A szerv azt jelenti, hogy több ember egy cél érdekében meghatározott tevékenységet végez, pl. egy önkormányzati csoport, osztály. Egy egységen belül több szerv szervezetet alkot. Az előbbi példánál maradva egy önkormányzatnál a különböző osztályok alkotják a polgármesteri. hivatalt.
A közhatalom is szervezet, különbözőek a feladatok, de differenciált területileg is. A közhatalom területi szervezete szorosan összefügg az állami-területi beosztással.

Tagozódását, a közhatalmi szervek rendszerét az Alkotmány rögzíti.
1. Általános jellegű: községek, városok, fővárosi kerületek = települési szint, települési szervek. Területi szervek: megyék, főváros. Itt működnek az önkormányzatok, jellegzetesek, sajátságokkal rendelkeznek. Az állam nagyságától függően más szervezeti kategóriák is jelentkezhetnek, pl. régiók (1996. évi XXI. törvény alapján).
2. Speciális jellegű: a közhatalmi szervek az államigazgatási területi egységével jelennek meg:
Dekoncentrált szervek: önkormányzatoktól elkülönülve, központi irányítás alatt végzik tevékenységüket (megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok, földhivatalok, TÁTISZ)
Területközi szervek: tevékenységi körük több megyét, települést érint (vízügyi igazgatóságok 3-4 megyét fognak át, postaigazgatóságok stb.).

Államszervezet és területi beosztás függ az ország hagyományaitól és a társadalmi viszonyoktól.

Az államszerkezet az állam területi szervezete. Típusai: egységes = unitárius állam (Mo.), összetett: föderatív állam; konföderális állam, perszonálunió, reálunió, regionális állam.
A közhatalom gyakorlásának szervezete tagolt az egységes álamban is. Ha azonban az állam szerkezete nem egységes, ez magával vonja a közhatalmi szervezet további tagolását.
.
Unitárius: Az egységes, unitárius államban egy-egy közhatalmi tevékenységet egy típusú szerv lát el (egy kormány, egy típusú minisztérium). Nincsenek önálló államisággal rendelkező egységek. Lehet centralizált és decentralizált.

Föderatív állam: olyan államalakulat jön létre, amelyben több önálló állam szövetséget alkot. Egyenlő jogú tagállamok, amelyek a nemzetközi politikában egységesként jelennek meg. Szuverenitásuk egy részét átruházzák a központi szövetségi államra. Központi szinten hozott döntések kötelezőek a tagállamokra. USA/50 tagállam, Svájc/7 kanton (1848-tól), Németország /16 tartományt egyesít (1991-től). ezek a föderáció mintapéldányai. Közös jellemzőjük a kétszintű államszerkezeti modell: van szövetségi alkotmány, szövetségi kormány, szövetségi minisztériumok, de működnek a tagállamok hasonló szervei is: önálló alkotmány stb. jellemzi őket. Parlamentjük kétkamarás. Tagállami és szövetségi állampolgárság létezik. Átfedés lehet, feladatokat nem tagállam, hanem szövetség lát el, pl. Ausztriában szövetségi bíróság, bár vannak tartományok - USA-ban a bírói szervezet önálló, kb. 20 államban van még halálbüntetés.
Az államszervezeti tagozódások az USA-ban, Svájcban, Németországban a legfejlettebbek.
Előnyök: bővül a hatalommegosztás, nagyobb a demokrácia, sokközpontú állam alakul ki.
Hátrányok: bonyolultság, döntéshozatali idő nagy, egységesség hiánya.

Az unitárius és a föderatív államtípus között van az ún. konföderációs állam. Az unitárius konföderáció azt jelenti, hogy ezek az államok laza államszövetséget alkotnak, szuverének, önkéntes alapon két- vagy többoldalú - bilaterális v. multilaterális - szerződéssel jönnek létre, az együttműködés nem sérti az állam szuverenitását: SZU, FÁK, régebben USA (13 gyarmat egyesülése), Svájc államszövetsége. Föderációnál lazább szövetség, ami nemzetközi szerződésen alapul. A tagállamnak teljes önállósága van. Vezetői egyeztető tanácsot alkotnak, melynek döntései nem kötelezőek. Nincs közös állampolgárság. Hátránya, hogy nem hatékony az együttműködés.

Perszonálunió: két vagy több állam között közös államfő (Mo-n 1849 előtt) a kapcsolat 1 személy
Reálunió: különbség: közös az államfő, de/és vannak közös állami szervek egyes tevékenységekre: hadügy, külügy, belügy, pénzügy (1867-től OMM).
Regionális állam: a mai Spanyolország. Nincs tagállami önállóság. (autonóm területek)
Az EU keverék államszerkezeti szempontból. A föderáció és a konföderáció között elhelyezkedő sajátos államkapcsolat.

Tendenciák az átalakulásra:
Egységesből szövetségi állammá vált Németország 1991-ben
Szövetségi államból független államokra bomlott a SZU 1991-ben