AZ ADÓRENDSZER FOGALMA, ELEMEI ÉS A MAGYAR ADÓRENDSZER

Adórendszer: adott időszakban működtetett adók összessége

  • történelmi fejlődés eredményeit tükrözi
  • folyamatos gazdasági, poltitikai, ideológiai küzdelmek eredménye, kompromisszumokkal terhelt
  • elemei eltérő történekmi időkben alakultak li, de arégi fogalmak a megváltozott, új adórenszerekkel általában nincsenek összehangolva
  • bonyolultabb adórendszer elemei egyre inkább inkonzisztenesek egymással
  • rövid, ált. éves ciklusok jellemzik
  • összhatásában értékelendő
  • működtetett adórendszer - korábbi szabályok fennálllása - az adó megállapításához való jog elévüléséig az korábbi szabályok érvényben vannak, jogkövetkezményekkkel járnak
  • országspecifikus, de a nemzeti adórendszerek kor lejárt a nmezetközi integrációs folyamatok miatt (pl: adóegyezménye), de az államok pénzügyi szuverenitását csak - elvileg - önmaguk korlátozhatják
  • legfőbb követelményei:
    1. egyszerűség,   
    2. igazságosság,   
    3. érvényesíthetőség  

Adórendszer kialakítása függ:

  • a, belső pénzügyi szuverenitástól
  • b, nemzetközi integrációs folyamatoktól
  • c, alkotmányos, jogi korlátoktól
  • d, racionális gazdasági megfontolástól
/ a reálgazdaság feltételeitől és az elviselhetőség is küszöböt szab/   

Adórendszer legfontosabb kritériuma: érvényesíthetőség

Függ:

  1. adófizetői magatrtástól / adómentalitás, hagyományok, kultúrális fejlettség, infrastruktúrális
    feltételektől/
  2. adóigazgatás intézményrenszerétől / személyi-tárgyi feltételek pl: az 5o-es évek tervezett kiadási adója, ami hasonlít a mai ÁFÁ-hoz - bonyolultsága és nehéz ellenőrizhetősége miatt nem volt bevezethető    

A működő magyar adórendszer

1. 1980-87

Tervgazdaságra emlékeztető dichotóm jellegű - azaz

  1. lakossági / összadóbevétel 2%-át tette ki csupán, ma a 4 főadó mintegy 3-ét/      
    jövedelemnivelláló  funkciója volt
  2. vállalati (szövetkezeti) ezen belül is külön tulajdoni formák szerint volt
    szabályozott,  de az adók szabályozása egyre inkább a tevékenységet és a szervezeti
    formát kezdte követni részre szakadt - adó és támogatási rendszer az adórenszer átalakulása a- piacgazdasági jellegű - társas kisvállalkozások elterjedéséhez kapcsolódott, ez számított
  3. adórendszernek politikai és gazdasági protekcionizmus jellemzi, tele van kivételezésekkel 

2. 1987/88 évi adóreform

  • lebontották a többnyire egyfázisú forgalmi , valamint a  vállalatok közvetlen adózására épülő rendszert, és a kiegyenlítő forgalmi adókét,
  • átalakították az árrendszert, kiszűrték a támogatásokat és kialakították a hozzáadott érték adózást - azaz az ÁFÁ-zást
  • megszüntették a vállalkozások jövedelem-felhasználásának adó jellegű korlátozását és helyette ’89-től vállalkozási nyereségadózás - ez volt a mostani Társasági adó elődje  
  • a megszüntetett vállalati elvonásokból bruttósították a béreket
  • eltünt az adórendszer - célok és funkciók alapján csoportosított- kettős és hármas tagozódása
    egyedülállónak mondtható K-K-Európában, és időben megelőzte a polititkai rendszerváltást,
  • egyben erősítette és előjelezte az elkövetkező gazdasági-politikai folyamatokat is, hozzájárult az akkori rendszer destabilizálódásához

3. 1991 évi II. adóreform

  • a mai adórendszer fő adóinak arculata ekkorra alakult ki  
  • a, átformált SZJA  b, Társasági adó c, ÁFA  d, Fogyasztási adó
  • ezek mellett  kialakult a helyi adók rendszere
  • átalakult az illetékrendszer
  • általánossá vált a gépjárműadózás
  • a változásra jelentősen hatottak az akkori új tv-ek: Számviteli tv ’91,  Jövedéki tv ’93 Vám tv ’95

A működő adórendszer jellemzői:

  1. túlelosztás: az Áht kiadásait nem fedezik a bevételek (köztük adóbevételek is), viszont a terhek nem növelhetők határtalanul, ugyanis az elvonásoknak van egy küszöbértéke ami után a reálszféra magatartása erőteljesen megváltozik - pl:adómenekülés -  ekkor már nem lehet befolyásolni az adópoltitkai magatartást
    A jövedelemcentralizáció ezen szintje ma túllépett, csökkenteni kellene az adóterheket.
    / ilyen programokon gyakran  alapulnak választási győzelmezek/
  2. stabilitáshiány: ennek okai:
    • a, viszonylag alacsony GDP
    • b, de, magas közkiadások
    • c, tartós, magas infláció
    • d, alacsony a lakosság tehervislőképessége
    • e,kevés mobilizálható magánvagyon

Emellett az adópreferenciák is gyakran cserélődnek, amik néha sértik az adózás elveit
adópolitika hatékonyságának korlátja a ’90-es években: a legális gazdaság túlterhelése és emellett a feketegazdaság virágzása    

Adórendszer szerkezete:

  1. tagolódás: a, lokális b, központi adóztatás
  2. Főadók:
    • ÁFA - központi költségvetésben az összbevétel 31,5 %-át teszi ki/
    • SZJA 23,3 %
    • Fogyasztási adók  14,7%
    • Társasági adó 4,3 %
    • Vám és importbefizetések 13,8 %
    • ezek egymás kontrolladói is lehetnek, hiszen az adózóról adatokat szolgáltatnak és elősegíthetik az ellenőrzést is
  3. mellékadók pl: vagyonszerzési illeték
  4. különadók - pl: befizetés az Útalapba - ezek ált. célhoz kötötttek és nem feltétlenül fiskális okból szedik őket /ha túl sok van belőlük nehezítik az áttekinthetőséget/
  5. minimumadó: “az adóalap eróziójának” mérséklésére

Az adórendszer elemei:

  1. funkciói:
    • a, fiskális-adminisztratív: fedezetet teremtsen a közkiadásokhoz
    • b, újraelosztó funkció—egyrészt az Áht és a gazdasági szféra között
    • --- másrészt a gazdaság különböző szereplői között
    • c, szociláis funkció
    • d, fogyasztás befolyásolása (pl : ármechanizmusok)
    • e, politikai funkció /tájékosztatja a választókat a közkiadások terheiről
  2. deklarált és ténykegesen érvényesülő célok / ezek ált. nem ugynazok
  3. adópolitika
  4. adótechnika / különböző elemek kapcsolatát rendezi

Konzisztenciazavarok az adórendszerben:

  • metajurisztikus jellegűek , a jogi szabályozás csupán felszinre hozza ezeket
    a zavarok és a korlátok többsége objektíz jellegűek, a hazai viszonyokkal gyakran nem is indokolhatók szabályozás során figyelembe kell venni ezeket

1.Az adórendszerek struktúrális zavarai:

  • a, az adózási szabályok egyre bonyolultabbá válásának okai:
    törekvés a hézagok kitöltésére, adókikerülési lehetőségek kizárása
    kivételes szabályok, amelyektől ált. adóreform útján igyekszenek megszabadulni
  • b, átfedések /adónemek, tényállások  indokolatlan megtöbbszöröződése okozza
  • c, hiányok     
  • d, torzulások  -- ennek következményeiként kezelhetők a mellék és különadók is.
  • e, kettős adóterhelés: ez csak akkor áll fenn ténylegesen, ha az adóalany, az adótárgy és esetleg az adófunkció is azonos, az nem kettős adóztatás, ha az adót már valamilyen előzőleg már adóztatott forrásból kell kiegyenlíteni /pl: Társasági adó és osztalékadó

2. Adópolitikai célok konfliktusai:

Cél -eszköz konfliktus
eszköz-eszköz konfliktus

3. Célok és a normákkal való kifejezhetőség konfliktusai:

- tv.hozásban és a gyakorlatban is előfordulnak, és további diszfunkciókat hoznak létre
a hatályosság hiányát sokszor az elképzelések és a valódi működés összeegyztethetetlensége okozza /pl: borravalót nem lehet adóztatni

4. Különböző jogágak normáinak összeütközése:

/-- mivel az adójogi normák összefonódnak a jogrendszer más területeivel
ennek okai:
a, jogalkotás hiányosságai
b, eltérő jogági normák és jogintézmények eltérő sajátosságai
hatásuk egymásra: 1. erősítő 2. gyengítő 3. deformáló 4. kioltó   
időbeli inkonzisztencia nem olyan gyakori, de ilyen esetekben a tartalmi ellentmondás sem fordul elő számos esetben
az alkotmányosan védett jogintézmények és aűállampolgári jogok adójogi korlátozásának formái is a direkt norma kollízió egyik esete

5. Típusalkotás:

- fogalom adaptáció miatt - okozhat gondot, de köröltekintő jogalkotással elkerülhető

6. Pénzügyi jog normáinak inkonzisztenciája:

Ezek oka gyakran a pénzügypolitikai célok konfliktusa Pl adó—vámpol. célok

7. Időbeli inkonzisztenciát:

Okozhat, ha az adóegyezmények - pl: kettős adóztatás elkerülésésre - és a belső jog változnak

8. Kontinuitás és diszkontinuitás:

A belső hagyományok átörökítésével, adaptációjával, tagadásával vagy recipiójával kapcsolatos problémák

9. Normák (a,)és jogalkalmazás (b,)konfliktusai:

  • a, anyagi-szervezeti-eljárási normák alkalmazásával, realizálásával és hatékonyságával kapcsolatos  problémák összefüggnek a jogalkalmazó adóapparátussal
    az apparátus szempontjából meghatározóak a:
    1. személyi
    2. tárgyi-technikai feltételek
    3. szakmai felkészültség 
    4. jogismeret
    5. anyagi  
    6. érdekeltségi rendszer
    7. centralizált/decentralizált mivolta                           
  • b,állig, bírósági jogértelemezések eltérései

10. Adómorál és adómentalitás