A munkajog és a közszolgálati jog eltérései:
Jogági hovatartozás:
A munkajog a magánjoghoz a közszolgálati jog a közjoghoz tartozik.
A szabályozás alapfilozófiája eltérő:
A munkajogban döntően (jogi értelemben) mellérendelt felek vesznek részt. A közszolgálati jog alá-fölérendeltségi viszonyt mutat, mert a jogszabályok írják le a munkaviszony tartalmát (előmeneteli rendszer, illetmény), továbbá ezt mutatja a munkáltató fegyelmi jogköre (kényszerelem megjelenése). A dolgozó lehetőségei korlátozottak, vagy elfogadja ezeket a feltételeket, v. nem tartja fenn a jogviszonyt.
Eltérő tevékenységi területek:
A munkajog az anyagi termeléshez és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik. A közszolgálati jog a közfeladatok ellátásához kapcsolódik.
Alanyai:
Közszolgálati jog esetében a munkáltató állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő költségvetési szerv, a munkaviszony munkáltatója gazdálkodó szerv.
A felek jogai és kötelezettségei: a közszolgálati jog több kötelezettséget (pl. képesítési előírás, összeférhetetlenség) határoz meg, melyek ellenében többlet jogokat is ad (pl. több szabadság, kötelező juttatások).
A jogviszony eltérő elemei:
A munkajogban nincs előmeneteli rendszer, minősítés, fegyelmi felelősség Ezzel szemben a közszolgálati jog az előbbi elemeket mind tartalmazza.
Szabályozás rendszere:
A munkajogban alapvetően kétszintű szabályozás érvényesül. Van egy törvényi szint, melynek nincs végrehajtási rendelete, és megtalálható a helyi szabályozás is (kollektív szerződés, belső szabályzatok). A közszolgálati jogban többszintű és többelemű szabályozás van.
A közalkalmazotti törvény végrehajtására ágazati rendeletek jelentek meg, érvényesülhetnek fenntartói szabályozások (pl. helyi önkormányzati rendelet), van kollektív szerződés is.
A köztisztviselőkre a Ktv-n kívül helyi rendeletek, fenntartói döntések és belső szabályzatok is vonatkoznak.
Jogi szabályozás eltérő módszere:
A közszolgálati jog alapvetően kogens szabályozású, mert a törvénytől való eltérést rendszerint nem enged (pl. illetményalap maximált, és lefelé is csak 10 %-ot enged).Az Mt. szabályozási módszere diszpozitív jellegű: attól el lehet térni a munkavállaló javára. A Kjt. megoldásai mindkét módszert mutatják, pl. az illetményrendszer kogens besorolási szabályokat tartalmaz, de a hozzá kapcsolt illetmény csak garantált minimum (felfelé el szabad térni).
A közszolgálat speciális alapelvei:
Törvényesség elve:
Sokkal fokozottabb követelményeket támaszt, mint a munkajog. A közszolgálati dolgozó feladata a jogszabályok betartása és betartatása. Csak azt teheti meg, amit számára a jogszabály kifejezetten megenged.
Alávetettség elve:
A közszolgálati szervek mindegyikének a képviseleti szervek határozzák meg a működését (képviselő-testület, közgyűlés, Ogy.) A bírák kivételével változó erősségű alá- és fölérendeltség működik. A politikának is alárendeltjei (esetenként jogi, még inkább szociológiai értelemben – pl. politikai /fő/tanácsadó közszolgálati jogviszonya).
Karrier elve: viszonylagosan zárt rendszerek működne,k viszonylagos biztonságot nyújtó előmeneteli rendszerek. Ha a jogszabálynak megfelel (és nem történik valami váratlan), akkor pályáján kiszámíthatóan előre fog haladni.
Professzionalizmus elve:
A közszolgálat élethivatás, mely szakértelmet kíván (képzés, továbbképzés kapcsolódik a munkához).
Fokozott felelősség elve:
Összetett a felelősségi rendszer. Fegyelmi, kártérítési, fokozott büntetőjogi, etikai felelősség.