SZJA általános jellemzői:

  1. A magánszemély minden jövedelme adóköteles.
  2. Általános adó.
  3. Közvetlen adó.
  4. Az összevontan adózó jövedelmek után az adó sávosan progresszív.
  5. A különadózó jövedelmek után az adó lineáris.
  6. Az összevontan adózó jövedelmek adója kedvezményekkel csökkenthető.
  7. Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megfizetni.

Adómentességek:

Szociális és más ellátások adómentessége:

  • nevelési ellátás
  • időskorúak járadéka
  • lakbér hozzájárulás
  • fogyatékosok támogatása
  • jövedelempótlék

Lakáshoz kapcsolódó adómentességek:

  • lakáscélú támogatás
  • házassági vagyonközösség megszüntetése esetén ingatlannak, ingóságnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem
  • állami támogatás.

Közcélú juttatások adókedvezménye:

  • oktatási intézményben folytatott tanulmány
  • kutatásra kapott juttatás
  • ösztöndíj.

Egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételek adómentessége:

  • olimpiai érmek
  • falusi vendéglátás bevétele.

Költségtérítés jellegű bevételek:

  • egyenruha pénzbeli megtérítése
  • pedagógusnak szakkönyv.

Kártérítés jellegű bevételek:

  • kártalanítás
  • kárpótlás
  • kockázati biztosítás.

Egyes természetbeni juttatások bevétele:

  • étkezési bón.

Adókedvezmények:

  • adójóváírás
  • magánnyugdíj-pénztári befizetés
  • személyi kedvezmény
  • családi kedvezmény
  • tandíj kedvezménye
  • lakáscélú kedvezmény
  • mezőgazdasági őstermelői kedvezmény
  • szellemi tevékenység
  • közcélú adomány
  • biztosítás
  • befektetési adóhitel.

SZJA megállapításának módjai:

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:

  • a vállalkozói jövedelemadó mértéke 18%
  • a vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
  • osztalékalap után 20% és 35%-os lineáris adó.

Átalányadózás:

Akkor választható, ha az átalányadózást megelőző adóévben a vállalkozói bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot.

Tételes átalányadózás:

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja.

Az adóbevallás lényege:

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz adóbevallást. A munkáltató a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében köteles bevallani.

Egyéni vállalkozó adózása:

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:

  • vállalkozói jövedelemadó 18%
  • vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
  • osztalékalap után 20% és 35%.

Átalányadózás: feltételei:

  • az átalányadózás előtti adóévben a bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot
  • ha áfa-adózásban alanyi vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot
  • nem áll munkaviszonyban.

Adóalap:

Vélelmezett költséghányad alkalmazásával állapítja meg. A vélelmezett költséghányad fedezetet nyújt az összes költségre.

Átalányadó kiszámítása:

Adóalap x adómérték.

Tételes átalányadó:

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Mértéke szobánként és évenként 24 000 Ft. Negyedévi egyenlő részletekben kell megfizetni.

Veszteségelhatárolás:

A következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt.

Költségek elszámolása:

  • költségként elszámolható:
    • vállalkozói kivét
    • bevételszerzéssel közvetlenül összefüggő kiadások
    • adott előleg
    • tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja
    • tevékenység megkezdése előtt beszerzett anyag-és árukészlet beszerzésére fordított kiadások
    • legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja.
  • Költségként nem számolható el:
    • olyan vagyontárgyra fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos
    • hitelre visszafizetett összeg
    • közcélú adomány
    • SZJA.
  • Közcélú adomány elszámolása: jövedelemből levonható:
    • kiemelkedően közhasznú szervezeteknek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
    • közhasznú szervezetnek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
    • tartós adományozás esetén a befizetés további 20 %-a.

Adókedvezmények: beruházási, térségi, kisvállalkozói.

Adónyilvántartások az SZJA rendszerében:

  • Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv:
    • ha egyéni vállalkozó
    • az a nem egyéni vállalkozó, akinek áfa-fizetési kötelezettsége van, áfa-levonási jogot érvényesít
  • Bevétel-és költségnyilvántartás:
    • ha a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg
    • ha nem egyéni vállalkozó
    • ha áfa fizetésére nem kötelezett
    • ha áfa-levonási jogot nem érvényesít
    • ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
  • Bevételi nyilvántartás:
    • a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről
    • az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki jövedelmét költséghányad, vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.

Eva:

Új adónem, a törvény 2003. január 1-én lépett hatályba. Az adó alanyai: Kkt, bt, kft, egyéni vállalkozó, szövetkezet, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, meghatározott feltételek esetén nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, folyamatos tevékenység, stb.
Bevételi feltétel: az adóévet megelőző két évben vállalkozói bevételt, árbevételt számolt el. Alsó korlát: bevételnek illetve árbevételnek kell lennie. Felső korlát: 25M Ft értékű összes bevétel.
Tevékenységi feltétel: nem folytat jövedéki törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, nem alanya a fogyasztási adónak, nem végez olyan tevékenységet amelyhez a PSZÁF engedélye szükséges, stb.
Szankciós feltétel: számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatti mulasztási birság megállapítása. Köztartozás kizáró ok!

Eva alapja és mértéke:

Az adó alapja: a módosított adóévben megszerzett adóévi összes bevétel. Növelő tétel a kapcsolt személy, az import szolgáltatás, a kapott előleg és annak áfája. Bevétel: árbevétel, bevétel, áfa, egyéni vállalkozónál a vagyoni érték. Az adó mértéke 15%

Eva és az adóelőleg megállapítása, bevallása:

Az adóalany az adó alapját és az adó adóévenként megállapítja és bevallja. A bevallás benyújtásának a határideje:

  • A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvényben előírt határidő
  • A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetéven az adóévet követő év február  15
    Adóelőleg megfizetése: az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napja.

Számlaadási és nyugtaadási kötelezettség:

Az adóalany tevékenységéről számlát, ill. egyszerűsített számlát bocsát ki. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, akkor számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátani. A számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban az Áfa tv.-ben meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adó hárítható át. Tárgyi mentes értékesítés esetén a „Mentes az adó alól” kifejezést kell feltüntetni. Ha az adóalany egyszerűsített számlát, ill. számlát nem bocsát ki akkor köteles az Áfa tv. Előírásainak megfelelő nyugtát kibocsátani.

Áttérés az Evára:

Az evára történő bejelentkezést adóévenként december 20-ig kell teljesíteni, mulasztási igazolás nincs. Az adóalanynak az összes feltételnek meg kell felelnie. Jogszerűtlen bejelentkezés esetén az adóhivatal becslést alkalmaz az egyéb adónemekre vonatkozóan is. Levonható áfa nem vehető figyelembe.
Az egyéni vállalkozó az első bejelentés adóévében a megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

  • Készletekkel kapcsolatos bevétel megállapítása, nyilvántartása adóalapot nem érintő bevételként,
  • Nyilvántartásba vesz a fennálló pénztartalékát, és azt adóbevallásban évenként feltünteti,
  • Az igényben vett kisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetni, kivéve a személyi jövedelemadó-törvényben nevesített esetekben.

Társas vállalkozó esetében is a megszünésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a kkt vagy a bt vevételi nyilvántartás vezetését választja, áttéréskor meg kell állapítani az osztalék utáni adó kiváltó adót. Az adó alapja: (eredménytartalék+ lekötött tartalék+ mérleg szerinti eredmények+ tartalék + taggal szemben fennálló kötelezettség)- (immateriális javak+ tárgyi eszközök könyv szerinti értéke).
Az adó mértéke 20% amit három évre elosztva kell megfizetni.
Eva adóalany áfa kötelezettsége:  Az eva alany nem alanya az áfának. Az evás adóalany nem választhat áfamentességet, tehát az evára áttérő, korábban alanyi mentes adózónak áfával növelt számlát kell kibocsátania. A szolgáltatás a tárgyi adómentes, a nulla, az 5 százalékos, a 15 százalékos vagy a 25 százalékos adómérték alá tartozhat. Az eva adóalany a 15 százalékos adó megfizetésével letudja áfakötelezettségét, kivéve a termékimport, amely után az adót meg kell fizetni. Az adóalany nem vonhatja le az előzetesen felszámított áfát. Áttéréskor, ha a vállalkozó az eszközt a bevételszerző tevékenységből kivonja értékesítésnek minősül, ezáltal áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Az eva bejelentés évében a beszerzett tárgyi eszközökre az arányosítást el kell végezni.

Nyilvántartási kötelezettség:

A nyilvántartás formája: bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel. Az egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, a gazdasági társaságok közül a kkt és a bt választhat a nyilvántartás közül, a többi társaság köteles kettős könyvvitelt vezetni. A választott nyilvántartás a későbbiekben nem változtatható. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak az eredménytartalékot meg kell bontania eva előtti és eva utáni értékekre. Az eva előtti eredménytartalék igénybevételére a normál adózási szabályok vonatkoznak és először az kell kifizetni. Az eva időszak alatt keletkezett eredménytartalék igénybevételekor adófizetési kötelezettség nem keletkezik.