A munkajog és a közszolgálati jog eltérései:

Jogági hovatartozás:

A munkajog a magánjoghoz a közszolgálati jog a közjoghoz tartozik.

A szabályozás alapfilozófiája eltérő:

A munkajogban döntően (jogi értelemben) mellérendelt felek vesznek részt. A közszolgálati jog alá-fölérendeltségi viszonyt mutat, mert a jogszabályok írják le a munkaviszony tartalmát (előmeneteli rendszer, illetmény), továbbá ezt mutatja a munkáltató fegyelmi jogköre (kényszerelem megjelenése). A dolgozó lehetőségei korlátozottak, vagy elfogadja ezeket a feltételeket, v. nem tartja fenn a jogviszonyt.

Eltérő tevékenységi területek:

A munkajog az anyagi termeléshez és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik. A közszolgálati jog a közfeladatok ellátásához kapcsolódik.

Alanyai:

Közszolgálati jog esetében a munkáltató állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő költségvetési szerv, a munkaviszony munkáltatója gazdálkodó szerv.
A felek jogai és kötelezettségei: a közszolgálati jog több kötelezettséget (pl. képesítési előírás, összeférhetetlenség) határoz meg, melyek ellenében többlet jogokat is ad (pl. több szabadság, kötelező juttatások).

A jogviszony eltérő elemei:

A munkajogban nincs előmeneteli rendszer, minősítés, fegyelmi felelősség Ezzel szemben a közszolgálati jog az előbbi elemeket mind tartalmazza.

Szabályozás rendszere:

A munkajogban alapvetően kétszintű szabályozás érvényesül. Van egy törvényi szint, melynek nincs végrehajtási rendelete, és megtalálható a helyi szabályozás is (kollektív szerződés, belső szabályzatok). A közszolgálati jogban többszintű és többelemű szabályozás van.
A közalkalmazotti törvény végrehajtására ágazati rendeletek jelentek meg, érvényesülhetnek fenntartói szabályozások (pl. helyi önkormányzati rendelet), van kollektív szerződés is.
A köztisztviselőkre a Ktv-n kívül helyi rendeletek, fenntartói döntések és belső szabályzatok is vonatkoznak.

Jogi szabályozás eltérő módszere:

A közszolgálati jog alapvetően kogens szabályozású, mert a törvénytől való eltérést rendszerint nem enged (pl. illetményalap maximált, és lefelé is csak 10 %-ot enged).Az Mt. szabályozási módszere diszpozitív jellegű: attól el lehet térni a munkavállaló javára. A Kjt. megoldásai mindkét módszert mutatják, pl. az illetményrendszer kogens besorolási szabályokat tartalmaz, de a hozzá kapcsolt illetmény csak garantált minimum (felfelé el szabad térni).

A közszolgálat speciális alapelvei:

Törvényesség elve:

Sokkal fokozottabb követelményeket támaszt, mint a munkajog. A közszolgálati dolgozó feladata a jogszabályok betartása és betartatása. Csak azt teheti meg, amit számára a jogszabály kifejezetten megenged.

Alávetettség elve:

A közszolgálati szervek mindegyikének a képviseleti szervek határozzák meg a működését (képviselő-testület, közgyűlés, Ogy.) A bírák kivételével változó erősségű alá- és fölérendeltség működik. A politikának is alárendeltjei (esetenként jogi, még inkább szociológiai értelemben – pl. politikai /fő/tanácsadó közszolgálati jogviszonya).
Karrier elve: viszonylagosan zárt rendszerek működne,k viszonylagos biztonságot nyújtó előmeneteli rendszerek. Ha a jogszabálynak megfelel (és nem történik valami váratlan), akkor pályáján kiszámíthatóan előre fog haladni.

Professzionalizmus elve:

A közszolgálat élethivatás, mely szakértelmet kíván (képzés, továbbképzés kapcsolódik a munkához).

Fokozott felelősség elve:

Összetett a felelősségi rendszer. Fegyelmi, kártérítési, fokozott büntetőjogi, etikai felelősség.