Pénzügy Sziget
13. A foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei. - 5.0 out of 5 based on 1 vote

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen a működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók.

A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei.

Fogalma:

Aktív eszközcsoport, ami a foglalkoztatás elősegítésére szolgál.

Célja:

Hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra azok, akik kiszorultak. A kínálatot megpróbálja a kereslethez igazítani.

Típusai:

Követő- (a már kialakult feszültséget kezeli, amikor a személy megjelenik a  munkaügyi központban) és preventív típusú aktív eszközök (mielőtt kirúgjuk próbáljuk meg képezni, esetleg átképezni.)

Szempontok:

Mi a célja - mi a mértéke – milyen időtartamra vonatkozik?

  • képzési támogatás
  • a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti
  • jellemzően a ráfordított összeg kb. 40-50%-a. A támogatás formája lehet: a képzés költségei egészének vagy egy részének biztosítása, kereset kiegészítés (a képzés alatt a munkaügyi központ a kieső összeget pótolja), esetleg pótlékszerű juttatás.
  • a képzés tartamáig jár.
  • Intenzív álláskeresés:
    • a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti
    • az álláskeresés ésszerű, járulékos költségei,
    • max. 180 napig, ha előbb elhelyezkedik a támogatás 50%-át megkapja.
  • Vállalkozóvá válás támogatása:
    • segíteni, hogy vállalkozóvá váljon, ha munkanélküli lett
    • 50 %-ban hozzájárulnak a költségekhez, irodabérlet, hitelfedezet
    • 6 hónapra
  • Foglalkoztatást bővítő támogatás:
    • bértámogatás, tartós munkanélküliek munkapiacra történő visszahelyezésére lehet kapni. Ez a leghatékonyabb rendszer, a munkaadó kapja,
    • a munkabér 50-100%-ig terjedhet,
    • 1 éven keresztül kapja.
  • Továbbfoglalkoztatási támogatás:
    • bértámogatás, tartós munkanélküliek munkapiacra történő visszahelyezésére lehet kapni
    • a munkabér 50-100%-ig terjedhet,
    • megegyezik az időtartam az előzővel (1 év), de kötelezettsége a munkaadónak, hogy ugyanennyi ideig tovább is kell foglalkoztatnia a fószert.
  • Közhasznú munka támogatása:
    • nem közmunka, ez a legnépszerűbb, a támogatást a közvetlen feladatot ellátó intézmények kapják, a címzettje nem lehet profitorientált intézmény. Pl.: önkormányzatok,
    • a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 70-90 %-a lehet,
    • időtartama maximum 1 év
  • Munkahelyteremtés támogatása:
    • pályázat útján nyerhető el
    • 300-500 ezer forint / 1 munkahely,
    • létrehozás/alkalom.
  • Álláskeresést ösztönző támogatás:
    • munkanélküli járadék folyósítását követően egy bizonyos ideig, egy bizonyos összeg, ami
    • a nyugdíjminimum 85 %-a
    • a támogatás 180 nap, 6 hónap, 45 éven felüliek esetében 270 nap.
  • Önfoglalkoztatás támogatása:
    • vállalja, hogy munkaviszonyán belül, gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Munkanélküli egyéni vállalkozást indít,
    • 20 % saját forrás + biztosíték, akkor maximum  1 000 000 forint. kamatmentes támogatást kap.
  • Járulékátvállalás: cégek, munkáltatók esetében, meghatározott ideig a járulékot átvállalják.
    • Megváltozott munkaképességűek támogatása: a rehabilitációs alapból lehet igénybe venni, bővítésre, fejlesztésre, beruházásra, pályázat útján.
    • Fiatal munkanélküliek támogatása: munkaadó kapja, ha munkatapasztalat megszerzésére lehetőséget biztosít, a munkabér 50-100 %-ig.
    • Munkaerőpiaci programok támogatása: adott térségben képzési program összeállítása, ami foglalkoztatásra irányul.
  • Területi mobilitást elősegítő, ösztönző támogatás: helyközi utazás, csoportos szállítás, toborzás, lakhatási támogatás.   
Maga az aktív rendszer alapvetően jól működik, a hatékonyságával vannak még problémák, az EU csatlakozás után mese nincs, szigorodnak a körülmények.    

A foglalkoztatáspolitika passzív eszközei:

Fogalma:

A munkanélküliek ellátásával, az aktív lakosság szolidaritását fejezi ki. A passzív eszközök a foglalkoztatáspolitika inkább kényszerűségből, kötelezettségből vállalt és alkalmazott, átmeneti eszközei. Az átmenetileg a munkaerőpiac szélére sodródottak megélhetéséről ugyanis mindenképpen gondoskodni kell.    

Típusai:

  • munkanélküli járadék: különbség a munkanélküli segély és a munkanélküli járadék között az, hogy a segély alapja a rászorultság elvén, a járadék a biztosítottság elvén működik. Alapja az 1 %-os munkavállalói járulék.

Kit illet meg?

  • aki regisztrált munkanélküli,
  • aki a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezett,
  • aki rokkantság, baleseti nyugdíjra nem jogosult, és táppénzt sem kap,
  • munkát akar vállalni, de számára a munkaügyi központ nem tud megfelelő állást kínálni (együttműködni azonban szükséges).

Összege:

A munkanélkülivé válást megelőző 4 naptári negyedév átlagkeresetének 65 %-a. Az átlagkereset számítás negyedévenként történik. Az összeg minimum a nyugdíjminimum (21.800 Ft) 90 %-a, maximum a nyugdíjminimum kétszerese.   

Időtartama:

Mennyi ideig fizette a járulékot, a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben mennyi napot töltött munkaviszonyban, 5 nap munkaviszony = 1 nap munkanélküli járadék (minimum 40 nap, maximum 270 nap).    

  • nyugdíj előtti munkanélküli segély: -- 5 évvel a nyugdíjkorhatárt megelőzően, -- megfelelő idejű munkaviszony esetén, -- legalább 140 napig kapott munkanélküli járadékot, -- nincs számára munkalehetőség. Mértéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a.
  • költségtérítés: a munkanélküli személy költségeit (pl.: munkakeresés) meg kell téríteni. Ha a munkahelykeresés tartósan sikertelen marad, a foglalkoztatáspolitika kénytelen lemondani a munka nélkül maradókról. A további sorsát ugyan követi, de ellátásukat tekintve átadja őket a szociálpolitikának. Ezét a szociálpolitikai ellátás a foglalkoztatáspolitika passzív eszközeinek feltétlen szükséges követő eleme.
  • rendszeres szociális segély: a rászorultság elvén működik. Akkor jár, ha az érintett kimerítette a munkanélküli ellátást, a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 80%-át és vállal legalább 30 nap közcélú munkát.

Munkaerő-piaci szolgáltatások:

A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, az ahhoz való jutást és megtartást szolgáltatások nyújtásával is elősegíti, amelyeket munkaerő-piaci szolgáltatásoknak nevezünk, amelyek tulajdonképpen az aktív és a passzív eszközöket egészítik ki. 3 típusa van:

  • információnyújtás: többféle szolgáltatással együtt is nyújtható,
  • tanácsadás: pályaválasztási, pszichológiai, rehabilitációs, álláskeresési,
  • munkaerő közvetítés, párosítás: létrejöjjön a találkozás.

A www.eures.hu  európai foglalkoztatási szolgálat honlapon az EU 15 tagországára kiterjedően megjelennek az üres állások.

Jogutódlás a munkáltató személyében:

A jogban bizonyos tényállásokban alanyváltozás következhet be, kicserélődhet valamelyik alanyi pozícióban álló személy. A munkajogviszonyban ez kizárólag a munkáltatói alany vonatkozásában lehetséges, hiszen a munkavállalói pozícióban a munkajog a személyes teljesítés kizárólagosságából indul ki. 

A munkáltató jogutóddal való megszűnése (a jogutódlás) esetén a munkajogviszony fennmarad.

A jogutódlási tényállások két csoportba sorolhatók:  általános és jogügyleti jogutódlás.

Általános jogutódlás:

Az ide tartozó eseteket döntően az jellemzi, hogy egyes jognyilatkozatokhoz, illetve objektív körülményekhez jogszabály fűzi azt a joghatást, mely szerint a jogelőd valamennyi joga és kötelessége egy meghatározott időpontban a jogutódra száll át.

Jellemző esete:

Más gazdasági társasággá történő átalakulás, összeolvadás, beolvadás, különválás és kiválás, illetve közhasznú társasággá való átalakulás. Továbbá a szövetkezetek egyesülése, szétválása, az egyesületek más egyesülettel való egyesülése.

A természetes személy munkáltató halála nyomán is megvalósulhat az általános jogutódlás az öröklés nyomán.

Jogügyleti jogutódlás (Üzemátszállás):

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül a munkáltató egészének, vagy egy részének (üzem, üzlet, telephely) megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így az adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve a gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.

Itt nincs szó a munkáltató jogi értelemben vett megszűnéséről, csupán arról, hogy a munkáltató a gazdasági egységet, üzemet valamilyen jogügylettel másnak engedi át.

A továbbfoglalkoztatás a jogutódlásnak nem előfeltétele, hanem következménye. Tehát ha valamely személy gazdasági egységet szerez, úgy az ahhoz kapcsolódó munkajogviszonyokban munkáltatói pozícióba lép és e körben foglalkoztatási kötelezettség terheli.

A jogutódlás alapvető munkajogi hatása az, hogy a (fennálló) munkajogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra szállnak át. A jogok és kötelességek átszállása automatikus, nem szükséges jognyilatkozat, (az a jogszabály erejénél fogva következik be). A jogutód munkáltatónak a munkavállalóval szemben (utólagos) tájékoztatási kötelezettsége van.

A munkavállalót teljesítési kötelezettség terheli. A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.

Munkáltatók felelőssége:

Az Mt. 85/A § a jogelőd és a jogutód munkáltató egyetemleges felelősségéről rendelkezi az üzemátszállás eseteiben. A felelősség a jogutódlást megelőzően keletkezett munkáltatói tartozásokért az azt követő egy éves időtartamban áll fenn. A munkavállaló tehát követeléseit a volt munkáltatóval szemben is érvényesítheti, annak ellenére, hogy azok az általános szabály szerint a jogutódra szálltak át.

Az ún. jogviszonyváltás szabályai:

A munkajogi jogutódláshoz hasonló tényállások valósulhatnak meg akkor is, ha az átadásra-átvételre az Mt. és a Kjt, illetve a Ktv. Hatálya alá tartozó munkáltatók között kerül sor. Ezekben az esetekben a munkajogviszony megszűnik, és ezt követően kinevezéssel új közszolgálati jogviszonyok keletkeznek. Az erre vonatkozó ajánlatot a közszolgálati munkáltató köteles valamennyi munkavállalónak megtenni. A munkavállaló ezt az ajánlatot természetesen visszautasíthatja.

A jogviszonyváltás megfordítva is megtörténhet, tehát olyan esetekben, amikor a közszférából a magánszférába kerül a gazdasági egység. Ezekre a tényállások a Kjt, valamint a Ktv. Adott rendelkezései az irányadók. Ebben az esetben a két törvény alapvetően eltérő megoldást kínál. A Kjt. A volt közalkalmazottak új munkáltató általi kötelező átvételének elvén áll, de a Ktv. Ezt nem teszi kötelezővé. Ebben az esetben a munkáltató az általa választott (volt) köztisztviselőknek tesz munkaszerződéses ajánlatot, és az ajánlat lényeges tartalmát nem határozza meg a Ktv.

A jogviszonyváltások szabályozásának közös vonása, hogy a korábban másik munkáltatónál, (illetve törvény hatálya alatt) fennálló jogviszonyokat úgy kell tekinteni, mintha azokat az átvevőnél töltött volna a munkavállaló (közalkalmazott, illetve köztisztviselő).