Az alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987/XI. tv. szerint a jogszabályok hierarchikus rendszerben helyezkednek el. Az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel, nem tartalmazhat azzal ellentétes rendelkezést, nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül. A jogszabály hierarchiáját a jogszabályalkotóknak a közhatalmi szervezetrendszerben elfoglalt helye határozza meg. Ennek megfelelően a jogszabályi hierarchia élén az OGY által alkotott törvények állnak. Ezek között is hierarchikus rend uralkodik: a minősített 2/3-os többséggel, 2/3-os többséggel, az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket követik a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek, amelyek esetében a települési és megyei szintű rendeletek azonos szinten helyezkednek el.

A jogszabályok hierarchikus rendje egyrészt a demokrácia érvényesítését, az egységes állami irányítást és az irányítási jogosultság, felelősség terjedelmének a meghatározását szolgálja. Fontos a hierarchia abból a szempontból is, hogy az AB erre alapozva vizsgálja, hogy megfelelnek-e az Alkotmánynak, illetve a hozzájuk képest magasabb szintű jogszabálynak, vagyis erre alapozva semmisít meg jogszabályokat.

Ahhoz, hogy a jogalanyok jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani, ismerniük kell a jogszabályokat. A központi jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A miniszteri rendelet melléklete tárcalapban is kihirdethető, ha ez közvetlenül nem érinti az állampolgárokat és a Magyar Közlönyben ezt közzétették. A helyi rendeletet a helyi lapban kell ismertetni, vagy az SZMSZ által megfogalmazott módon. Csak jogszabályokat kell kihirdetni, minden más normát csak közzétesznek:
Határozatok Tárában (kormány lapja),
Tárcalapokban,
Helyileg közzétehetnek nem jogszabálynak minősülő normákat az önkormányzat lapjában.
A kihirdetés közzétételt, nyilvánosságra hozatalt jelent. Az 1990. évi LXXIV. tv. a katasztrófa elhárításáról: A kormányrendeletet, halasztást nem tűrő esetben, a közszolgálati TV-ben is ki lehet hirdetni, de a Magyar Közlöny következő számában szerepelnie kell és a másnapi napilapokban is.
A kihirdetett szöveg a hiteles szöveg! Minden más közlés csak utánközlés még akkor is, ha hivatalos jogszabálygyűjteményben jelent meg. Hivatalos jogszabálygyűjtemények:
Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye (évente jelenik meg)
Hatályos jogszabályok gyűjteménye (1958 óta 5 évente adták ki, 1991-től folyamatosan)
Nem hivatalos jogszabálygyűjtemények:
Magyar Törvénytár
Számítógépes nyilvántartás-ok.

A jogszabály akkor érvényes:
1. Ha jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv bocsátotta ki: OGY, kormány, miniszterek, önkormányzatok (Honvédelmi Tanács, Közt. Elnök); azonban nem elég, hogy a szervnek jogalkotó hatásköre legyen, szükséges az is, hogy a konkrét ügy szabályozására vonatkozóan rendelkezzék vele
2. Ha beilleszkedik a jogszabályi hierarchiájába,
3. Ha betartották a jogalkotásnál előírt eljárási szabályokat: a tv-t úgy kell megtárgyalni, hogy az általános és részletes vita elkülönüljön,
4. Ha kihirdették. A kihirdetéssel érvényessé válik, ettől kezdve érvényessége vélelmezett mindaddig, amíg vissza nem vonják visszamenőlegesen vagy az AB a kihirdetés napjával meg nem semmisíti. (Vélelem = bizonytalan tény valóságosnak tekintése mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik).

A jogszabály érvényességének a következménye:
Elvárható, hogy ne adjanak ki a jogszabálynak ellentmondó alacsonyabb szintű jogszabályt akkor sem, ha még nincs hatályban, a kihirdetéstől számítva már kiadható a végrehajtási vagy a végrehajtást részletező jogszabály, sőt a végrehajtásra felhatalmazottnak ki is kell adni, hogy az alapjogszabállyal egyidőben léphessen hatályba.

Hatály:
Lehet időbeli, területi és személyi hatály. Ez azt jelenti, hogy jogszabály meghatározott időtartamban, meghatározott területen szervekre vagy személyekre nézve jogviszony keletkezését, módosulását, megszűnését teszi lehetővé. A hatályba lépés előttre a jogszabálynak nincs visszaható hatálya.

Időbeli hatály:
A jogszabály a hatályba lépés napjától kezdődően a hatály megszűntéig kötelező érvényű. Az időbeli hatály elkülönül az érvényességtől. ugyanis a kihirdetés és a hatályba lépés között bizonyos idő eltelik, ezt az időt törvényi szünetnek nevezzük. Jogszabályban kell megjelölni a hatályba lépés napját. Úgy kell megállapítani, hogy kellő idő maradjon a megismerésre, a jogalkalmazó szerveknek a felkészülésre. Általában a hónap első napján lép hatályba, de előfordulhat, hogy a kihirdetése napján. Átfogó jogszabályok esetében hosszabb időt jelenthet.

Vacacio Legis: A kihirdetés és a hatálybalépés között eltelt időszak. Kellő időnek kell rendelkezésre állnia a felkészülésre. A jogszabály időbeni hatályát a jogszabályban kell meghatározni. Ha a rendelkezések az általános hatálybalépéstől eltérnek, azt külön jelölni kell. Ez nem lehet alacsonyabb szinten, mint ami a hatálybalépést jelzi.
Hatály megszűnése: (megsemmisítő- ex-ek, vagy kifejezett-összes többi)
Megszűnhet kifejezett módon úgy, hogy később kiadott más jogszabály bizonyos időponttól hatályon kívül helyezi (pl. a határidő lejárt, költségvetési tv. hatálya,)
AB - alkotmánysértés miatt - a jogszabályt bizonyos időponttól kezdődően hatályon kívül helyezi: ezt háromféle időponttal teheti: (1) a jogszabály keletkezésére visszamenő időponttal = ex tunc, (2) AB határozata alapján, mostantól = ex nunc, (3) későbbi időponttól = pro futuro,
Megszűnhet más esemény bekövetkezésével: ha a kibocsátó szerv megszűnik, jogalkotó és az általa hozott jogszabály elválik egymástól (Elnöki Tanács megszűnt, de még több tvr. hatályos),
Hallgatólagosan: végrehajtási jogszabály hatálya megszűnik, ha az alapjogszabályt hatályon kívül helyezik,
Okafogyottá válik.
Hatályos jogszabályt tartósan nem követnek
A fő szabály az, hogy a jogszabályt a kihirdetésétől kezdve, illetve a hatályba lépésétől kezdve alkalmazni kell. Ehhez képest vannak kivételek:
1. Hatályban van, de mégsem alkalmazható: ha jogszabály előírja, hogy hozzá végrehajtási jogszabályt kell kiadni, de azt még nem adták ki, akkor a jogszabály nem alkalmazható. AB megállapítja az alkotmányos mulasztást, határidő kitűzésével felhívja a mulasztót a pótlásra.
2. Jogszabály hatályban van, de nincsenek meg az alkalmazhatóság feltételei: 1989/XXXI. létrehozta az ombudsman intézményét. Választására, hatáskörére, vele kapcsolatos eljárási szabályok meghozatalára 1993-ban került sor, hatályba is lépett. Mégsem lehetett alkalmazni, mert nem volt kire, 1995 augusztusában választottak ombudsmant.
3. Jogszabály már nincs hatályban, mégis ezt a jogszabályt kell alkalmazni: bcs-t az elkövetéskor hatályban lévő jogszabály szerint kell elbírálni.
4. Jogszabályt alkalmazni kell a hatályba lépése előtt bekövetkezett jogviszonyokra. Ez az ex tunc hatály. Főszabály Mo-n: jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen jogosíthat a jogszabály, de visszamenőlegesen kötelezettséget nem állapíthat meg.