Számviteli törvény célja:

Információ szolgáltatás az érdekeltek részére

Hatálya_kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére amelyek müködéséről nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
Hatálya alá tartozik: gazdálkodó

  • Államháztartás szervezetei
  • Egyéb szervezetek
  • Magyar Nemzeti Bank

Nem tartozik hatálya alá:

  • magánszemély
  • egyéni vállalkozó
  • polgári jogu társaság
  • épitőközösség
  • külföldi székhelyü vállalkozás magyarországi képviselete

Főbb fejezetei:

  • I.  általános rendelkezés
  • II. Beszámoló és könyvvezetés
  • III  Éves beszámoló
  • IV  egyszerüsitett éves beszámoló
  • V Egyszerüsitett beszámoló
  • VI Összevont konszolidált éves beszámoló
  • VII Sajátos beszámolási kötelezettség
  • VIII Számviteli szolgáltatás
  • IX  Nyilvánosságra hozatal és közzététel
  • X  Könyvvizsgálat
  • XI Könyvvezetés és bizonylatolás
  • XII Jogkövetkezmény
  • XIII Országos Számviteli bizottság
  • XIV Zárorendelkezések

Számviteli politika szerepe:    

Szt úgy biztosit teret a számviteli politikának,hogy egyrészt vállalkozó hatáskörébe utalja a belső információs rendszer kialakitását másrészt  a pénzügyi számvitel számos kérdrsében alternativ lehetőségeket  kinál fel a vállalkozót döntési helyzetbe hozza.
Számviteli politika azoknak a számviteli alapelveknek  értékelési eljárásoknak és módstereknek összessége amelyeket a válllalat vezetése a beszámoló összeállitásának és közzétételének a könyvvezetés során érvényesit.

Tartalma:

Sztv előirja a számviteli politika elemeit azok változását változásra gyakorolt hatását
A kiegészitő mellékletben be kell mutatni
Tartalmaznia kell: az alábbi belső szabályzatokat

  1. leltárkészitési és leltározási szabályályzat
  2. eszközök ,források értékelésére vonatkozó szabályzatot
  3. Pénzkezelési szabályzatot
  4. önköltségszámitás rendjére vonatkozó szabályzatot

Meg kell határozni mit tekint a gazdálkodó:

  • lényegesnek
  • ellenőrzés önellenőrzés során jelentősebb összegü a megbizható valós összképet lényegesen befolyásoló hibának
  • behajthatatlan követelések vonatkozásában azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével
  • nem jelentősek
  • fajlagosan kisértéküek