- 1878. évi V. tv.: Csemegi Kódex (az első Btk.)
- 1961. évi V. törvény
- 1978. évi IV. törvény (ma is hatályos)
Rendszerezve magába foglalja a büntetőjog teljes, hatályos anyagát.
Büntető Törvénykönyv: Magába foglalja a büntetőjog Általános és Különös részét.
„Büntető Novella”, olyan büntető törvénykönyvre vonatkozik, amely a Btk. egy-egy meghatározó anyagrészt (intézményét) módosítja.
Európában az 1810. évi Code Pénallal kezdődött a XIX. Századi nagy kodifikáció időszaka; Olyan büntető törvénykönyv létrehozására törekedett a polgárság, a mely megteremti a törvényesség anyagi jogi garanciáit: a nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvére épített felelősségi és büntetési rendszer; amely az igazság elvének messzemenő teljesítésére törekszik.
A nagy kodifikáció korszakát az olasz Zarandelli-kódexzárja le (1889)
Jogtechnikai megoldásaiban és fogalomképzésében a magyar Btk. az 1852. évi osztrák, és az 1871. évi német Btk.-hoz állott a legközelebb.
A Btk. megalkotásával kapcsolatban ki kell emelni Csemegi Károlyt, aki Deák Ferenc és pártja bizalmát élvezve kapott megbízást a Btk. szöveganyagának és indoklásának elkészítésére.( Csemegi műve az 1879. évi XL.tc. ; Kihágási Büntető Törvénykönyv is )Az első önálló magyar kodifikált büntetőtörvénykönyv (1878: Csemegi-kódex) a kiegyezés után alakult ki, korábban a Habsburgok nem engedhették meg, hogy a magyaroknak önálló btk-juk legyen.
1. Csemgei -kódex (1878.évi V. Tc.)
Általános része – 1950. évi II. tv.-ig
Különös része – 1961. évi V.tv. –ig volt érvényben.
Az 1878. évi V. tv. Általános és különös részre tagozódott:
- I.rész – Általános határozatok (125§)
- II.rész – Büntettek és vétségek nemeiről és azok büntetéseiről (359§)
Teljes anyag: 484§
A kódex a bűncselekményeket bűntettre és vétségre osztotta. A kihágás a bűncselekmény legenyhébb kategóriája, melyet a Kihágási Büntető Törvénykönyvben szabályozott.
Azt a rendszert, amely a bűncselekmények hármas felosztását követi, trichotomikus rendszernek nevezzük.
- Csemegi Károly ismerte a Code Civilt, illetve a német és belga btk-t is, ez alapján alkotta meg szinte egyedül a törvénykönyvet
- 80 évig volt hatályban
- korának egyik legfejlettebb büntetőtörvénykönyve volt
- 3 kérdést nem oldott meg
- fiatalkorúakra vonatkozó szabályozást nem dolgozta ki (pedig egyértelmű, hogy a fiatalkorú még nem kiforrott személyiség, ezért nem indokolt velük szemben ugyanolyan intenzitással fellépni)
- a kiszabott büntetések végrehajtásának felfüggesztését nem ismerte, pedig a felfüggesztés nagyon hatásos visszatartó eszköz az újabb bűncselekmény elkövetésétől
- a rehabilitáció intézményét nem tartalmazta (bár ezt egyetlen btk. sem tartalmazta Európában)
A rehabilitáció azt jelenti, hogy az elítélt nem hordhatja élete végéig ennek a ballépésnek a következményeit. Ezért bizonyos idő elteltével és meghatározott követelmények mellett az illető mentesülhet a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól.
Emiatt 3 alkalommal kellett módosítani novelláris (=kiegészítő) intézkedésekkel- 1908 (bevezette a felfüggesztést)
- 1928 (a többszörösen büntetett előéletű személyekkel szemben bevezette dologház, szigorított dologház intézményét, amivel a tettes-büntetőjogi iskola nyomult előtérbe) dologház lényege, hogy nem határozzák meg, mennyi a szabadságvesztés időtartama
- 1948
A Csemegi-kódex idején a házasságtörés például bűncselekménynek számított, ami megfelelt az akkori társadalom-felfogásnak. A büntetőjogi normák akkor találkoznak a lakosság egészének szemléletével, ha erkölcsileg is elismerik annak a büntetőjogi szabálynak a létét. Ez azonban nem volt mindig így: 1951. évi XXX. tvr. a devizajogszabályokról kimondta, hogy senki nem tarthatott a birtokában konvertibilis fizetőeszközt vagy aranyat, azt fel kellett ajánlani a Nemzeti Banknak. Ennek az lett a következménye, hogy mindenki titkolta, ha birtokában volt ilyennek. Ennek a jogszabálynak tehát nem volt meg a társadalom részéről az elfogadottsága.
Az országgal szemben megnyilvánuló nemzetközi elvárások szintén nagyon fontosak, Magyarországnak is az EU-csatlakozás kapcsán (jogharmonizáció) át kellett vennie bizonyos szabályokat
- bűncselekményt korábban csak természetes személy követhetett el, az új szabályok szerint jogi személy is
- a halálbüntetést ki kellett iktatni (ez már 1990-ben megtörtént)
2. 1921. évi III. tv. – az állam és a társadalom hatékonyabb védelméről szólt
A Tanácsköztársaság idején jellemző rémuralommal szembeni fellépés volt
3. 1945. évi VII. tv.
- a II. világháború után létrejöttek a népbíróságok
- a Csemegi-kódexben csak a felségsértés és az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés miatt járt halálbüntetés
- a törvény a háborús és népellenes bűntettek címszó alatt számos olyan bűncselekményt rendelt büntetni, amelyet a II. világháború alatt vagy előtte követtek el (itt tehát a visszamenőleges hatály tilalma nem érvényesült)
4. 1946
- ÁVÓ, ÁVH megalakítása, koncepciós perek
- 1946. évi miniszterelnöki rendelet
5. 1948. évi XLVIII. tv.
- korszerű törvény volt
- veszélyeztetési bűncselekményeket hozta be a magyar jogba
6. 1950. évi II. tv. (Btá)
- 1950-re a Csemegi-kódex általános része használhatatlanná vált, helyette ezt a törvényt alkották meg
- a szovjet büntetőjogot ültette át a magyar jogba szinte tükörfordítással
7. 1961. évi V. tv.
- 1979-ig volt hatályban
8. 1978. évi IV. tv.
Ma is ez van hatályban módosításokkal, már szinte alig van olyan része, amely megfelel az eredeti szövegnek