A munkajog és a közszolgálati jog közötti összefüggések a munkavégzés kapcsán az alábbiakban mutathatók ki:
- a szabályozott életviszonyok hasonlóságában
- az alapelvekben,
- az alapvető jogszabályi rendelkezésekben.
A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének általános szabályait az Mt. tartalmazza (3. §), melyeket a közalkalmazottak és köztisztviselők tekintetében is alkalmazni kell. Ezek a szabályok a következők:
- jóhiszeműség,
- tisztesség,
- együttműködési kötelezettség,
- tájékoztatási kötelezettség,
- személyes adatok védelme,
- szolgálati titok megőrzése,
- olyan magatartás tanúsítása, mely a munkáltató és mások érdekeit nem sérti.
A köztisztviselőt további kötelezettségek terhelik (37. §):
- köteles megtartani a szolgálati és államtitkot,
- nem adhat tájékoztatást olyan tényről, melynek kiszolgáltatása a közigazgatási szerv, munkatársa vagy állampolgár számára hátrányos vagy jogtalan előnyt nyújtana,
- feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.
Mindkét jogviszonyra érvényes további alapelvek:
Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás.
Rendeltetésszerű a joggyakorlás akkor, ha a jogi normákat a jogalkotói szándékkal összhangban gyakorolják.
Tilos a joggal való visszaélés.
Ebben az esetben elválik a szándék (amely nem megengedett) és a tényleges magatartás (amely jogszerű). Pl. a hivatalt tilos csak azért átszervezni, hogy egy bizonyos dolgozótól jogszerűen meg lehessen szabadulni.
Együttműködési kötelezettség tartalma:
- a munkáltató biztosítani köteles a munka ellátásához való tájékoztatást,
- a munkavállaló pl. köteles bejelenteni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,
- egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkáltatót hátrányosan érinti.
Diszkrimináció tilalma:
A bizonyítási teher megfordul, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem volt diszkriminatív (pl. a munkásfelvételben).
Előnyben részesítés kötelezettsége (pozitív diszkrimináció):
Munkaviszonyra vonatkozó szabály (ilyen a kollektív szerződés is!) írhatja elő.
Jognyilatkozatok tételének módja:
A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat mindenféle alaki kötöttség nélkül lehet tenni, kivéve pl. kinevezés, jogviszony megszüntetése. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, ha azt a dolgozó kéri. Az utasítás adása szóban történik, de abban az esetben, ha ez jogellenes, akkor a dolgozó kérheti az írásba foglalását (ezáltal mentesül a felelősség alól).
Érvénytelenség:
Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.
Semmis (feltétel nélkül érvénytelen) a nyilatkozat, ha jogszabályt sért.
Megtámadható (az érvénytelenséget ki kell mondatni a bírósággal), ha a jognyilatkozat tartalma nem tükrözi a nyilatkozó akaratát pl. megtévesztés).
Semmis (feltétel nélkül érvénytelen) a nyilatkozat, ha jogszabályt sért.
Megtámadható (az érvénytelenséget ki kell mondatni a bírósággal), ha a jognyilatkozat tartalma nem tükrözi a nyilatkozó akaratát pl. megtévesztés).
Elévülés:
Az általános elévülési idő 3 év. A bűncselekménnyel elkövetett károkozás esetén az elévülés 5 év vagy még több, ha a bűncselekmény elévülése is több. Nyugszik az elévülés, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényt érvényesíteni (pl. külföldön, kórházban van). Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított 6 hónapig még érvényesítheti a jogát.