Kik jogosultak a rokkantsági nyugdíjra?

A rokkantsági nyugdíjra csak az lehet jogosult, aki

  1. rokkantnak minősül;
  2. a szükséges szolgálati időt megszerezte; és
  3. rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. 

A rokkantság megállapítása

A rokkantságot és annak fokozatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságai véleményezik.
Rokkantnak kell tekinteni életkortól függetlenül minden olyan személyt, aki

  1. egészségromlás, továbbá testi vagy szellemi fogyatkozás következtében;
  2. a munkaképességét 67 %-ban elvesztette; és
  3. az állapotában javulás egy évig nem várható. 

A rokkantságnak három fokozata lehet:

  • a 3. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik nem teljesen munkaképtelenek;
  • a 2. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek, de mások gondozására nem szorulnak;
  • az 1. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek és mások gondozására szorulnak. 

Mennyi szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyugdíjhoz?

A szolgálati idő kiszámításánál azokat az időszakokat lehet figyelembe venni, amelyek alatt a megrokkant személy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy amelyeket társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. tv.) alapján szolgálati időnek kell tekinteni. 
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor mindig a megrokkanás időpontjában már betöltött életkort kell figyelembe venni. 

A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoznak mindazok, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek. Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül például a föld alatti bányában dolgozó vájárok, az olvasztárok vagy az ionizáló berendezéssel dolgozó orvosok munkaköre.
Aki a megrokkanásakor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt még nem érte el, akkor is jogosult lehet e nyugellátásra, ha az alacsonyabb korcsoporthoz előírt szolgálati idővel már rendelkezik és ezt követően a szolgálati idejében 30 napnál hosszabb megszakítás nem volt. 

A rokkantsági nyugdíj egyéb feltételei

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem dolgozhat rendszeresen.
A jogosultság elbírálásakor nem rendszeresen dolgozónak az tekinthető, aki:

  1. a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, vagy
  2. ennél már korábban is rövidebb munkaidőben dolgozott és a megrokkanását követően a munkaideje tovább csökkent. 

A jövedelem pedig akkor tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább 20 %-kal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél.

(2) Az öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.

Milyen esetben szüntetik meg a rokkantsági nyugdíjat?

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik,

  1. ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant; vagy
  2. ha rokkant ugyan, de
  • már rendszeresen dolgozik; vagy
  • keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. 

Mennyi a rokkantsági nyugdíj összege?

A rokkantsági nyugdíj mértéke

  1. a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól;
  2. a megszerzett szolgálati idő tartamától; és a
  3. a rokkantság fokától függ. 

A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege minden évben, a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedik.  Ennek megfelelően a 2007-ben megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb havi összege januárban:

  1. a 3. rokkantsági csoportban 26 830 forint,
  2. a 2. rokkantsági csoportban 28 040 forint,
  3. az 1. rokkantsági csoportban 29 070 forint,
  4. amely összegek a 2007. február 14-ét követően megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíjak esetében - az előző csoportok szerint - 27 130, 28 340 és 29 370 forintra változnak azzal, hogy a 2007. februárra járó ellátást a jogosultaknak már az emelt öszzeggel kell megállapítani. 

A törvény a rokkantsági nyugdíj felső határát is megállapította: a rokkantsági nyugdíj nem lehet magasabb a havi átlagkeresetnél. 
Amennyiben a rokkant személy a magánnyugdíj pénztárba is fizetett tagdíjat és nem döntött úgy, hogy az ide befizetett összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalják át, akkor a rokkantsági nyugdíjként járó összegnek csak a 75 %-át fogják részére megállapítani.