Pénzügy Sziget

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
A jog az állam által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok összessége, amelyek érvényesülését az állam kényszerítő ereje biztosítja. A jogrendszer egy adott országban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok rendezett összessége.

Európában kétféle jogrendszerrel találkozunk:
Az ún. angolszász jogrendszer jellemzője, hogy az írott jog szerepe inkább csak a 19. század végén nőtt meg, előtte a szokásjog, illetve a precedensek szerepe volt a meghatározó. Ez azt jelentette, hogy a magasabb szintű bíróság ítéletét, határozatát alacsonyabb szinten is alkalmazni kellett. Hátránya, hogy nehezen megismerhető és emiatt nehezen követhető a jogrendszer, előnye viszonyt, hogy könnyebben alkalmazkodik az életviszonyok változásaihoz, rugalmas.
A másik jogrendszer a római jogot követő kontinentális jogrendszer. Írott jog, kialakult a jogforrások differenciált rendszere, szintek szerint egymásra épül. Előnye, hogy jobban elvárható az önkéntes jogkövetés, viszont kevésbé rugalmas, lassabban alkalmazkodik az életviszonyok változásaihoz. A rugalmatlanság következtében joghézagok is megjelennek, amelyek kitöltése a bírói jogalkalmazás során történik, vagy jogegységesítéssel, amelyet az LB végez el.

A két jogrendszer egyre inkább közelít egymáshoz, és ezt az EU is elősegíti.

A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás alkotmányosságának garanciáit is.
Jogforrások:
1. Jogszabályok
2. Nemzetközi szerződések
3. Áljogszabályok = pszeudó jogszabályok, belső szabályozást tartalmaznak a belső, illetve irányított szervekre
4. Lappangó = látens jogforrások. Pl: szokásjog, alkotmányértelmező határozatok, precedensek

A jogforrás lehet:
Jogalkotó autoritás (állam), szubjektív
Materiális: a jog tartalmának eredetére utaló jelenségek.
Formális: azok a jelenségek, amelyektől a jog ereje származik
Jogalkalmazó: alanyi jog forrását keresik
Jogalkotó: a tárgyi jog forrásait keresik.

Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető.

OGY kifejezett vagy fenntartott törvényalkotó hatásköre:
Fő tárgykör törvényben, a részletes tárgykör rendeletben való szabályozása.
Három területre vonatkozhat: társadalmi rend és államszervezet, gazdasági rend, állampolgárok jogai és kötelességei. Csak törvényben szabályozhatóak.
Atipikus törvények: évfordulókról, személyekről megemlékező törvények
Kódex: terjedelmes törvények, pl. PTK, BTK. Nem egy tényállásra vonatkozó szabályok, hanem tényállások sokasága. Sajátos szerkesztési mód, belső rendszer. Az egy tényállásra vonatkozó törvények egy helyre kerülnek a törvényen belül. Első helyen a fő tétel, majd a kivételek, kiegészítő rendelkezések, szankciók.
Tvr.
Rendelet

Csoportosításuk:
1. Országos vagy központi jogszabályok
2. Helyi jogszabályok: települési önkormányzati, megyei önkormányzati rendeletek

Az országos vagy központi jogszabályok lehetnek:

a) törvényi szintű jogszabályok:

alkotmány és alkotmányt módosító törvények: alkotmányban vagy azt módosító törvényben bármely kérdést bármilyen tartalommal és mélységben lehet szabályozni, az összes képviselő 2/3-os többsége szükséges az elfogadásához, az 1989/XVII. tv. szerint az új alkotmány majd kötelező referendummal is meg kell erősíteni.

rendes vagy közönséges törvények: az életviszonyokat csak törvényben lehet szabályozni. Törvényeket mindenütt csak a törvényhozó szerv alkothat. Mo-n ez a jog az OGY-t illeti meg. Az OGY univerzális, azaz általános törvényalkotó hatáskörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy jogosult bármely kérdést, bármely tartalommal, bármely részletességgel törvényben szabályozni, ez azonban nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal és az alapvető jog lényegét, tartalmát nem korlátozhatja Az OGY-ben a törvények elfogadása különböző szavazati arányokkal történhet: (1) Alkotmány + A módosító törvények: összes képviselő 2/3-os többsége (2) alapjogokra, közhatalmat gyakorló szervekre vonatkozó törvények a jelenlévő képviselők 2/3-os többsége (3) egyszerű többséggel elfogadott törvények, vagyis a határozatképes OGY (=képviselők fele jelen van) jelenlévő tagjainak többségi szavazata.
Az OGY kizárólagos törvényalkotó hatásköre azt jelenti, hogy az adott életviszony minden kérdésének a szabályozása (részletkérdése is) csak törvénnyel történhet, tehát abban az ügyben végrehajtási. rendelet nem bocsátható ki (bcs-k statuálása, alapvető jogok és kötelességek).
Az OGY rendelkezik kifejezett, azaz fenntartott törvényalkotó hatáskörrel is. A kizárólagos hatáskörtől abban különbözik, hogy legalább felsőbb szinten az adott életviszonyt tv-ben kell szabályozni, de a részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra (társadalmi. rendje, berendezkedése, alapintézmények, állami szervezetek, működésük, hatáskörük, gazdasági rend, alapvető jogok érvényesülése, korlátai, garanciái).

törvényerejű rendeletek: az Elnöki Tanács adta ki az OGY-t helyettesítő jogkörében. Törvényeket módosíthatott, helyezhetett hatályon kívül, egyetlen korlátja volt, az Alkotmányt nem módosíthatta. Formailag 1989. október 23. óta megszűnt, természetesen néhány még hatályos, de tartalmi értelemben felfogott törvényerejű rendeletek továbbra is léteznek. Ezek olyan jogszabályok, amelyeket nem a törvényhozó szerv alkot, de velük tv-t lehet módosítani, pótolni, hatályon kívül helyezni. Ma Mo-n ilyen tartalmi értelemben vett törvényerejű rendelet kibocsátására rendkívüli körülmények fennállása esetén két szervnek van lehetősége:
Az egyik a hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején létrehozott Honvédelmi Tanács (hadiállapot: ha az országot külső támadás éri; rendkívüli állapot: ennek a támadásnak a közvetlen veszélye fennáll), amely kiadhat olyan rendeletet, ami tv-t módosít, pótol, hatályon kívül helyez. Ez a tvr. addig marad hatályban, amíg a rendkívüli állapot fennáll. A Honvédelmi Tanács vezetője a Közt. Elnök, tagjai a miniszterek, az OGY elnöke, az OGY pártfrakcióinak a vezetői és az MH Parancsnoka.
A másik ilyen eset, amikor vészhelyzetben a kormány jogosult tv-t pótló, módosító, hatályon kívül helyező vagy végrehajtásában felfüggesztő rendelet kibocsátására - tv-i felhatalmazás alapján.

b) rendeletek: kormányrendelet, miniszteri rendelet