Adópolitika:  

  • az adózás területén szerepet játszó gazdasági- társadalompolititkai célok pénzügyi aspektusa
    a célok - döntéshozók akarata szerinti - gyakorlati átültetéséhez használt eszközök összessége
    mozgástere korlátozott
  • gazdasági hatása egyes adófizetők, valamint adózói csoportok szintjén kimutatható

Kialakításának szintjei:

  • a,egész adórendszert jellemző célok
  • b, egyes adók prioritásának meghatározása
  • c,adóztatás polititkája: adótv-ek gyakorlatba való átültetése
  • d,adófunkciók szerinti differenciálás

Vélemények az adó politikáról:

  • “csak a régi adó a jó adó “/G.Bush/, fiskális illúziók egyike: az adózás átláthatatlanságának csökkentése, közérdekldés központjában az SZJA és a TB áll, sok kis adó elfogadhatóbb, mint kevés nagy adókulcsos adó, cél: egyszerűség, áttekinthetőség, stabilitás
  • Adópolitikai döntésekre a könyv az SZJA és a Társasági adó osztalékszabályozási módszereit hozza példáúl, kifejezve ezzel, hogy adópolitikai döntés, hogy mely adótechnikát kell használni osztalékszámításnál.
  • A döntés jelentősége abban áll, hogy mérlegelik - az adott módszer következményeit - azaz avárható előnyöket és hártányokat.

Osztalékszámítás módszerei:

                                                     Társasági adó-                                         SZJA-alap
    1. klasszikus módszer              teljes eredmény                                       osztalék után/fejenként
    
    2. részleges integráció             ált. kiosztott nyereségre alacsonyabb kulcs , többi nyereség normál kulcs
    módszere társasági szinten
•    a, osztalékelvonási rendszer    kiosztott nyereség                                    részvényes: összes nyereség-társasági adó
•    b, különböző kulcsok m.         kiosztott nyereség kulcsa alacsonyabb, mint ki nem osztotté
•    c, zéró kulcs m.                        ki nem osztott nyereség
    
    mindez a részvényes szintjén
    a, beszámításos rendszer          a Társ.osztalék, vagy Társ. adó egy           --   viszont ugyanez az összeg levonható az SZJA-ból
    (tehát ezzel növelik az adóalapot)
                                                 részét beszámítják az osztalék adóalapjába     adójóváírásként     
    
    
    b, adójóváírás                                                                                            levonható az osztalék - ami után Társ.
         /tax credit/                                                                                            adóztak -  egy része az SZJA-ból
    
    
    3.    teljes integráció:            Társ. adó gyakorlatilag adóelőleg, mert ---   Szja-ból teljes összege levonható            

Mo szabályozás:

1994-ig klasszikus módszer, de úgy, hogy az osztalékot mindig forrásadó terhelte részvényesi szinten és ’88 óta nem volt az összevont  jövedelem része az SZJA szempontjából.  

Adópolitikai célok:

/ezeket szelektálni, rangsorolni és harmonzálni kell/ teljesítmény expanziója, megtakarításra  vagy felhalmozásra irányultság, a rászorultsági szempontok értékelésére, a költségvetési engensúly követelményeinek kifejejzésére irányul
stabil célok: megtakarítások ösztönzése, adózatlan jövedelem visszaszorítása, adóalap szélesítés, adókulcsok csökkentése

Adóharmonizáció jelentése:

  1. különböző államok adóinak és a dórendszerének összehangolása, hogy a nemzetközi piacokon fellépő   
    adóalanyok számára azonosak legyenek a gazdasági versenyfeltételek /pl: adóparadicsomok kiiktatása, kettős
    adóztatás elkerülése/
  2. belső adórendszer célkonfliktusoktól mentes, racionális kiépítése: absztrakt módon megfogalmazott
    adópolititkai célok összegzése
  3. adórendszernek és elemeinek - külső, belső feltételeinek - összehangolása

Adópolitika konstans és változó elemei:

A konstans elemek:

  1. célok  
  2. értékek  
  3. egyes adók fő jellemzői
  4. kiszámíthatóság

Az adópolititkai döntések behatároltak, mozgásteret szűkítő körülmények:

  1. az adópolititka célrendszere túlnyúlik a gazd-pol összefüggéseken, ezért gazdasági racionalitástól idegen elemek is bekerülhetnek
  2. párhuzamos prioritások—célok ütközéséshez vezet
  3. miél több adópolititka döntés és hozzá kapcsolódó jogi szabályozás van hatályban, annál inkább deformálják a prioritásokat a másodlagos célok
  4. a korábbi adórendszerre épült új elemek megváltoztatják a régi eszközözk hatásmódját
  5. új cél bevezetése azt is jelenti, hogy a korábbi cél rossz volt
  6. másodlagos célok és funkciók átpolitizálódhatnak

Adóreform:

  • létező adórendszer szerkezetének átalakítása / az adórendszer folyamatos formálásának egy erőteljesebb alternatívája/
  • általában akkor, ha már túl sok az áthidalhatatlan zavaró tényező az adott rendszerben tiszta lap módszere

Adóreformok jellegzetességei:

  1. közvetett adók szerepe nő a közvetlen adókkal szemben
    • a hozzáadott érték adózást sok helyen bevezették, mert  a, könnyebben beszedhető 
    • b, kontroll-adó
    • c, viszonylag olcsóbb 
    • d, rosszabb adómentalitású országokban is beszedhető
  2. közvetlen adók - pl: SZJA - adóalapjának szélesítése /azaz többminden után kell adózni pl: jövedelem címszó alatt/, szűkítik vagy megszüntetikaz adókedvezményeket
  3. főadók - különösen jövedelemadók - kulcsának csökkentése (Mo?), progresszió mérséklése, kulcsok számának csökkentése—ez  azt is jelenti, hogy csökken a különbség az egyes adózói csoportok megterhelése között és kevesebb csoportba sorolják az adózókat
  4. jövedelmeket semlegesen adóztataják, adózási megkülönböztetések megszüntetése
  5. Társasági adózásnál:csökkentik a profitadók befektetési kedvezményeit (--- Mo-n pl külföldi befektető osztalék beforgatása után adókedvezmény jár), viszont a kiosztott profit adóit mérséklik
  6. megnőtt a helyi adózás jelentősége, különösen a vagyonadóknál

Az  adózás általános tendenciái  OECD országokban a 90-es években:

  1. lakossági megtakarítások kedvezményezése
  2. felvett hitelek, kölcsönök adózási előnyeinek leépítése
  3. munka- tőkejövedelmek kezelésének áttekintése, újraszabályozása
  4. TB terhek felülvizsgálata, hogy segítse a nők munkábaállását
  5. környezetvédelmi szempontok erősítése: ökoadók
  6. kp-i és helyi adózási szabályok összehangolása
  7. jövedelemadózás helyett a forgalmi adózás felé vezető tendenciák
  8. a Társ.-i és Fogyasztási adók szabályozására az EU-adóharmonizációs javaslatai és a más országok adópolitikái is hatottak