A munkajog és a közszolgálati jog közötti összefüggések a munkavégzés kapcsán az alábbiakban mutathatók ki:
- a szabályozott életviszonyok hasonlóságában
- az alapelvekben,
- az alapvető jogszabályi rendelkezésekben.
A szabályozott életviszonyok:
Munkavégzésre irányuló jogviszony: keretei között a munkaadó és a munkavállaló viszonyát szabályozza.
Vezetési viszony: a munkavállaló és a munkáltató közötti viszony, a munkavállaló nem önállóan, hanem az utasításoknak megfelelően végzi munkáját (nincs eredményfelelőssége, az elvárható magatartás szabályozott).
Elosztási viszony: a munkavállaló a munkát díjazás ellenében végzi.
Vezetési viszony: a munkavállaló és a munkáltató közötti viszony, a munkavállaló nem önállóan, hanem az utasításoknak megfelelően végzi munkáját (nincs eredményfelelőssége, az elvárható magatartás szabályozott).
Elosztási viszony: a munkavállaló a munkát díjazás ellenében végzi.
Alapelvek:
Munkához való jog:
Minden munkaképes állampolgár számára meg kell teremteni a megélhetést biztosító munkavégzést.
Ezen belül érvényesítendő:
Ezen belül érvényesítendő:
- jogegyenlőség,
- diszkrimináció tilalma,
- a munka szabad megválasztásának joga,
- a munkanélküliség elleni védelemhez való jog.
Megfelelő munkafeltételekhez való jog:
Tartalmazza a dologi feltételek biztosítását, az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez való jogot.
Képesség szerinti teljesítés követelménye két követelményt foglal magában:
Képesség szerinti teljesítés követelménye két követelményt foglal magában:
- általában való elvárhatóságot: (pl. fizikai, egészségügyi, pszichikai, szakmai alkalmasság),
- adott személytől való elvárhatóságot (pl. képességbeli, tanulási korlátok figyelembe vétele).
Teljesítmény szerinti megítélés követelménye:
Ez az elv összefügg a képesség szerinti teljesítés követelményével.
Munkaerő megtartásának vagy fenntartásának elve:
Ennek keretébe tartozik pl. a pihenéshez való jog, a képzés, továbbképzés támogatása, betegség esetén a társadalombiztosítási ellátáshoz való jog, szociális, kulturális támogatások.
Érdekvédelem joga:
A munkavállalót megilleti az egyéni és a kollektív védelem joga. Széles körűen nyitva áll a bírói út.
Vezetésben való részvétel elve:
Szükséges az információval való ellátás (pl. szervezeti felépítésről, célokról, a munkavállaló szerepéről). A munkavállalót be lehet vonni a döntési folyamatokba.