1.1 A nemzetgazdaság fogalma:

A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait.
A gazdaság állapot és folyamat, statikus és dinamikus jelenség egyszerre. A gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységként: nemzetgazdaság.
Makró gazdaság: a nemzetgazdaság egésze.
Mikro gazdaság: a gazdaság kis egységei, vállalatok, vállalkozások, a piacon szereplők.

1.2 A gazdasági alanyok:

A gazdasági alanyok olyan önálló gazdasági, szervezeti, intézményi egységek, amelyek saját nevükben képesek:
  • eszközöket birtokolni
  • kötelezettséget vállalni
  • gazdasági tevékenységet végezni
  • más egységekkel ügyleteket létesíteni.

A gazdasági alanyok fő csoportjai:

  • A háztartások: olyan személyek akik együtt élnek, jövedelmüket együtt használják, vagyonukat egészben birtokolják, egy részét megtakarítják. Végső fogyasztói a megtermel termékeknek, a fogyasztási cikkek piacán keresleti igénnyel lépnek fel, a munkaerőpiacon a munkaerő—kínálatot biztosítják.
  • A vállalatok, akik profitszerzés céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egységek, nyereségcentrikusak, fogyasztói szükségletet elégítenek ki, a fogyasztási cikkek piacá a kínálatot biztosítják, a munkaerőpiacon munkaerő- keresleti igénnyel lépnek fel.
  • Non-profit intézmények, köz vagy egyéni szükségleteket elégítenek ki. Pl.: egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények, szociális intézmények, egyházak, alapítványok stb.
  • Az állam, központi szervei, intézményei pl. minisztériumok, főhatóságok. Önálló szervezetek ugyan, de egyenként nem rendelkeznek kritériumokkal. Tagjai: önkormányzat, elkülönített állami pénzalapok.  Hármas feladatköre: stabilizáció (a gazdaság külső-belső egyensúlyának létrehozása a gazdaságpolitikával), meglévő erőforrások befolyásolása, felosztása, jövedelemelosztási viszonyokba történő beavatkozása. Az állami vagyon két részből áll: kincstári vagyon (nem privatizálható)  vállalkozási vagyon (saját maga használja vagy privatizálja)
  • Külföld: önálló egységei a gazdaságnak, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Nem tartoznak ide azok az egységek, amelyek tartósan belföldön működnek pl. követségek, kirendeltségek, ezek szervei, intézményei, nemzetközi szervei
  1. Tulajdonviszonyai:
    • magán tulajdon
    • állami tulajdon
    • egyéb (szövetkezeti, alapítványi, stb.)
  2. Gazdasági koordinációs mechanizmusai szerint:
    • piaci
    • bürokratikus
    • korporativ (állami és érdekképviseleti szervek együttműködése alkuja)
    • egyéb (önkormányzati, etikai, családi)
  3. Újratermelési szférái szerint:
    • termelés: termék  szolgáltatás
    • elosztás: javak elosztása, jövedelmek kifizetése
    • forgalom: ( kereskedelem vendéglátás szolgáltatás)
    • fogyasztás: (egyéni, közületi)
  4. Ágazati osztályai (szintjei):
    • ( nemzetgazdasági ) ág
    • ágazatok: A-Q-ig
    • ágazat: decimális rendszerű besorolás 2 számjegy
    • alágazat: 3 számjegyű
    • szakágazat: 4 számjegyű

1.3 A termelési tényezők:

A termelés magába foglalja a javak előállításával és szolgáltatások nyújtásával együtt az elosztást, a cserét, és a fogyasztást is.
A társadalmi termelési tényezők:
  1. A föld termőképességével és kincseivel együtt. A föld a termelési tényezők szerepében a termelés színhelyét is jelenti.
  2. A munka a munkaerő az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési, gazdasági tevékenysége során felhasznál.
  3. Tőke, amely egyrészt reáljavakban, másrészt viszont pénz, követelés, ép, formában jelenik meg.
  4. A vállalkozó, vállalkozás, aki az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi.
  5. Az információ
  6. A termelési tényezők mindig korlátosan, szűkösen állnak rendelkezésre, viszont helyettesítő és kiegészítő viszonyban állnak egymással.

1.4 A nemzetgazdaság ágazati rendszere:

Az ágazati osztályozási rendszerbe sorolást hazánkban a (KSH) végzi.
Az ágazati rendszer négy szintje:
  1. Nemzetgazdasági ág: A-tól – Q-ig 17 ágat jelent
  2. Ágazat: minden szintű besorolás a decimális rendszerű számozást alkalmazza (két számjegyű)
  3. Alágazat: ennek tagjai három számjegyből álló számjeleket viselnek (kb. 200 alágazat van)
  4. Szakágazat: több mint 300 vállalati csoport tartozik (négy számjegyű)

2 A társadalmi újratermelés és a nemzetgazdaság teljesítménye:

2.1 A társadalmi újratermelés fogalma és fajtái

A társadalmi újratermelés a gazdasági folyamatok összessége. Az újratermelésnek négy mozzanata van: a termelés, az elosztás, a forgalom és a fogyasztás.

Az újratermelés három alapformája:

  • Bővített újratermelés: nő a termelés mennyisége az előző időszakhoz képest.
  • Egyszerű újratermelés: a termelés adott évben azonos szintű megismétlését jelenti az előző évi termelésnek.
  • Szűkített újratermelés: ha az év során kisebb terjedelmű a termelés, mint az előző évben.
  • Az újratermelés tartalma szerint magába foglalja:
    • az anyagi javakat
    • a gazdasági viszonyok és szükségletek újratermelését egyenként és együttesen.
  • A nemzetgazdaság működése, áru-és pénzviszonyok közepette mindig kettős formában valósul meg. Egyrészt reálfolyamatokként, másrészt érték- és azt kifejező pénzfolyamatokként.

2.2 A nemzetgazdaság. teljesítménye

Az ország gazdasági teljesítménye a nemzetgazdaság fő folyamatainak alakulásától függ: A gazdasági növekedés ütemétől, a foglalkoztatottság mértékének és a munka termelékenységének a változásától, valamint a pénz értékének szilárdságától.
Az egyensúlyhiány okai: gazdasági növekedés lelassulása, majd stagnálás után a termelés egyenes csökkenése, nagyarányú munkanélküliség és az infláció.

A nemzetgazdaság legfontosabb teljesítménykategóriái:

  • Bruttó kibocsátás GO (Gross Outut): az országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatást foglalja magába.
    • elhasznált anyag, energia, költségei a folyó termelő ráfordítás  (Cf)
    • az elhasznált tárgyi eszközök értéke az amortizációs alap (Ca)
      GO= (Cf + Ca) pótlási alap
    • az új érték (I) amely az elhasznált munkaerő pótlására, valamint a bővítéshez forrást jelentő felhalmozásra szolgál.
  • Bruttó hazai termék GDP (Gross Domestic Product): magába foglalja mindazon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai, vagyis a végső felhasználás szférájába kerülnek.
    (GDP = GO - Cf)   (GDP = I + Ca)     
  • Nettó hazai termék NDP (Net Domestic Prodct): mint teljesítmény, az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás.
    (NDP = GDP - Ca

A hazai jellegű kategória azáltal alakul át nemzeti jellegűvé, hogy az előbbit korrigáljuk a jövedelmek nemzetközi áramlásának egyenlegével: növekvő tételként tartalmazzák a külföldről beáramló elsődleges jövedelmeket, és csökkentő tételként pedig a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmeket:

Iem= beáramló elsődleges jövedelem (növekvő)
Iex: kiáramlü elsődleges jövedelem (csökkenő)

  • Bruttó nemzeti jövedelem GNI (Gross National Income): Ez a bruttó hazai termék értéke, csökkentve az országból kiáramló jövedelemmel és növelve az országba határon kívülről beáramló jövedelemmel. GNI = GDP + (Im-Ix)
  • Nettó nemzeti jövedelem NNI (Net National Income): az amortizációs alap értékével kisebb a bruttó nemzeti jövedelem értékénél.
    NNI = NDP + (Im-Ix)   NNI = I + (Im-Ix)  NNI = GNI - Ca