A köztársaság fogalma:

A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfő és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemző vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a főhatalmat.

Állami, politikai berendezkedésre vonatkozó szabályok. Társadalmi, politikai berendezkedés - Alkotmány első fejezete.
Szuverenitás = főhatalom

A szuverenitásnak két formája alakult ki:

1. Külső szuverenitás

Állami szuverenitás: az állam független, az államhatalom gyakorlása külső befolyástól mentesen történik. Nem abszolút értelemben, mert az államok legtöbbjét nemzetközi szerződések, egyezmények kötik. Az adott állam saját önálló államisággal, függetlenséggel rendelkezik. Az államhatalom gyakorlása külső befolyás nélkül történik. Az abszolút szuverenitást azonban az utóbbi időkben korlátozza a nemzetközi jog.

2. Belső szuverenitás

Egy adott államon belül melyik szerv gyakorolja az állami főhatalmat, melyik szerv szuverén, ki a hatalom végső letéteményese. Nincs állandó szuverén → helyhez és időhöz kötött

A szuverenitás mai formájában egy történeti fejlődés eredményeként alakult ki:

A középkori keresztény Európában a világmindenség ura az Isten, tehát az uralkodó hatalma is tőle származik.
A rendi államban elismerték a hatalom isteni eredetét, de az uralkodó hatalmát korlátozzák.
A reneszánsz és a reformáció azt a felfogást képviselte, hogy a nép a szuverén, az uralkodó hatalma a néptől származik. A nép a szuverén, és joga van arra, hogy az uralkodót a rendi gyűlés útján elmozdítsa.
Thomas Hobbes ( XVII. sz.) egy személy szuverenitása mellett érvelt, de ezt egy, a nép által kötött "társadalmi szerződésből" eredeztette.(abszolutizmus) jogokról való lemondás az állam javára az érdekek védelme érdekében.
John Locke szerint az eredetileg természetes állapotban élő emberek társadalmi szerződést kötöttek természetes javaik védelmére, a kormányzás tehát a kormányzottak megegyezésén alapul.
XVIII. század dualista felfogás (angol polgári forradalom → Locke-1670). Királyi hatalom korlátozása a parlament által. Az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág. Tulajdon védelme. Képviseleti rendszer. Törvényhozó - végrehajtó - föderatív hatalmi ág
Montesquieu: 1798 Törvények szelleméről törvényhozás - végrehajtás - bíráskodás a hatalmi ágak elválasztása.
Jean-Jacques Rousseau Társadalmi szerződés c. művében a szuverenitás elméleti alapját, az ún. népszuverenitást rakta le. Ez azt jelenti, hogy a nép részese a hatalomnak, a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban, s a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg. A fő végső hatalom, a szuverén a nép/nemzet.
Először az 1776-os Virginiai jognyilatkozatban jelenik meg.

Ez a folyamat vezetett a polgári átalakulás keretében a népfelség, népszuverenitás elismeréséhez. A népfelség elvének a lényege, hogy ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. A népszuverenitással a köztársasági államforma harmonizál a legjobban, mert kifejezi, hogy az államfői jogokat gyakorló személyt vagy szervet a nép, illetve választott testülete bízza meg meghatározott időre az államfői jogok gyakorlásával, és a tevékenységéért szűkebb vagy tágabb értelemben legalább jogilag felelős. Két általános formája valósul meg jelenleg Magyarországon és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia.

A népszuverenitás elterjedésének hatása az államformára:

Előtte monarchikus- fajtái: abszolút, korlátozott, alkotmányos. születési előjogok életfogytig, az uralkodónak nincs felelőssége.
Köztársasági államforma alakul ki- a hatalom keletkezése, hossza, időtartalma, minősége megváltozik. Az államfőt választják, meghatározott időre és korlátozott illetve behatárolt jogi felelősséggel.
Törvényhozás, bíráskodás, végrehajtásban hogyan valósul meg a néprészvétel => közvetlen vagy közvetett módon. Ez alapján:

Elsősorban a közvetett mód terjedt el → OGY, önkormányzatok
Közvetett mód: népszavazás a leggyakoribb formája

Közvetett demokrácia: 

A közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselőket küld az OGY-be és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a törvények megalkotása vonatkozásában érvényesül elsősorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormányzatok képviselőtestületi tevékenységében is jelentős szerepet játszik a rendeletalkotás.) Elsődleges a képviseleti hatalom gyakorlása, kiegészítő a népszavazás.

Közvetlen demokrácia: 

A közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvető politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb. Intézményei állami szinten sehol sem kerülnek kizárólagos alkalmazásra, azonban a képviseleti és közvetlen demokrácia intézményeinek együttes alkalmazása számos országban elterjedt.

A közvetlen demokrácia különböző technikai elemeken keresztül valósul meg:

Népgyűlés: Svájc - a községek nagy részében népgyűlés dönt fontos kérdésekben,
Népi vétó: Olaszország - népszavazást kell tartani tv/tv.erejű jogszabály részleges vagy teljes hatályon kívül helyezéséről, ha min. 500e választópolgár vagy 5 régió tanácsa kéri,
Népi kezdeményezés, népi iniciativa: fontos elvi kérdés eldöntésére,
referendum/népszavazás: lehet ügydöntő vagy konzultatív, mindkettő lehet kötelező v. fakultatív. Ügydöntő eredménye kötelező, a konzultatív eredménye irányadó. Elrendelés szerint: kötelezően (obligatórius)-ki kell írni, fakultatív: ki lehet írni (képviseleti szerv dönt róla). Területi hatálya: országos, területi vagy helyi,
a plebiszcitum (néphatározat) fogalmát illetően eltérőek a felfogások:

A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalommegosztás formája, ami országos és helyi szinten érvényesül. Ennek megfelelően szabályozása is országos és helyi szintű. Országos szinten a szabályozást három tv. biztosítja:

A népszavazásnak két formája lehet:

1. Ügydöntő/döntéshozatali vagy 2. véleménynyilvánító/konzultatív népszavazások:

Tárgya az OGY hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet népszavazást tartani:

Népszavazást kezdeményezheti:

Az OVB dönt a felmerült kérdésről, illetve az aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről. Döntése arra vonatkozik, hogy a kérdésben lehet-e népszavazást tartani, milyen a kérdés megfogalmazása (csak igennel és nemmel lehet válaszolni), az ív megfelel-e a törvényes követelményeknek. Megtagadhatja a hitelesítést: a témakör nem az OGY hatásköre, a témakörben nem lehet népszavazást tartani, a kérdés megfogalmazása nem a törvényeknek megfelelő, illetve az aláírást gyűjtő ív nem megfelelő. A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fellebbezni, ami 15 napon belül elbírálja a panaszt. Ha engedélyezik, 4 hónapig lehet aláírást gyűjteni, az OVB ellenőrzi az aláírásokat. A kérdés hitelesítéséről, állampolgári kezdeményezés esetén a határidőben benyújtott megfelelő számú aláírásról az OVB elnöke tájékoztatja az OGY elnökét, ezt követően az OGY a kezdeményezést köteles napirendre tűzni. Kötelezően kiírandó népszavazásnál 15 napon belül, kiírható népszavazásnál 30 napon belül.
A népszavazás elrendeléséről az OGY egyszerű szótöbbséggel dönt, kötelező elrendelni, ha 200e kezdeményezte. 100-200e között az OGY dönti el, hogy a népszavazást ügydöntő vagy konzultatív legyen-e, hogy elrendelje-e. Dönt továbbá a népszavazás költségvetéséről. Kötelező népszavazás, ill. OGY által elfogadott, de Közt. Elnök által még alá nem írt tv. megerősítése csak ügydöntő lehet. 200e kezdeményező esetén csak a költségvetésről dönt. Időpontot Közt. Elnök tűzi ki a szavazás napja előtt legkésőbb 90 napon belül. Nem lehet nemzeti ünnepre, illetve önkormányzati választások (+- 41 nap) napjára kitűzni.

Népszavazás résztvevői:

Népszavazás eredménye:

Ügydöntő népszavazás esetén: érvényes a népszavazás, ha 50%+1 fő részt vett, és az összes választópolgár több mint 25%-a azonos választ adott.

Országos népi kezdeményezés: 

50e választópolgár nyújthatja be azért, hogy az OGY hatáskörébe tartozó kérdést az OGY tűzze napirendre. Két hónap az aláírásgyűjtésre. OVB-nek adják be. Csak kötelező formája van. Meg kell tárgyalni.

Helyi népszavazás:

Tárgya: helyi önkormányzat képviselőtestületének körébe tartozó kérdés.
Önkormányzat képviselőtestülete köteles kiírni: községegyesítés, megszűnése, új község létrehozása, községből való kiválás, közös képviselőtestület alakítása, abból kiválás ügyében.
Nem rendelhető el: költségvetés, adónem és annak mértéke, szervezeti, működési személyi kérdésekben, képviselőtestület feloszlatásáról.
Polgármesternél kezdeményezheti a települési képviselők 1/4-e, képviselőtestület bizottsága, civil szervezet önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár. Ez nem lehet kevesebb, mint a népesség 10%-a, és több mint a 25%-a. 500 főnél kisebb településen népgyűlés lehetséges.
Az aláírásokat a helyi választási irodának kell benyújtani. Az aláírások összegyűjtésére 1 hónap áll rendelkezésre.
Részt vehet: minden nagykorú állampolgár, akinek tartózkodási helye azon a településen van, ahol a helyi népszavazást kiírták.
Érvényes, ha a választásra jogosultak közül minimum 50%+1 fő szavazott
Eredményes: ha a szavazók 50%-a +1 fő azonos választ adott.
Eredménye kötelező.

Helyi jellegű népi kezdeményezés:

Minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
Kezdeményezheti: önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó. Nem lehet kevesebb, mint a lakosság 5%-a és nem lehet több, mint a lakosság 10%-a.

Jogorvoslati lehetőség: Alkotmánybírósághoz lehet fordulni az OVB (jóváhagyó/elutasító) döntése ellen, ill. az OGY (elrendelő/elutasító) határozata ellen. A keresetet 3 napon belül kell benyújtani. AB jóváhagyhatja az OVB/OGY döntését, ha nem hagyja helyben, akkor megsemmisíti a döntést és az eljáró szervet új eljárásra utasítja