Pénzügyi jog:
Az állam pénz és vagyongazdálkodásának szabályrendszere. A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében, a pénzügyi alaprendszer intézményein keresztül és azokhoz kapcsolódva - pénzügyi viszonyokkal - szabályozza a GDP meghatározott részének centralizálását és újraelosztását. Szabályozza a gazdálkodó szervezetek pénzgazdálkodását és meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit. lásd 2. tétel.
Pénzügyi jog:
- a, törvényi
- b, rendeleti
- c, önkormányzati
Szinten szabályozott jogiszonyok öszzessége, amely az állam gazd.-i - pénzügyi politikai céljainak megvalósítása érdekében funkcionál.
Pozitív jog szerinti csoportosítás:
1) 92/38.tv Államháztartási törvény:
Megjelöli az államháztartás alrendszereit /ezek: kp.-i költségvetés, önkormányzatok költségvetése, Tb költségvetése és az elkülönített alapok/
ezen belül megkülönbözetünk:
- a, szűkebb értelemben vett költségvetési jogot-(kp.-i, önk.-i költségvetési
szabályanyag, ami az elkülönített állami pénzalapok kezelőire is megállapít kötelezettségeket.) - b, az államháztartási jog keretébe tartozik:
- államadósságügy
- állami vagyongazdálkodás
- speciális költségvetési, számviteli szabályozás !de!
- c, a TB-t külön tv szabályozza
- d, nem tartoznak az Áht jog körébe azok a önálló költségvetés alapján gazdálkodó intézmények, amelyek költségvetési támogatásban részesülnek és és felettük a központi szervek gyakorolnak felügyeletet (ezeket is külön tv szabályozza pl: társadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok)
2) közbevételek joga:
- a, adójog
- b, illetékjog
- c, vámjog
- d, jövedéki ellenőrzési jog
- (ezeken alapul az állam gazdasági léte)
3) monetáris irányítás pénzügyi joga:
- MNB irányítási jogköre alá tartozó területek
- közvetlen és közvetett monetáris irányítás
- pénzrendszer és pénzforgalom, mint monetáris eszköz
4) Devizajog:
Magyar- külföldi és nemzetközi pénzrendszerek kapcsolatát szabályozza.
-fő területei:
- devizagazdálkodás
- árfolyam szabályozás
5) Számvitei törvény:
Jogi eszköz az a, gazdasági-pénzügyi folyamatok:
- b, vagyongazdálkodás regisztrálásához
- c, tervezés és ellenőrzéshez
6) Nemzetközi pénzügyi jog:
Az előbbi részterületek nemzetközi jogforrásokkal módosított területe, elhatárolja a pénzügyi felségjogokat és egyben összekapcsolja azok pénzügyi jogát. Azonos rendszerű, mint a nemzetközi jog.
Különálló területei: a, nemzetközi organizációk pénzügyi joga b, integrációk pügyi joga
Pénzügyi jog alkotmányos alapjai:
A nemzetközi alkotmányok közel mindegyike meghatározza azokat a pénzügyi viszonyokat, amelyeket törvénnyel kell szabályozni.
Alk. 19.§ “ Az OGY jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását”
precízebben Áht tv 28§ az OGY törvényt alkot a központi költségvetésről és végrehajtásáról
32/D.§ a nemzeti fizetőeszköz kibocsájtását külön tv állapítja meg
44/A.§ “ Az önk.-ok a törvény keretei között önállóan állapítják meg a helyi adók fajtáit és mértékét.”
7O/I.§ az Magyar Köztársaság minden polgára köteles jövedelmi és vagyonoi viszonyainak megfelelően hozzájárulni a közterhekhez, illetve az alapjogokról és kötelességekről szóló XII. fejezet kimondja, hogy ezekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg.
*!de! ez nem köti törvényi alakhoz az adóztatást, tehát ennek nincs alkotmányos alapja
/A fizetési kötelezettség megjelenési formáit ugyanis az Áht tv. jelöli meg eszerint “elsősorban:
- adó,
- illeték,
- vám,
- vámbiztosíték,
- járulék,
- hozzjárulás,
- birság,
- díj
Tehát ezeket előírni, a fizetési kötelezettek körét és a fizetési köt. mértékét meghatározni csak törvénnyel lehet. Hasonlóan az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket, mentességek körét és mértékét és az ewlőlegfizetési kötelezettséget is—egyedüli kivétel ez alól a dij./
Nincs alkotmányos alapja:
- adóztatás
- a magyar pénzrendszernek—MNB tv
- az államadósságügynek—Áht tv. OGY a költségvetési tv.-ben rendezze
- az önk.-ok pénzügyi jogosítványait sem jelöli meg részletesen az Mo Alk.
- szemben az európai Alk.-kal ---Önk. tv.+Áht. tv (pl: központi adókból részesedés)
- Állami pénzügyek, az adó és adójellegű kötelezettségek—Jogalkotásról szóló tv.
- (csak tv. állapíthat meg)
- Kérdés: az új Alk.-ban lesz-e önálló pénzügyi fejezet ?
Az alkotmányos alapok vizsgálatánál alapkérdés, hogy az Alk.-ban ténylegesen szabályozott intézményeket tekintjük kizárólag alkotmányos alapúaknak, vagy azokat is, amelyek szabályozása az Alk.-ból levezethető. (A fenti csoportosítás a tényleges megjelenést vette figyelembe.)
Jogforrási rendszer:
- törvénye
- rendeletek: jelenlétük ritkább, ugyanis a pénzügyi politikánál már szó volt róla, hogy a tv.-i szabályozás törekedjen zártságra és ne kapcsolódjanak hozza végrehajtási rendeletek.
Rendeletalkotási joga van:
- a, pénzügyminiszternek /az Áht tv. szerint/:
- előírt államháztartási szférában
- szabályozhatja a kp.-i költségvetés bankszámlarendjét
- pénzellátási rendszert /Közbevételi
- kivételesen pl: ÁFA alkalmazásánál / Számviteli jog is szabályozza a Pmin rendeletalkotási jogát/
- b, kormány /Áht tv. /:
- alapítványok, társ.-i szervezetek, egyházak gazd. tevékenységét szabályozhatja
- /Jogalkotásról sz. tv./
- jogi iránymutatás keretében irányelveket bocsájthat ki
- jogszabályokat elvi állásfoglalásokban értelmezhet
- c, MNB elnök és Állami Bankfelügyelet elnöke:
- monetáris irányítási jogkör
- határozathozatal és utasítás
- d, OGY /Jogalk. sz. tv./:
- jogi iránymutatás kertében irányelvet bocsájt ki
- elvi állásfoglalások
- e, miniszter:
- irányelv: ajánlás a tv. végrehajtásához
- tájékoztató: tény és adatközlés, amit a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek ismernie kell feladata teljesítéséhez