonatkozó szabály (ilyen a kollektív szerződés is!) írhatja elő.

Jognyilatkozatok tételének módja:

A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat mindenféle alaki kötöttség nélkül lehet tenni, kivéve pl. kinevezés, jogviszony megszüntetése. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, ha azt a dolgozó kéri. Az utasítás adása szóban történik, de abban az esetben, ha ez jogellenes, akkor a dolgozó kérheti az írásba foglalását (ezáltal mentesül a felelősség alól).

Érvénytelenség:

Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.
Semmis (feltétel nélkül érvénytelen) a nyilatkozat, ha jogszabályt sért.
Megtámadható (az érvénytelenséget ki kell mondatni a bírósággal), ha a jognyilatkozat tartalma nem tükrözi a nyilatkozó akaratát pl. megtévesztés).

Elévülés:

Az általános elévülési idő 3 év. A bűncselekménnyel elkövetett károkozás esetén az elévülés 5 év vagy még több, ha a bűncselekmény elévülése is több. Nyugszik az elévülés, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényt érvényesíteni (pl. külföldön, kórházban van). Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított 6 hónapig még érvényesítheti a jogát.