Pénzügy Sziget

10. Határozza meg a vállalkozások stratégiai tervezésének fogalmát, célját, a tervezési folyamat szakaszait! Ismertesse a stratégia tartalmi elemeit, főbb fajtáit és megvalósításának feladatait!

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Kategória: Vállalkozás gazdaságtan tételek
Találatok: 1910

Stratégia:

A küzdelem megtervezésének a tudománya.
A vállalat stratégiája olyan írásban rögzített koncepció, amely tartalmazza a vállalat hosszú távú terveit, céljait és ezek elérési eszközeit.

Stratégia kidolgozás oka:

  • változó környezet
  • az erőforrások szűkössége

Stratégia jelentősége:

  • segíti a környezeti alkalmazkodást
  • segíti az erőforrások elosztását
  • irányt mutat a vezetésnek.

Stratégia kialakítási módjai:

  1. Tervező típusú: / legfejlettebb /, erős nagyvállalat készíti, ahol a piac prognosztizálható, folyamatosan tervezik a stratégiát.
  2. Vállalkozási típusú: az élre törő vállalatok stratégiája, keresik az új lehetőségeket, nagy lépések, nagy kockázat, helyzettől függő döntések.
  3. Adaptív típusú: a vállalat a pozíciótartásra törekszik, általában bonyolult környezetben kis lépésekben halad, azaz válaszol a kihívásokra.

A stratégia szintjei:

  1. Vállalati szintű
  2. Üzletági szintű / üzleti egységek, nyereségközpontok vagy profit rendszerek, divízió /, olyan elkülönült alapegység (terület vagy termék), ami a vállalatból kiszakítva képes lenne önállóan működni.
  3. Funkcionális egységek szintje (költség központok, cost centerek), ezek a végrehajtó egységek például: anyaggazdálkodás.

Stratégia fajtái:

  1. Költség vezető stratégia: alacsony árakkal próbál a piacon nagy részesedésre szert tenni
  2. Megkülönböztető stratégia: termékek egyedi jellemzője
  3. Koncentráló stratégia: fogyasztói igényekhez próbál alkalmazkodni

A tervezés szakaszai:

  1. Helyzetelemzés
  2. Stratégiai cél kitűzése
  3. Lehetséges megoldási utak, azaz alternatívák kidolgozása
  4. Döntés vagy választás, azaz a stratégia elfogadása
  5. A stratégia végrehatása, ellenőrzés, visszacsatolás

Stratégia kidolgozása során:

  1. Küldetés tisztázása: a profit célt konkretizálja, azaz milyen fogyasztói igényt akar kielégíteni a vállalat és hogyan.
  2. Fontos versenyhelyzet vizsgálata: cél a versenyelőny feltárása
    1. Vizsgálati módszer: vállalati szinten kiterjed valamennyi szereplőre (vevő, versenytárs, szállító), SWOT elemzés (Gyelv – gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek), további módszer lehet: a csoportos döntési technikák alkalmazása, Brainstirming- ötletroham, Delphi.
    2. Üzletági szinten: úgynevezett portfolió elemzésen alapul.

BCG mátrix vizsgálati szempont: piaci részesedés (a versenytárshoz viszonyított részesedés), a minősítés lehet alacsony és lehet

Kérdőjelek: magas növekedés, a részesedés alacsony! Ígéretes termék, sok pénz a felemelkedéshez:

  1. támogatni, hogy sztár legyen
  2. lesüllyeszteni
  3. félretenni, továbbfejleszteni

Sztárok:

  • magasan nő az igény „én” vagyok a piacvezető
  • további támogatást kell adni.

Fejős tehenek:

  • magas a részesedés, de a vonzerő csökken, kiöregedett sztárok
  • tartani, amíg profitot hoz
  • aratás, leszedni a hasznot

Döglött kutya:

  • semmire sem jó termék
  • meg kell szüntetni.

Egy normális termék mindegyiket átéli.
A módszernek azaz előnye, ami a hátránya, mert nagyon egyszerű

  • GE Mekinsey mátrix: minden fontos tényezőt képes vizsgálni, ezeket a tényezőket kritikus tényezőknek nevezzük:
    1. belső helyzettel kapcsolatos, ez az évi versenyképességemet határozza meg.
    2. külső kritikus tényezők, a piaci vonzerőt határozzák meg.

A kiválasztott tényezőket 1-5-ig osztályozzuk, majd az osztályzatokat átlagoljuk, az átlag alapján értékeljük a terméket.

  • alacsony: 1-2,33
  • közepes: 2,34-3,67
  • magas: 3,68-5

Előnye: sok tényezőt képes figyelembe venni.
Gond: rossz a tényező kiválasztása, helytelen osztályozás, tényezők súlyozása.
Mindkét módszer segíti a döntéseket, viszont a bővítéshez nem ad információt, mivel a meglévő termék struktúrával dolgozik.
A stratégiában fontos feladat a szinergia: különböző stratégiák összehangolása és így a legjobb hatást érhesse el

Nemzetközi vállalatok stratégiája:

A vállalatok erősségére épít.

  1. Magas technológiai színvonal: termékexportra épít
  2. Átlagos technológiai színvonal: a technológia egyszeri eladásából magas profit.
  3. Magas vezetési szint: adódó lehetőségek kihasználása
  4. Az erőforrások eltérő árkülönbözeténél a termelés telepítése, azaz a működő tőke export, oda viszem a terméket, ahol olcsóbb.

Stratégiai szövetségek:

a vállalatok közötti hosszú távú megegyezések

  1. Horizontális: az azonos piacon lévő vállalatok (versenytársak) megegyezése.
  2. Vertikális: az azonos termelési ill. elosztási láncban lévők szövetsége, csökken az erőforrás függőség, információáramlást segíti.
  3. Vegyes: 1-1 probléma megoldására jön létre, bárki tagja lehet.

A stratégia végrehajtása: A vezetés feladatai:

  1. Az erőforrások szétosztása
  2. A megfelelő szervezeti, vezetési rendszer
  3. A vállalati kultúra fejlesztése
  4. A stratégiai és az operatív vezetés közötti összhang
  5. Az ellenőrzés, visszacsatolás, vizsgálni kell a zavar okait.
    • részterület zavar
    • egész vállalatra kiterjedő zavar
    • egész gazdaságra kiterjedő zavar

Hírlevél

Befektetés TITKOK könyv

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Swingtrade DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tanfolyam Budapesten

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tőzsdetanfolyam DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam