Pénzügy Sziget

13. A foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei.

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Kategória: Személyügy tételek
Találatok: 6279

A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen a működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók.

A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei.

Fogalma:

Aktív eszközcsoport, ami a foglalkoztatás elősegítésére szolgál.

Célja:

Hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra azok, akik kiszorultak. A kínálatot megpróbálja a kereslethez igazítani.

Típusai:

Követő- (a már kialakult feszültséget kezeli, amikor a személy megjelenik a  munkaügyi központban) és preventív típusú aktív eszközök (mielőtt kirúgjuk próbáljuk meg képezni, esetleg átképezni.)

Szempontok:

Mi a célja - mi a mértéke – milyen időtartamra vonatkozik?

  • képzési támogatás
  • a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti
  • jellemzően a ráfordított összeg kb. 40-50%-a. A támogatás formája lehet: a képzés költségei egészének vagy egy részének biztosítása, kereset kiegészítés (a képzés alatt a munkaügyi központ a kieső összeget pótolja), esetleg pótlékszerű juttatás.
  • a képzés tartamáig jár.
  • Intenzív álláskeresés:
    • a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti
    • az álláskeresés ésszerű, járulékos költségei,
    • max. 180 napig, ha előbb elhelyezkedik a támogatás 50%-át megkapja.
  • Vállalkozóvá válás támogatása:
    • segíteni, hogy vállalkozóvá váljon, ha munkanélküli lett
    • 50 %-ban hozzájárulnak a költségekhez, irodabérlet, hitelfedezet
    • 6 hónapra
  • Foglalkoztatást bővítő támogatás:
    • bértámogatás, tartós munkanélküliek munkapiacra történő visszahelyezésére lehet kapni. Ez a leghatékonyabb rendszer, a munkaadó kapja,
    • a munkabér 50-100%-ig terjedhet,
    • 1 éven keresztül kapja.
  • Továbbfoglalkoztatási támogatás:
    • bértámogatás, tartós munkanélküliek munkapiacra történő visszahelyezésére lehet kapni
    • a munkabér 50-100%-ig terjedhet,
    • megegyezik az időtartam az előzővel (1 év), de kötelezettsége a munkaadónak, hogy ugyanennyi ideig tovább is kell foglalkoztatnia a fószert.
  • Közhasznú munka támogatása:
    • nem közmunka, ez a legnépszerűbb, a támogatást a közvetlen feladatot ellátó intézmények kapják, a címzettje nem lehet profitorientált intézmény. Pl.: önkormányzatok,
    • a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 70-90 %-a lehet,
    • időtartama maximum 1 év
  • Munkahelyteremtés támogatása:
    • pályázat útján nyerhető el
    • 300-500 ezer forint / 1 munkahely,
    • létrehozás/alkalom.
  • Álláskeresést ösztönző támogatás:
    • munkanélküli járadék folyósítását követően egy bizonyos ideig, egy bizonyos összeg, ami
    • a nyugdíjminimum 85 %-a
    • a támogatás 180 nap, 6 hónap, 45 éven felüliek esetében 270 nap.
  • Önfoglalkoztatás támogatása:
    • vállalja, hogy munkaviszonyán belül, gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Munkanélküli egyéni vállalkozást indít,
    • 20 % saját forrás + biztosíték, akkor maximum  1 000 000 forint. kamatmentes támogatást kap.
  • Járulékátvállalás: cégek, munkáltatók esetében, meghatározott ideig a járulékot átvállalják.
    • Megváltozott munkaképességűek támogatása: a rehabilitációs alapból lehet igénybe venni, bővítésre, fejlesztésre, beruházásra, pályázat útján.
    • Fiatal munkanélküliek támogatása: munkaadó kapja, ha munkatapasztalat megszerzésére lehetőséget biztosít, a munkabér 50-100 %-ig.
    • Munkaerőpiaci programok támogatása: adott térségben képzési program összeállítása, ami foglalkoztatásra irányul.
  • Területi mobilitást elősegítő, ösztönző támogatás: helyközi utazás, csoportos szállítás, toborzás, lakhatási támogatás.   
Maga az aktív rendszer alapvetően jól működik, a hatékonyságával vannak még problémák, az EU csatlakozás után mese nincs, szigorodnak a körülmények.    

A foglalkoztatáspolitika passzív eszközei:

Fogalma:

A munkanélküliek ellátásával, az aktív lakosság szolidaritását fejezi ki. A passzív eszközök a foglalkoztatáspolitika inkább kényszerűségből, kötelezettségből vállalt és alkalmazott, átmeneti eszközei. Az átmenetileg a munkaerőpiac szélére sodródottak megélhetéséről ugyanis mindenképpen gondoskodni kell.    

Típusai:

  • munkanélküli járadék: különbség a munkanélküli segély és a munkanélküli járadék között az, hogy a segély alapja a rászorultság elvén, a járadék a biztosítottság elvén működik. Alapja az 1 %-os munkavállalói járulék.

Kit illet meg?

  • aki regisztrált munkanélküli,
  • aki a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezett,
  • aki rokkantság, baleseti nyugdíjra nem jogosult, és táppénzt sem kap,
  • munkát akar vállalni, de számára a munkaügyi központ nem tud megfelelő állást kínálni (együttműködni azonban szükséges).

Összege:

A munkanélkülivé válást megelőző 4 naptári negyedév átlagkeresetének 65 %-a. Az átlagkereset számítás negyedévenként történik. Az összeg minimum a nyugdíjminimum (21.800 Ft) 90 %-a, maximum a nyugdíjminimum kétszerese.   

Időtartama:

Mennyi ideig fizette a járulékot, a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben mennyi napot töltött munkaviszonyban, 5 nap munkaviszony = 1 nap munkanélküli járadék (minimum 40 nap, maximum 270 nap).    

  • nyugdíj előtti munkanélküli segély: -- 5 évvel a nyugdíjkorhatárt megelőzően, -- megfelelő idejű munkaviszony esetén, -- legalább 140 napig kapott munkanélküli járadékot, -- nincs számára munkalehetőség. Mértéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a.
  • költségtérítés: a munkanélküli személy költségeit (pl.: munkakeresés) meg kell téríteni. Ha a munkahelykeresés tartósan sikertelen marad, a foglalkoztatáspolitika kénytelen lemondani a munka nélkül maradókról. A további sorsát ugyan követi, de ellátásukat tekintve átadja őket a szociálpolitikának. Ezét a szociálpolitikai ellátás a foglalkoztatáspolitika passzív eszközeinek feltétlen szükséges követő eleme.
  • rendszeres szociális segély: a rászorultság elvén működik. Akkor jár, ha az érintett kimerítette a munkanélküli ellátást, a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 80%-át és vállal legalább 30 nap közcélú munkát.

Munkaerő-piaci szolgáltatások:

A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, az ahhoz való jutást és megtartást szolgáltatások nyújtásával is elősegíti, amelyeket munkaerő-piaci szolgáltatásoknak nevezünk, amelyek tulajdonképpen az aktív és a passzív eszközöket egészítik ki. 3 típusa van:

  • információnyújtás: többféle szolgáltatással együtt is nyújtható,
  • tanácsadás: pályaválasztási, pszichológiai, rehabilitációs, álláskeresési,
  • munkaerő közvetítés, párosítás: létrejöjjön a találkozás.

A www.eures.hu  európai foglalkoztatási szolgálat honlapon az EU 15 tagországára kiterjedően megjelennek az üres állások.

Jogutódlás a munkáltató személyében:

A jogban bizonyos tényállásokban alanyváltozás következhet be, kicserélődhet valamelyik alanyi pozícióban álló személy. A munkajogviszonyban ez kizárólag a munkáltatói alany vonatkozásában lehetséges, hiszen a munkavállalói pozícióban a munkajog a személyes teljesítés kizárólagosságából indul ki. 

A munkáltató jogutóddal való megszűnése (a jogutódlás) esetén a munkajogviszony fennmarad.

A jogutódlási tényállások két csoportba sorolhatók:  általános és jogügyleti jogutódlás.

Általános jogutódlás:

Az ide tartozó eseteket döntően az jellemzi, hogy egyes jognyilatkozatokhoz, illetve objektív körülményekhez jogszabály fűzi azt a joghatást, mely szerint a jogelőd valamennyi joga és kötelessége egy meghatározott időpontban a jogutódra száll át.

Jellemző esete:

Más gazdasági társasággá történő átalakulás, összeolvadás, beolvadás, különválás és kiválás, illetve közhasznú társasággá való átalakulás. Továbbá a szövetkezetek egyesülése, szétválása, az egyesületek más egyesülettel való egyesülése.

A természetes személy munkáltató halála nyomán is megvalósulhat az általános jogutódlás az öröklés nyomán.

Jogügyleti jogutódlás (Üzemátszállás):

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül a munkáltató egészének, vagy egy részének (üzem, üzlet, telephely) megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így az adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve a gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.

Itt nincs szó a munkáltató jogi értelemben vett megszűnéséről, csupán arról, hogy a munkáltató a gazdasági egységet, üzemet valamilyen jogügylettel másnak engedi át.

A továbbfoglalkoztatás a jogutódlásnak nem előfeltétele, hanem következménye. Tehát ha valamely személy gazdasági egységet szerez, úgy az ahhoz kapcsolódó munkajogviszonyokban munkáltatói pozícióba lép és e körben foglalkoztatási kötelezettség terheli.

A jogutódlás alapvető munkajogi hatása az, hogy a (fennálló) munkajogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra szállnak át. A jogok és kötelességek átszállása automatikus, nem szükséges jognyilatkozat, (az a jogszabály erejénél fogva következik be). A jogutód munkáltatónak a munkavállalóval szemben (utólagos) tájékoztatási kötelezettsége van.

A munkavállalót teljesítési kötelezettség terheli. A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.

Munkáltatók felelőssége:

Az Mt. 85/A § a jogelőd és a jogutód munkáltató egyetemleges felelősségéről rendelkezi az üzemátszállás eseteiben. A felelősség a jogutódlást megelőzően keletkezett munkáltatói tartozásokért az azt követő egy éves időtartamban áll fenn. A munkavállaló tehát követeléseit a volt munkáltatóval szemben is érvényesítheti, annak ellenére, hogy azok az általános szabály szerint a jogutódra szálltak át.

Az ún. jogviszonyváltás szabályai:

A munkajogi jogutódláshoz hasonló tényállások valósulhatnak meg akkor is, ha az átadásra-átvételre az Mt. és a Kjt, illetve a Ktv. Hatálya alá tartozó munkáltatók között kerül sor. Ezekben az esetekben a munkajogviszony megszűnik, és ezt követően kinevezéssel új közszolgálati jogviszonyok keletkeznek. Az erre vonatkozó ajánlatot a közszolgálati munkáltató köteles valamennyi munkavállalónak megtenni. A munkavállaló ezt az ajánlatot természetesen visszautasíthatja.

A jogviszonyváltás megfordítva is megtörténhet, tehát olyan esetekben, amikor a közszférából a magánszférába kerül a gazdasági egység. Ezekre a tényállások a Kjt, valamint a Ktv. Adott rendelkezései az irányadók. Ebben az esetben a két törvény alapvetően eltérő megoldást kínál. A Kjt. A volt közalkalmazottak új munkáltató általi kötelező átvételének elvén áll, de a Ktv. Ezt nem teszi kötelezővé. Ebben az esetben a munkáltató az általa választott (volt) köztisztviselőknek tesz munkaszerződéses ajánlatot, és az ajánlat lényeges tartalmát nem határozza meg a Ktv.

A jogviszonyváltások szabályozásának közös vonása, hogy a korábban másik munkáltatónál, (illetve törvény hatálya alatt) fennálló jogviszonyokat úgy kell tekinteni, mintha azokat az átvevőnél töltött volna a munkavállaló (közalkalmazott, illetve köztisztviselő).


Hírlevél

Befektetés TITKOK könyv

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Swingtrade DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tanfolyam Budapesten

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tőzsdetanfolyam DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam