A piaci egyensúly
A keresleti és kínálati függvényeknek közös koordináta- rendszerben való ábrázolásával és viszonyuk elemzésével nagyon összevont formába jellemezhetjük egy termék piacát. A kínálat és kereslet mennyisége ugyanarra a termékre vonatkozik. Az így kapott ábra a közgazdaságtan legalapvetőbb eszköze a Marshall - kereszt néven ismeretes. Mindig meg kell különböztetnünk egy termék vagy egy szolgáltatás „piaci” árát az „egyensúlyi” árától. A termék mindenkori ára piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi ár is egyben.
Az egyensúlyi ár az a kitüntetett piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége éppen megegyezik. Piaci egyensúly esetén mind az eladó, mind a vevők elégedettek a kialakult piaci helyzettel. Az érvényes piaci ár mellett nincsen eladatlan termék, illetve kielégítetlen fizetőképes kereslet.
Egyensúly esetén a teljes keresleti és kínálati görbének az egyensúlyi pont előtti (attól balra helyezkedő) szakasza „él”. Az egyensúlyi ár alatti kereslet egy potenciális vevői tartalék arra az esetre, ha bármi folytán a piaci ár csökkenne.
A piaci ár valamely terméknek a piacon érvényesülő tényleges ára, amely a vevői és eladói szándékok viszonyát fejezi ki, és ezek alakulásától függően folyamatosan változhat.
Amikor ténylegesen kialakuló piaci ár valamiért kisebb lesz az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkeresletet okoz: az adott ár mellett a keresett mennyiség meghaladja az eladásra kínált mennyiséget. Ha a ténylegesen kialakuló piaci ár valamilyen oknál fogva magasabb az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkínálatot idéz elő a piacon: az adott ár mellett a kínálat mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget, s ezért az eladónak nehézsége támad a megtermelt termékek eladásakor.
Munkanélküliség
Akkor alakul ki amikor a kínált munkaerő nagyobb, mint a kereslet.
Munkanélküliség fajtái:
- Önkéntes vagy szándékolt munkanélküliség: amikor az aktív munkaerő adott feltételek mellett nem hajlandó munkát vállalni (nagyobb a bérigény, mint amit a piac nyújt)
- Súrlódásos munkanélküliség: rövid távú munkanélküliség, amely az emberek önkéntes munkahely-változásából, a munkahelykeresés idejéből ered.
- Technológiai munkanélküliség: technikai-technológiai fejlődés miatt a termelékenység nő, ezért csökken a munkaerő iránti kereslet.
- Strukturális munkanélküliség: akkor alakul ki, ha a munkaerő-kereslet és –kínálat összetétel eltér egymástól. (pl.: szakképzettség földrajzi hely, nemek stb.)
- Konjukturális munkanélküliség: gazdasági válság és visszaesés váltja ki.
Munkanélküliség kialakulásának okai:
- Konjukturális
- demográfiai
- reálbérek alacsony szintje
- képzettség hiánya
- kényszerű munkanélküliség
- önként vállalt munkanélküliség
Infláció
Az árak folyamatos és tartós növekedésével alakul ki.
Defláció: az árak csökkenésével alakul ki
Az infláció alapvető oka az, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
Infláció fajtái:
- Költséginfláció: ha az árak emelkedésének oka az, hogy a termelési költségek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység.
- Strukturális infláció: egy adott iparágban növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- Kúszó infláció: az árak több éven keresztül tartó emelkedése, amely évi átlagos üteme nem éri el a 10%-ot. 1-2 számjegyű.
- Vágtató infláció: az árak növekedése két számjegyű.
- Hiperinfláció: ha a mérték meghaladja a 100%-ot, vagyis 3 számjegyű.
A fix pénzjövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok az infláció szenvedő alanyai, mert reáljövedelmük csökken azáltal, hogy az áremelkedés gyorsabb ütemben növekszik, mint pénzjövedelmük.
A hitelezők azért szenvedő alanyai az inflációnak, mert az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
A pénzüket megtakarító emberek azért vesztenek, mert az árak emelkedésével csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Az inflációnak vannak haszonélvezői is: a rugalmas pénzjövedelemmel rendelkező csoportok, az adósok és a spekulánsok.