Logisztika:

A vállalkozásoknál a kész termék meg az ahhoz kapcsolódó információk eljuttatása a felhasználóhoz, úgy hogy a 7M-nek (megfelelő) eleget tegyen.

Logisztika lényege, a 7M:

  • megfelelő termék
  • megfelelő minőségben
  • megfelelő állapotban
  • megfelelő helyen
  • megfelelő időben
  • megfelelő felhasználónak
  • megfelelő költségen

Általában már külső logisztikai cégek végzik

Logisztika területei:

  1. Beszerzés logisztika: a termelés ellátáshoz szükséges inputokat szerzik be
  2. Termelés logisztika: a beszerzés és a termelés közötti folyamatokat bonyolítja le
  3. Marketing logisztika: a kész termékek célpiacra való eljuttatását biztosítja

A logisztika rendező elvei ( a kiszolgálás és a költségek arányban legyenek egymással)

  1. Kiszolgálás:
    1. rendelkezésre állás:
      • a logisztika készenléti idejét adja meg
      • a piac igényeihez milyen gyorsan tudok alkalmazkodni
    2. kiszolgálási idő (reakció idő): az igény felmerülése és a teljesítés között mennyi idő telik el
    3. kiszolgálás minősége ( finomhangolás): az igényeknek milyen mértékben tudok eleget tenni
  2. Költségek
    1. Beszerzés költségei: szállítási díj, tárolási díj, biztosítás, termék díj, rendelési vagy feladási díj
    2. Készletezés költségei: raktározási, anyagmozgatási, biztosítási, adminisztrációs, egyéb
    3. Hiány költségei: ha az anyagigény nem elégíthető ki megfelelően pl.: állásidő, ködbér, többletköltség

Logisztikai stratégia:

A vállalkozás olyan terve, amely a termelés folyamatos biztosítását és fenntartását segíti elő.

Logisztikai stratégiát érinti:

  1. Beszerzés:
    • szállítókkal való kapcsolat
    • az anyagokra plusz igény megjelölése
    • megjelölhető más szállító
  2. Készletezés:
    • a beszerzett anyagok készletbe való bevitelét jelenti
    • megnézik: minőséget, mennyiséget, összetételt
  3. Elosztás vagy értékesítés: a terméket valami készletezési pontra jutassák el
  4. Információk eljuttatása: a termékhez kapcsolódó információk eljussanak a felhasználóhoz

Készletgazdálkodás

A készlet beszerzésével, tárolásával, mozgatásával, kiszolgálásával foglalkozik.

Készletgazdálkodás részterületei:

  1. Beszerzés:
    • milyen mennyiséget állítok elő
    • rendelési idő és szállítás közötti idő mekkora
    • milyen minőségben készül el a termék
    Paritás: az a hely, ahol a felelősség és a költségek felelőssége másra száll át
    Átvehetem az árut:
    1. a szállító telephelyén ( a költség és a felelősség a vevőt terheli)
    2. a vevőtelephelyén ( a szállítót terheli a felelősség és a költségek)
    3. fuvarozó telephelyén veszem át az árut (a szállító és a vevő fele-fele arányban viselik a felelősséget és a költségeket
  2. Anyagmozgatás:
    Fajtái:

    • raktáron belüli anyagmozgatás
    • raktárak közötti
    • szállítani kell a felhasználóhoz az árut
    • munkahelyek között (egyik megmunkálási folyamatról a másikra szállítják)
  3. Tárolás: anyagmozgatás megszakítása
    1. Fix rendszer: minden készletnek meg van a hely
    2. Szabad rendszer: nincs meghatározva a készlet helye
    Bizonylatai:
    • bevételezési jegyek ( milyen készletet raktak a raktárba)
    • kivét jegy
    • visszavételezési jegy
    • nyilvántartási kartonok
    • átadási jegyek
  4. Kiszolgálás: készletek kiszállítása a jelentkező igényeknek megfelelően
    Módszerei:
    • FIFO rendszer (first in first on): ami elsőre bekerül, az elsőre kikerül pl.: élelmiszerek
    • LIFO (last in first on): mai utolsóként kerül be az elsőként kerül ki
    • PRI (prioritás): fontosság alapján szolgálnak ki
    • RND: véletlenül szolgálnak ki
  5. Értékesítés: véső felhasználóhoz való eljuttatást jelenti
    Az értékesítés függ attól, hogy hány telephelye van vagy raktára a vállalkozásnak.
    Általában van egy központi raktár és sok kisraktár, ebből következik:
    1. nyomás modell: központi raktár rányomja a termékeket a kis raktárakra
    2. szívás modell: elszívják a nagy raktártól a termékeket

Készletgazdálkodás alapfogalmai:

Összes készlet:

Saját előállítású készlet meg vásárolt készlet

Készletfajta:

Amit a számvitel együtt kezel

Készletféleségek:

Konkrétan készletezett termékek

Anyagkészlet:

  • alapanyag
  • segédanyag
  • üzemanyag
  • egyéb tartalékok vagy alkatrészek
  • egyéb anyagi eszközök pl.: munkaruha, védőruha

A készletek csoportosítás:

  1. Egymáshoz való viszony alapján:
    1. Függő keresletű: csak együttesen használhatók fel
    2. Független keresletű készlet: egymástól függetlenül használható fel
  2. Keresettségük alapján vagy hasznosság alapján:
    1. Inkurrens: régóta nem keresett készlet
    2. Immobil: régóta nem mozgó készlet
    3. Felesleg: belátható időn belül nem tudja hasznosítani
    4. Slack: valamilyen komplementer (kiegészítő) vagy input hiánya miatt nem tudják használni

Készletek vertikális felosztása:

  1. Biztonsági készlet: minimum készlet szintet jelent, ez alá nem süllyedhet
  2. Jelzőkészlet: utánpótlásra vonatkozik
  3. Átlagkészlet: biztonsági készlet + folyókészlet fele
  4. Folyókészlet: két utánpótlási idő között rendelkezésükre álló készlet
  5. Maximális készlet: maximális készlet mennyiség
  6. Normán felüli készlet: meghaladhatja a maximális készletet előírt készletet jelenti

Készletnormák:

Megadják, hogy mennyiségben, értékben és időben mekkora a megengedhető készlet szint.

  1. Nettó norma: azt a mennyiséget, ami egy termékbe ténylegesen bekerül
  2. Bruttó norma: nettó norma + veszteség pl.: hulladék
  3. Beszerzési norma: bruttó norma + szállítás + tárolás + raktározás
  4. Anyag kihozatali mutató: nettó norma / bruttó norma

A normákat megállapítható: becsléssel, statisztika alapján, gazdasági műszaki kritériumok alapján