Adójogalkotás:
Az adótényállás feltételeit az adótv. rendelkezése határozza meg:
- a jogfejlesztésben aktív a jogalkotása szerepe , hiszen az adótv-ek nagyrésze évente változik / változás okai: adópolitikai célok, inkonzisztenciák, hoghézagok, párhuzamosságok feloldása/
- ’87-88 adóreform óta bizonyított, hogya a tv-i forma nem teremt stabilitást, igaz, hogy a reformmal megszünt a korábbi absztrakt-ideológiai meghatározottság, de növekedett a
- veszélye annak, hogy a gazdaság-pénzügyi polititka pillanatnyi elképzeléseknek rendelődik alá
- köv: adójogszabályok inflálódnak, ennek okai: a, gyors T-i és Gazd-i változások b, jogalkotási technika fogyatékossága
- Adójog inflációjának okai:
- a, pénzügyi polititkai elképzeléseket közvetlenül kívánják átvinni az adójogba / kimarad a jog sajátos, értékelő mechanizmusa/
- b, a reálszféra elképzeléástől eltérő reakcióira ismételten választ kell adnia a tv-nek, ami a magatartások egyedi meghatározásához vezet, az ilyen szabályozáshoz
azonban az adójogi norma - szerkezeténél fova - nem alkalmas - c, a jog jellegzetessége, hogy konzervál, a fennálló helyzetet stabilizálja, viszont a pénzügypolititkának a konfliktusok gyors feloldása lenne a szerepe
- d, a helyesbítési kényszer kiszámíthahatlansághoz vezet, ami a gazdálkodási önállóság feltételeit veszélyezteti és az adózást is a vállalkozás kockázati elemévé teszi
- e, az adójogi intervenció lehetőségének túlértékelése ha az adójogi normák olyan életviszonyokat rendeznek, amiket jogon kívüli eszközökkel hatékonyabban lehetne pl: feketegazdaság adóztatása, ha adójogi normával szabályoznak olyant jogviszonyt, amelyre más jogákak alkalmasabbak lennének pl: közig tilalmak
- f, ha a jogalkotás során mellőzik a gazd-i és jogi környezet vizsgálatát, mert ez átfedésekhez és hiányokhoz is vezethet pl: SZJA ’96-os szabályai
Adaptáció:
- adózási technikák, modellek és szervezeti megoldások átültetése a hazai jogba
nemzetközi kereskedelemben elkerülhetetlen más országok modelleinek átvétele - különösen a főadók tekintetében - pl:ÁFA - ahol nem is igazán vannak már nemzeti megoldások, a pénzügyi politika mozgástere már-már leszűkült a modellek közti válsztási lehetőségre
- csak a tőkeerős országok engedhetik meg maguknak, hogy sajátos, új formákat vezessenek be pl: USA nincs hozzáadott értékadózás
- az adómodellek és technikák meghonosítása azonban hosszabb időt vesz igényba
Adójog kodifikációja:
- a hazai adójogi normarendszer egésze nem szabályozható egyetlen kódexben
- ’80-as évek második felétől teremtődött meg a részleges kodifikáció alapja és feltétele
- ’90-ben lezárult az adózás rendsjének tv-i szabályozása /az adózás közös anyagi és eljárási normáinak rendezésével/
- a kódex nem fogja át a vámokat és nem vált le teljesen az Állig ált eljárási szabályairól
- kodifikáció gyakorlati indoka: kiküszöbölje az egyes adónemeket szabályzó tv-ek anyagi és eljárási normáinak azonos- hasonló- ellentétes rendezését
- jogszabályok fordított hierarchiája érvényesül az adójogi normáknál, ugyanis a legalacsonyabb szintű jogszabály határozza meg a norma valódi tartalmát
- az adókat ’89-90 óta gyakorlatilag egy szinten szabályozzák: törvénnyel, nem jellemzők a végrehajtási rendeletek és ritkán kap a pénzügyminiszter felhatalmazást arra, hogy szabályozza pl: a diplomáciai és konzuli
- képviseletek tagjainak nyújtható fogyasztási-adó visszatérítéseket
Adójog jogforrási sajátosságai:
/ a felsorolás nem jogszabályi hierarchia!/
- Alkotmány: 8.(2)§: alapvető jogokra és kötelezettségekre törvény állapíthat meg szabályokat 70/1.§: jövedelmi és vagyoni viszonyokkal arányos teherviselés állampolgári kötelesség pl: korm. hat nem állapíthatja meg az adózók körét, vagy az adókulcsokat sem ( lásd korábbi tételeknél)
- Áht az alkotmányos követeléseknek megfelelően tartalmazza a részletes szabályokat
- a, fizetési kötelezettségek fajtáit
- b, mértékét
- c, kedvezményeket
- d,mentességeket, valamint azok mértékét
- e, előlegfizetési kötelezettséget
kivételek: díj, bírság, nemzetközi szerződésben nem rögzített vámtételek *( ez miniszteri hatáskör), nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos, kihirdetett - behozatalnál alkalmazott - piacvédelmi intézkedések, dömpingellenes és értékkiegynlítő vámok mértéke, mert ezek a kormány hatáskörébe tartoznak /de a fizetési kötelezettek körét és a mentességeket ezeknél is tv határozza meg!/
- 96-tól további garancia, hogy a fizetési kötelezettségekre, kötelezettek körére és mértékére vonatkozó tv-eket, a hatálybalépésük előtt legalább 45 nappal ki kell hirdetni - Partikuláris adójog részei:
- a, kihirdetett önk-i adórendeletek alapján szabályozott jogviszonyok
- b, szokásjog: helyi adóapparátus alkalmazza a belső - nem írott - normákat
- önk-i adójogalkotás nem sérti az alapvető kötelezettségek tv-i szabályozásának követelményét Alk. 44/A§: helyi önk. adójogalkotási joga az önk. alapjoga. A helyi képviselő testület - ! a tv keretei között !-meghatározhatja a helyi adók fajtáját, mértékét, de nem lehet ellentétes a tv-ekkel
- (tehát csak a tv által meghatározott körben, értékhatárok között és módon élhetnek jogukkal az önk-ok)
- helyi jogalkotás funkcióját két szemszögnől lehet vizsgálni:
- a, állam és önkormányzat viszonya
- b, önkormányzat és egyén/közösség viszonya
- az Alk jogot ad az önkormányzatnak arra, hogy a helyi közszolgáltatások fedezéséhez pügyi fedezetként: adókat vezessen be
- helyi jogalkotás korlátja a potyautas magatartás, azaz, hogy a potyautasok résztvesznek a döntési mechanizmusokban
Potyautasok: akik teherviselő képességük, adókikeülő magatartásuk vagy adókijátszások miatt adófizetésre nem kötelezhetők
Helyi önkormányzat. adórendeleteinek típusai:
1.lokális adó intézményesítő rendelet:
- a,vagyoni típusú
- b,kommunális adókat
- c,helyi iparűzési adót
- vezethet be
- a már bevezetteket hatályon kívül helyezheti, módosíthatja
- meghatározhatja az adó bevezetésének időpontját, időtartamát
- az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, adóalanyok teherviselő képességéhez és gazdálkodásához alakíthatja
- de !! a tv-i adómaximum keretén belül!!
- a tv-i adómentességek mellett további mentességet és kedvezményeket állapíthat meg, kibővitheti ezek körét
- a tv keretei között megállapíthatja a helyi adózás részletes szabályait
- az a, adóelőleg fizetési b, esedékességi c, az adóbevallások elkészítésének időpontjára vonatkozóan az Art-től és a helyi adó tv-től eltérően rendelkezhet az önk, ha a módosítással az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése
2. Adótv-ben szabályozott adótényállás egyes elemeinek rendezése:
- ált akkor, ha központilag bonyolult nenne rendezni a szabályokat pl: gépjárműadó
- gépjárműadó mértékét ’96-tól a települési önk képviselőtestülete - Főv. KGY - határozza meg rendelettel
- !de, kihirdetési korlát adóév előtt dec. 15, mert ha a kihirdetés eddig nem történik meg, akkor a tv-ben meghatározott alsó adótételt kell alkalmazni
Az önk. jogalkotó hatáskörének garanciális korlátai:
- adóalany - az adótárgy azonossága esetén - csak egyféle! adó fizetésére kötelezhető
- a vagyoni típusú a, egységesen b, tételesen c, korrigált forgalmi érték
alapulvételével határozható meg - az adó mértéke nem haladhatja meg a tv-i maximumot
- a Fővárosi Kgyűlés által bevezetett adókat - azok hatályon kívül helyezéséig - nem
vezetheti be kerületi önk. - az évközi módosítás nem súlyosbíthatja az adóalany adóterheit
- Alk.Bíróság megsemmisíti az önk rendeletet, ha nem felel meg a tv-nek
Jogi iránymutatások:
- csak szociológiai értelemben normák, bár mind az adózók, mind az Állig szervek normáknak tekintik ezeket
- tartalmilag leggyakrabban értelmező és joghézagkitöltő szerepük van, vagy “kísérleti, kvázi jogszabály” természetűek
- csekély a tény és adatközlő tájékoztatók és a végrehajtásra ajánlást adó irányelvek száma
- a jogalkotási tv és az AB-i gyakorlat megszüntette a jogértelmezések álcázott - pénzügyminiszteri pszeudo-jogalkotását
- APEH által kiadott irányelvek, tájékoztatók és szakmai iránymutatások csupán a jogkövetéshez adnak információt, az adóhatóságok jogértelmezéséről , többnyire jogsegységesítő, adózói jogkövetést elősegítő szerepük van
- a, jogi iránymutatások - irányelvek és tájékoztatók - az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek minősíthetők
- b, szakmai iránymutatások az APEH szakmai álláspontjáról tájékoztatnak
- c, PM és az állami adóhatóságok tv-en alapuló iránymutatása Art 60.7§:
“ A Pminiszter évente irányelvben kötelezi az állami adóhatóságot, hogy azokat az adózókat hívja fel, az adóbevallást követően a bevallásban közölt adatok kiegészítésére, akinek a bevallott jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbérre, tevékenység gyakorlásának követelményeire, a területi és szakmai sajátosságokra figyelemmel kialakított összeghatárokat” - d, vagy pl: APEH évente közzéteszi a fogyasztási norma szerinti üzemanyag- költség elszámolással kapcsplatban az üzemanyag árakat.
Bírói jogfejlesztés:
A jogalkotás tényét sokáig tagadták, ma az LB irányelveit elvi döntéseit és kollégiumi állásfoglalásait normaként követik, az esedi döntések közelebb állnak a jogértelmezéshez, mint a jogalkotáshoz precedensek - bár tagadják - de érvényesül a bírósági és közigazgatási jogalkalmazásban