Időbeli hatály
Hatályba lépés:
- a kihirdetés napján;
- a jogszabály által megjelölt napon;
- külön jogszabály általi életbeléptetéssel.
Hatály megszűnése:
- hatályon kívül helyezés (abrogáció) útján;
- ugyanazt az életviszonyt szabályozó új jogszabály meghozatala (derogáció) útján.
A BTK időbeli hatálya:
2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
Csak az elkövetéskori ill. az elbíráláskori jogszabály jöhet számításba, a magyar jog nem ismeri az egyes jogrendszerekben ismert legkedvezőbb törvény elvét (harmadik, legkedvezőbb törvény, mely az elkövetéskor még nem volt hatályos, az elbíráláskor pedig már nem volt hatályos). Szintén nem lehetséges a két törvényt egyszerre alkalmazni, mindegyikből a kedvezőbb elemeket kiválasztva: dönteni kell, hogy összességében melyik törvény kedvezőbb a vádlott számára.
Mikor van az elkövetés? Amikor a törvényi tényállás minden eleme megvalósul.
Mikor van az elbírálás? A jogerős ítélet meghozatalának pillanatában.
A keretdiszpozíciót kitöltő nem büntetőszabály esetében, amennyiben miatta a cselekmény társadalomra veszélyessége jelentősen csökkent vagy elenyészett, a változás úgy értékelendő, mint ami az illető magatartás bűncselekményi jellegét szünteti meg.
Területi és személyi hatály
Területi hatályi elvek:
- Territoriális elv. Az elkövetés helyének joga alkalmazandó.
- Perszonális (honossági) elv. Az elkövető állampolgársága szerinti jog alkalmazandó.
- Reálprincípium (állami önvédelem) elve. Az állam törvényei minden olyan esetben alkalmazhatóak, mikor az általa védett társadalmi viszonyok kerülnek támadásra, függetlenül az elkövető személyétől és az elkövetés helyétől.
- Univerzalitás (feltétlen büntetőhatalom) elve. Függetlenül nem csak az elkövető személyétől és az elkövetés helyétől, hanem az elkövetés tárgyától is megtörténik a büntetőjogi felelősségre vonás.
Mit jelent a belföldön elkövetettség? Az a bűncselekmény van belföldön elkövetve, melynek törvényi tényállásának legalább egy eleme belföldön lett megvalósítva.
(2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is.
4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
Büntetendőség értelmezése: nem elég, ha az illető cselekmény külföldön bűncselekménynek minősül, hanem ezen felül büntetendőnek is kell lennie, azaz nem foroghat fenn pl. elévülés.
b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
c) emberiség elleni (XI. Fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő.
(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő.
(3) Az (1)–(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség
5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni.
A Btk. szerint a magyar törvény magyar állampolgár ellen alkalmazandó akkor is, ha az adott országban az elkövetett bűncselekmény nem bűncselekmény.
Mikor ismerhető el a külföldi ítélet a magyar Btk. szerint ?
- ha a magyar hatóságok feljelentése alapján történt
- és eljárásra átadják a dokumentumokat az illetékes államnak